|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula és Balogh Sándor egy szovjet-magyar történészbizottság felállításáról
|
1989. február 17., péntek - Oleg Bogomolov szovjet akadémikus, a szocialista rendszerrel foglalkozó kutatóintézet igazgatója japán lapokban megjelent interjújában egyebek közt felvetette egy szovjet-magyar történészbizottság felállításának lehetőségét, s a bizottság munkája nyomán a közelmúlt magyar történelmének áttekintését, esetleges újraértékelését, fehér foltjainak eltüntetését.
A nagy érdeklődést kiváltó nyilatkozat kapcsán, a négy évtized közös feldolgozásának lehetőségéről kérdezte az MTI munkatársa Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárt és Balogh Sándort, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját. Ők mindketten részt vesznek az MSZMP KB által létrehozott történelmi albizottság munkájában, így közreműködtek a Társadalmi Szemlében napvilágott látott tanulmány elkészítésében is, amely 1945 utáni történelmünket számos új szempont figyelembevételével összegzi. Horn Gyula szerint mindenképpen csak üdvözölni lehet egy szovjet-magyar történészbizottság létrehozását. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy a közös tudományos munka első lépése lehetne annak tisztázása, ki és milyen dokumentumokkal rendelkezik, hol lelhetők fel a magyar vonatkozású forrásanyagok. Mert jelenleg nem lehet tudni, léteznek-e egyáltalán a keresett dokumentumok, megtalálhatók-e valamelyik szovjetunióbeli levéltárban vagy archívumban. Ezzel a problémával a történelmi albizottság is találkozott munkája során. Balogh Sándor ugyancsak támogatja egy magyar és szovjet szakemberekből álló munkabizottság felállítását. Hozzáfűzte azonban, hogy az együttműködés nem előzmények nélküli, hiszen a hatvanas évek közepe óta tevékenykedik a szovjet-magyar történész vegyesbizottság, s éppen legutóbbi - január végi - ülésükön vetődött fel a második világháború utáni időszak közös forrásfeldolgozáson alapuló kutatása. Emellett a Párttörténeti Intézet és a moszkvai Marxizmus-Leninizmus Intézet kerekasztal-megbeszélésein is napirendre került az együttes múltfeltárás lehetősége. - Bogomolov akadémikus - tette hozzá Balogh Sándor - példaként említette a már működő szovjet-lengyel történészbizottságot. Nos, a mi esetünkben remélhetőleg még könnyebb az együttműködés, hiszen a két ország viszonylatában nincsenek olyan tisztázásra váró, súlyos kérdések, mint a lengyel történelemben a katyni tragédia. (MTI)
1989. február 17., péntek 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|