|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
- Menekültek jogai - 1. folyt.
|
Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a szervezet kiállíthat utazási dokumentumokat a menekültek számára és azután azt mondotta: "Ez egy olyan ügy, amelyben a Vöröskeresztnek önmagának kell döntenie. Ha azonban a kiutazási dokumentumok kibocsátása mellett döntene, ez ellen Magyarországnak nem lenne kifogása." A célzás félreérthetetlen, de jelenleg még nem biztos, hogy minderre a legfelsőbb vezetés is áldását adja-e. Ezért nem szabad megfeledkezni a második lehetőségről sem. Ez az volna, hogy Magyarország a menekültek NDK-ban kiállított dokumentumait újraértékeli és úgy értelmezi, hogy ezek feljogosítják őket az ország elhagyására. Tisztán jogi szempontok alapján Magyarországnak erre lehetősége lenne. Erre a Frankfurter Allgemeine Zeitung mai számában a nemzetközi jog nyugatnémet szakértője, Rosch (?) professzor is felhívta a figyelmet. Ez esetben Magyarországnak ki kellene jelentenie, hogy a polgári és politikai jogokról 1969-ben megkötött ENSZ-egyezményből fakadó kötelezettségei magasabb rendűek, mint az NDK-val ugyanebben az évben aláírt pótjegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek. Ebben a jegyzőkönyvben jelentették ki ugyanis, hogy az NDK dokumentumok nem jogosítanak fel harmadik országba való kiutazásra. Mivel azonban az ENSZ-egyezményt Magyarország korábban ratifikálta, elsősorban ehhez kell magát tartania. Bármi legyen is a magyar döntés, jelenleg a legtöbb jel arra mutat, hogy e két lehetőség - Vöröskereszt útlevél vagy NDK személyigazolvány - egyikét fogják választani. Az NDK presztizsét, amelyre Magyarország továbbra is figyelmet fordít, mindkét megoldás kevésbé sértené, mintha Budapest elismerné azokat az útleveleket, amelyeket a mmagyarországi nyugatnémet követség állított ki az NDK polgárok számára. +++
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|