 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
A Minisztertanács dr. Manhercz Károlyt június 15-i hatállyal
művelődési miniszterhelyettessé; Auth Henriket és Reiniger Pétert
július 1-jei hatállyal ipari miniszterhelyettessé; dr. Tömpe Istvánt
augusztus 1-jei hatállyal pénzügyminiszter-helyettessé kinevezte.
A kormány csütörtöki ülésén rektori felmentésekről,
megbízásokról és egyetemi tanári kinevezésekről is határozott.
A személyi kérdések zárásaként a szóvivő beszámolt arról, hogy
jónéhány most felmentett vezető kormányzati tisztségviselő ezúttal
új funkciójában nem kezdi meg azonnal tevékenységét, hanem hat
hónapra - a korábbiakhoz hasonló anyagi feltételek között - a
kormány rendelkezési állományába kerül. A szükségletek, a személyi
kvalitások, ismeretek alapján, személyre szólóan különféle
feladatokat kaphatnak. Ez az új forma is jelzi a személyzeti munka
új törekvéseit, szándékait.
Napirenden szerepelt a polgári szolgálatról szóló előterjesztés,
amelyről Mórocz Lajos vezérezredes honvédelmi minisztériumi
államtitkár adott tájékoztatást. Utalt arra, hogy a polgári
szolgálat és a honvédelmi törvény módosítása között szoros az
összefüggés, hiszen a polgári szolgálat bevezetése hazánkban az
alternatív katonai szolgálat megalapozását, megteremtését jelenti.
Hozzátette: ez az alkotmányozási folyamatnak is része, ugyani az
érvényben lévő alkotmányban ellentmondás feszül a honvédelmi
kötelezettség és a lelkiismereti szabadság között. Ezt feloldandó,
az új alkotmánytervezet szerint az egységes honvédelmi
kötelzettségnek megfelelően a magyar állampolgár katonai
szolgálatot, illetve lelkiismereti okból azt helyettesítő polgári
szolgálatot teljesítene. A szolgálat lényegéről kifejtette:
lelkiismereti okból a hadkötelezett fiatal kérheti, hogy a katonai
szolgálat helyett a tanácsi szerv által jelölt munkahelyen polgári
szolgálatot teljesítsen. Ennek időtartama megegyezik a fegyveres
szolgálat idejével. A kérelmet összeíráskor, sorozáskor, legkésőbb
az eskí letételkor lehet benyújtani, s társadalmi bizottság bírálja
el. A döntésre a hadkiegészítési parancsnok illetékes.
A legtöbb kérdés ez utóbbi napirenddel kapcsolatban hangzott el.
A Népszava munkatársának kérdése arra vonatkozott: hogyan lehet a
lelkiismerti okot bizonyítani? Mórocz Lajos elismerte, hogy nehéz a
megítélés, hiszen a lekiismeret szélesebb, mint a vallás. Az
érintett életvitele, felfogása, megnyilatkozása alapján azonban
megfelelő döntés születhet.
A Magyar Hírlap tudósítója az iránt érdeklődött: mi történik
azokkal, akik - mint például a Jehova tanúi - polgári szolgálatot
sem hajlandók vállalni? (folyt.köv.)
1989. június 15., csütörtök 21:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|