|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP-MDF vita (1. rész)
|
1989. január 20., péntek - A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Demokrata Fórum képviselői pénteken az MSZMP Politikai Főiskoláján tartott, hatórás vita során többek között a demokrácia alternatíváiról - a koalíció lehetőségeiről, a demokratikus intézményrendszer kialakításáról, az MSZMP szerepéről és a pluralizmusról - folytattak beszélgetést. A rendkívül élénk érdeklődéssel kísért nyilvános vitán az MDF részéről többen szorgalmazták a választások előrehozatalát. Az MSZMP képviselői ugyanakkor arra helyezték a hangsúlyt, hogy előbb ki kell dolgozni a programokat, hogy a választási alternatívák tartalma is világos legyen. A vitát Romány Pál, az MSZMP Politikai Főiskola rektora vezette.
Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a vitaindítóban megállapította: a jelenlegi magyar társadalom érdektagolt, s a megosztottság a politikai felfogásra is vonatkozik. Szükséges, hogy a társadalom működési mechanizmusa engedje érvényesülni az érdekképviseleti véleménynyilvánítás szabadságát. Szoboszlai György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy pluralizmus sokféle lehet, s a fogalom nem szűkíthető le a többpártrendszerre. Magyarországon ugyanakkor ma már de facto több párt szerveződik. A politikai koalíció feltételei jelenleg nincsenek meg. Megegyezésre van szükség, de az ehhez vezető útnak csak a kezdetén tartunk. Katona Béla, a budapesti pártbizottság titkára a párt változó arculatáról beszélt. Az MSZMP nem akar lemondani a hatalomról, csak annak erőszakosan fenntartott monopóliumáról - mondta, és hozzátette: a 800 ezer párttag döntő többsége elkötelezett a demokratikus változások mellett. Schmidt Péter államjogász szerint az új választójogi törvénynek alkalmasnak kell lennie a programbeli különbségek kifejezésére, de az összefogásra is meg kell adnia a lehetőséget. Ennek érdekében a lajstromos választási rendszer irányába kell lépni - hangoztatta. Balogh Sándor, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója megállapította: az egypártrendszert természetellenes közbeavatkozással hozták létre Magyarországon, s ezért maga a párt fizeti a legnagyobb árat. Nem kell félni a többpártrendszertől, mert az az MSZMP-ből is felszínre hozza a legjobb erőket. Szerinte azonban jelenleg nincs az országban olyan hatékony politikai erő, amelynek pillanatnyilag előnyös volna a választások előrehozása. (folyt.köv.)
1989. január 20., péntek 20:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|