|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-osztrák kapcsolatok (1. rész)
|
1989. február 7., kedd - Garajszki István, az MTI diplomáciai tudósítója írja:
,,Különleges,,, ,,modellértékű,,, ,,nemzetközi jelentőségű,, - a kapcsolatok értékelésének politikai szótárából Keleten és Nyugaton egyaránt e három minősítést használják a leggyakrabban a magyar-osztrák viszony jellemzésre. A két világrendszer határvonalán elhelyezkedő országok évtizedes jószomszédságukkal példázzák: a társadalmi fejlődés eltérő útját járó államok a békés egymás mellett éléstől közös akarattal eljuthatnak a békés együttműködésig. A kapcsolatok szorosra fűzésének hosszú évei alatt Magyarország és Ausztria a kontaktusok változatos formáit alakította ki, s az együtműködés, a párbeszéd, az érintkezés a két ország között ma már a politikai, a gazdasági és a társadalmi-humanitárius szféra minden szintjét átfogja. Továbbfejlesztésüknek, elmélyítésüknek biztosítéka a kapcsolatrendszer megújulásra kész folyamatossága. Alig negyed éve, hogy a két ország legfelsőbb szintű vezetői - az akkor még miniszterelnöki tisztében Bécsbe látogató Grósz Károly és vendéglátója, Franz Vranitzky kancellár - az együttműködés új lehetőségeiről tárgyaltak, s máris küszöbön áll az újabb magas szintű találkozó: Németh Miklós miniszterelnök és Vranitzky kormányfő találkozója. A február közepére tervezett megbeszélés határ menti munkatalálkozó lesz, amely a magyar-osztrák viszony alakulását figyelemmel kísérők számára már jól ismert fogalom. A két ország érintkezésében ez a forma honosodott meg a protokolláris kötöttségektől mentes, intenzív, tárgyszerű eszmecserék lebonyolítására. Ennek megfelelően a találkozó két tervezett színhelyén - a reformkor nagyjának, Széchenyi Istvánnak a szellemét idéző Nagycenken és a magyar vonatkozásáról is ismert festői burgenlandi kisvárosban, Rusztban - a két kormányfő szűk körű kísérettel ül a tárgyalóasztalhoz. Bár a találkozó folytatása, szerves része a magyar-osztrák megbeszélések hosszú sorának, a maga nemében egyben az első is, hiszen Németh Miklós kormányfőként most első ízben látogat külföldre. A találkozó munkajellegéből adódóan várhatóan minden olyan kérdés terítékre kerül, amely a két ország kapcsolatait valamilyen formában érinti. Ezzel együtt mind magyar mind osztrák részről kiemelt figyelmet szentelnek a gazdasági kontaktusok alakulásának, mivel a két ország jelentős helyet foglal el partnerének gazdasági viszonyrendszerében. (folyt.köv.)
1989. február 7., kedd 17:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|