|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Piacgazdaság, versenyszabályozás - Medgyessy Péter előadása a szegedi vándorgyűlésen (1. rész)
|
1989. május 5., péntek - A Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szakosztályának gazdaságstatisztikai és üzemgazdasági szekciója, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezete rendezésében kétnapos vándorgyűlés kezdődött pénteken Szegeden, az ifjúsági házban. A piacgazdaság és a versenyszabályozás kérdéseivel foglalkozó tanácskozáson ,,a piacgazdaság feltételei és perspektívái Magyarországon,, címmel Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes tartott megnyitó előadást. Visszatekintve a magyar gazdaság elmúlt évtizedére, hangsúlyozta, hogy a válság gyökerei a hetvenes évek elejére-közepére nyúlnak vissza. A számunkra katasztrofális következményekkel járó folyamat összefüggött az akkori idők felerősödött reform-ellenes intézkedéseivel. Néhány olyan súlyos gazdaságpolitikai hibával is, amelyek öröksége - bármilyen döntés szülessék is - a jelen gazdaságvezetést és természetesen a mostani generációt terheli.
A legközelebbi múlt is ellentmondásos - mondotta a miniszterelnök-helyettes. A részleges gazdasági reformokat az időről időre rendszerint késleltetetten végrehajtott engedmények jellemezték. A sokat emlegetett strukturaváltáshoz, a válságból való kilábalás tartós megalapozásához nem jutottunk közelebb. A gazdaságban a pazarlás, a fokozódó műszaki-technikai lemaradás ma már a széles közvélemény számára érzékelhető mindennapi tény. Nem pusztán szófordulat, hogy válságról és nem kritikus, válságközeli helyzetről beszélünk. Fel kell végre ismernünk, hogy a gazdaságra leszűkített, s azon belül végrehajtott részleges, felemás reformokkal nincs esély arra, hogy megállítsuk a világ perifériájára sodródásunkat - hangoztatta az előadó, majd beszélt arról; úgy a holtpontról való kimozduláshoz szükséges strukturaváltást olyan körülmények között kell megindítani, amikor viszonylag rövid idő - 1991-92 - áll rendelkezésre az eladósodási folyamat megállítására. Ez nem zárja ki, hogy gazdaságunk versenyképesebbé tételéhez külső erőforrásokat vegyünk igénybe; ez azonban csak müködő tőke lehet és nem hitel. Azért is támogatják a nemzetközi vegyesvállalatok alapítását vagy külföldi tőke részvételét gazdaságunk újjáépítésében, mert az élénkülő nemzetközi érdeklődés új külföldi piacokat tárna fel. (folyt.köv.)
1989. május 5., péntek 17:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|