|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
A Szent Jobb kultusza
|
1989. augusztus 16., szerda - Az idei Szent István ünnepen ismét körmenetre indul a Szent Jobb, a budapesti Bazilikában őrzött nemzeti ereklye. A hagyományok szerint a Szent Jobb az első magyar király mumifikált kézfeje.
Mint ismeretes, a bebalzsamozott testrészt I. István szentté avatásakor, 1O83-ban emelték ki a székesfehévári sírból. Őrzésére alapították meg a Benedek-rendi apátságot. A török uralom alatt azonban keresztény kereskedők közreműködésével Raguzába került; az ottani dominikánus kolostorban helyezték el, s több mint kétszáz esztendőn át őrizték ott nagy titokban. A Szent Jobb Mária Terézia közbenjárására került vissza Magyarországra: a királynő 1771-ben Schönbrunnba, majd Budára, a Zsigmond kápolnába szállíttatta. Ezt követően, a kiegyezéstől a második világháború végéig minden év augusztus 2O-án körmenet indult a Várban az ereklyével. Szent István napját nemzeti ünnepként tartották számon, s munkaszünettel, zászlódísszel, ünnepi misével, körmenettel emlékeztek az első magyar királyra. A nyilasok a kézfejet a magyar koronázási jelvényekkel együtt Németországba hurcolták. Innen került az Egyesült Államokba, amelynek kormánya Mindszenty bíboros kérésére 1945. augusztus 2O-án juttatta vissza. A Szent Jobb a felszabadulás utáni években is elindult körmenetére, 1949-től azonban zárt tabernákulumban őrizték, s évenként augusztus 2O-án a Bazilika szentélyében róhatták le előtte kegyeletüket a látogatók. Nyilvános tiszteletét Lékai László bíboros elevenítette fel: a pecsétekkel lezárt üveghenger ereklyetartóban elhelyezett kézfejereklye az utóbbi évtizedekben a Szent István Bazilika kápolnájában rendszeresen megtekinthető. (MTI)
1989. augusztus 15., kedd 21:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|