|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum állásfoglalásai (1. rész)
|
1989. március 5., vasárnap - Az Országgyűlés márciusi ülésszakán várhatóan a honatyák elékerül a sztrájkról és a Munka Törvénykönyve módosításáról, valamint az alkotmánymódosításról szóló törvénytervezet. E témaköröket megvitatták a Független Jogász Fórumban tömörülő jogászok is, s kialakították álláspontjukat.
A Fórum szerint egyik tervezet sem alkalmas jelenlegi formájában arra, hogy a Parlament megtárgyalja. A sztrájkjognak mint alapvető munkavállalói jognak a szabályozását az alkotmányban látják szükségesnek, és egyben - néhány rövid szabállyal - kielégítően megoldhatónak. E szabályok közé nem kerülhetnek be a tervezetben most szereplő, a sztrájk célját, szervezésének jogát és az abban résztvevők jogait érintő korlátozások. A sztrájk szervezőit és résztvevőit védő garanciákat viszont feltétlenül indokoltnak vélik beépíteni. A jogalkotás törvényben rögzített elveivel összeegyeztethetetlennek tartják, hogy a Munka Törvénykönyve módosításának tervezete semmilyen formában nem került társadalmi vitára. A szakszervezeti jogok gyakorlására vonatkozó szabályok - minden jogtól megfosztva a kisebbségi szakszervezeteket - a tartóssá váló összeütközések veszélyét hordozzák. Gátolják az alkalmazottak közötti szolidarítás kialakulását, s végeredményben gyengítik nemcsak a kisebbségben maradó, hanem a többségi szakszervezeteket is. A Független Jogász Fórum szerint a javaslat a hatályos joghoz képest is csökkenti a dolgozók részvételének lehetőségét a munkahelyi irányításban. Még ebből is kizárja a gazdasági társaságok alkalmazottait, s ezzel - a tulajdonosi érdekre hivatkozva - olyan ellenőrzési jogokat iktat ki, amelyek a munkahelyi konfliktusok és menedzseri visszaélések fékezésével a világon mindenütt a tulajdonosi érdekeket is védik. Ezt a jogalkotói lépést a jogászok megengedhetetlennek tartják napjainkban, amikor a mesterségesen felgyorsított társasággá alakulási folyamatban mind jobban eltűnik az állami tulajdonos. Mind a hatályos, mind a tervezett jogszabályokból hiányzik a munkahelyi ellentétek megelőzésének és feloldásának intézményrendszere. Ezért mielőbb megalkotandónak tartják a munkáltatók és alkalmazottak közti kollektív kapcsolatokat átfogóan rendező törvényt, és ugyanígy az évek óta elodázott új Munka Törvénykönyv kidolgozását is. (folyt.köv.)
1989. március 4., szombat 12:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|