 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Kedd (5. rész)
|
A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében Torgyán
József képviselőcsoport-vezető érvelt a beterjesztett
alkotmánymódosítás mellett. Hangsúlyozta, el kell dönteni végre,
hogy Magyarország milyen fejlődési utat kíván választani: a
parlamentáris demokráciáét avagy a prezidenciális rendszerét? Mivel
azonban a parlamentáris demokrácia kiépítése már megkezdődött -
ennek szerves része a jelenlegi alkotmánymódosítás - ebbe pedig
semmiképpen sem illeszthető be a köztársasági elnök közvetlen, nép
általi megválasztása. El kell dönteni: ki az ország első számú
vezetője, a miniszterelnök-e, vagy a köztársasági elnök. A kérdéshez
mindjárt hozzáfűzte: a Parlament egyszer már döntött arról, hogy a
felelős miniszterelnöki rendszert támogatja, tehát ennek megfelelően
szükséges módosítani az alkotmányt.
A kétharmados szabály módosításával összefüggésben Torgyán
József hangoztatta: ez a változtatás szorosan kapcsolódik az ország
kormányozhatóságának kérdéséhez, ily módon pedig a felelős
miniszterelnöki rendszerhez. A parlamenti demokráciában - mondotta -
két fontos elv működik. Az egyik az, hogy a legfőbb hatalmat a
Parlamentnek kell megadni, a másik pedig a kormányozhatóság
garantálása. Igaz, miután a kormány rendelkezésére áll a
szakembergárda, a végeláthatatlan hivatali apparátus, a
Minisztertanács akkor is a Parlament fölé nőhet, ha kevesebb
jogosítványa van, mint az Országgyűlésnek. Ez a veszély azonban ezt
a Parlamentet - tekintve frakcióit, frakcióvezetőit és vitakészségét
- vajmi kevéssé fenyegeti - jelentette ki, ismét derültséget keltve
a padsorokban.
Végezetül Torgyán József kitért a nemzetiségi jogok
országgyűlési biztosának, mint új intézménynek a kérdésére is,
kijelentve: ezt az intézményt csak átmeneti megoldásként tudja
pártja elfogadni, azzal a kitétellel, hogy mielőbb megszületik az új
választójogi törvény. A további módosítások közül kiemelte a
konstruktív bizalmatlansági indítványt, hangoztatva, hogy ebben a
formájában kizárja mindenfajta visszaélés lehetőségét.
A kisgazdák frakciójából Oláh Sándor azzal kezdte mondandóját,
hogy egyetért a törvényjavaslattal, mint kisebbik rosszal. Ugyanis
az erős Parlament elvének érvényesítésekor kénytelenek megalkudni
azzal, mint kisebb rosszal, hogy ne a nép válasszon közvetlenül
köztársasági elnököt. Ugyanakkor veszélyesnek ítélte az
,,alkotmányba való belecsípkedést,, jogalkotói munkaként
aposztrofálni. Véleménye szerint ez az egész rendszer koncepciójának
és magának a rendszernek a felborításával járhat. (folyt. köv.)
1990. június 5., kedd 19:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|