|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
AZ MSZMP Központi Bizottságának ülése (11. rész) - második nap - Sajtókonferencia
|
x x x Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor a napirendi pontok előadói nemzetközi sajtókonferencián találkoztak az újságírókkal. Elsőként Fejti György, a Központi Bizottság titkára szólt arról, hogy több mint egy éves előkészítő munka után fontos szakaszához érkezett az alkotmányozás. Elkészült az új alkotmány szabályozási alapkoncepciója, amelyet a KB a további munka alapjának elfogadott, s ajánlja a Parlament március 8-án kezdődő ülésén is megtárgyalni. Hozzátette: most az első olvasatban vitatják meg a mintegy száz oldalas dokumentumot, amely a napokban teljes terjedelmében nyilvánosságot kap. A Központi Bizottságnak az a szándéka ugyanis, hogy az új alkotmány minden állampolgár és az állampolgárok minden csoportjának véleményét figyelembe véve formálódjon. A KB titkára ezután szóba hozta az alaptörvény néhány koncepcionális kérdését, elsőként azt az elképzelést, hogy az új alkotmány tükrözze a magyar történelemnek, a magyar állam szervezetének és alkotmányjogának kontinuitását, építsen a több mint ezer éves magyar államiságra, adja ennek az alkotmány preambulumában korrekt, tárgyilagos értékelését, szóljon arról, honnan indult a magyar nép, hol tart jelenleg, s merre készül, mik a céljai. E tekintetben alapkérdés, hogy az új alkotmány Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként definiálja. Fejti György hangsúlyozta, hogy az alaptörvény tervezetének elkészítésében egyszerre építettek a magyar alkotmányfejlődés tradícióira, s a nemzetközi alkotmányjog minden progresszívnek tekintett, s maradandónak bizonyuló értékére. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az új alaptörvény áttörést jelent az emberi és állampolgári jogok értelmezésében. A Központi Bizottság arra törekedett, hogy a szerződésekben vállalt kötelezettségekkel teljesen összhangban, a társadalmi fejlődés igénye és szükséglete szerint az állampolgári jogok teljes katalógusát tartalmazza az alkotmány, benne e jogok garanciarendszerét is. Kifejtette: fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az állampolgárok teljes szuverenitása, szabadsága, önszerveződéshez való joga - beleértve az állampolgári elégedetlenség kifejezésre juttatását - alkotmányos keretek között, szabályozott formában gyakorolható legyen. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 18:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|