 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
 |
Munkásgyűlés a MÁV Északi Járműjavító Üzemében (1. rész)
|
1989. február 7., kedd - Mivel a fogyasztói árak a korábbi megállapodások során számításba vettnél nagyobb mértékben növekednek, a szakszervezetek új tárgyalásokat kezdeményeznek - mondta Nagy Sándor, a SZOT főtitkára kedden a MÁV Északi Járműjavító Üzemében megtartott munkásgyűlés több ezer résztvevője előtt.
Elmondotta: az Országos Érdekegyeztető Tanács szerdán sorra
kerülő ülésén, amikor a kormány és a munkáltatók képviselőivel
szerdán tárgyalóasztalhoz ülnek, javasolni fogják, hogy a vállalatok
minden dolgozó bérét minimálisan 3 százalékkal emeljék adómentesen,
s ez mindenki számára bérének legalább 300 forintos emelését
eredményezze. Kezdeményezik továbbá, hogy a minimális bérek összegét
a korábbi megállapodáshoz képest nagyobb mértékben, 4000 forintra
emeljék, illetve, a korábban elfogadott 3700 forintos alsó bérhatárt
azonnal vezessék be. Nyomatékkal kérik azt is, hogy ahol a
lehetőségek adottak, áttérhessenek a 40 órás munkahétre. A
szakszervezetek vezető testülete számol azzal, hogy újabb
megállapodásokra a kormány és a munkáltatók képviselőivel csak
kompromisszumok árán juthat. Ezért felkészültek arra is, hogy ha
minimális követeléseiket nem fogadják el, akkor a legnehezebb
helyzetben lévő területek dolgozói gondjainak javítására tegyenek
konkrét javaslatokat. Ezek között szerepel egyebek között a vasút, a
közszolgáltatás, a könnyűipar néhány területe, s a bányászok egyes
adózási gondjainak megoldása.
A szociális juttatások kiegészítésére is tárgyalni akarnak a
kormánnyal a szakszervezetek; így kezdeményezik a nyugdíjak további
differenciált kiegészítését. Szükségesnek tartják továbbá a már
bejelentett, de még életbe nem lépett áremelések mértékének, illetve
bevezetésük iddőpontjának felülvizsgálatát.
A szakszervezetek nem tartózkodnak olyan javaslatoktól sem,
amelyekre ugyan azt is lehet mondani, hogy a szegénységpolitika
megnyilvánulásai, de amelyek szerintük feltétlenül szükségesek a
legnehezebb helyzetben lévők mindennapi megélhetéséhez. Így például
szorgalmazzák, hogy egyes rétegek utalványok segítségével, vagy
bármilyen más módon jussanak hozzá olcsóbb kenyérhez, tejhez és más
néhány alapvető fogyasztási cikkhez. Ha az elkövetkezendő
tárgyalásokon sikerül elfogadtatni ezeket a javaslatokat, akkor a
szakszervezetek elmondhatják, hogy összességében sikerült
megközelíteniük eredeti céljukat, azt, hogy a reálbérek csökkenése
átlagosan ne haladja meg a 3 százalékot. (folyt. köv.)
1989. február 7., kedd 17:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|