|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Tanácskozás a mozgókép-kultúráról (1. rész)
|
1989. február 5., vasárnap - A mozgókép-kultúra helyzetéről rendezett tanácskozással folytatódott vasárnap a XXI. Magyar Filmszemle eseménysora a Budapest Kongresszusi Központban. A rendezvényen részt vett és felszólalt Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Pozsgay Imre államminiszter, mindketten az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai.
Az eszmecsere kiindulópontjául a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége - többek által segélykiáltásnak minősített - állásfoglalása szolgált. A vitairat katasztrofálisnak ítéli a jelenlegi kulturális helyzetet, a művészetre és az oktatásra jutó költségvetési források csökkenését. Ezen belül a magyar mozgókép-kultúra, különösen a Magyar Televízió helyzetét tartja súlyosnak. A megállapítások szerint a Magyar Televízió nem alkalmas arra, hogy a műsorszóró műholdakkal és a videokazetákkal szemben tényleges és értékes választási lehetőséget nyújtson. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a televíziónak csakis az lehet a feladata, hogy fórumot és nyilvánosságot teremtsen a nézetek, vélemények sokaságának, s ezeket demokratikusan közvetítse nézői számára. A vitairat szorgalmazza továbbá az új alkotmányhoz kapcsolódóan egy önálló médiatörvény kidolgozását, független rádió- és tévéállomások alapításának lehetőségét. Emellett fontosnak tartja, hogy a televízió elnökét a parlament válassza meg, munkáját pedig független társadalmi szervezet felügyelje. Az alapanyag kapcsán a tanácskozáson is elsősorban a televízióról, annak társadalmi szerepéről esett szó. Kéry László szociológus vitaindítójában úgy vélekedett, hogy a televízió nem szolgálhat kizárólag a napi politika eszközeként, s nem is egy szórakoztató intézmény, hanem a társadalmi tudás újraelosztásának legfontosabb eszköze. (folyt.köv.)
1989. február 5., vasárnap 17:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|