|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Tüntetés Nyiregyházán
|
Tüntetés Nyíregyházán SZER --------------------- München, 1989. május 29. Magyar híradó 1956 óta először volt tüntetés Nyíregyházán a pártház előtt. A független mozgalmak szervezték, tiltakozásul az áremelések ellen, az életszínvonal csökkenése és Szabolcs-Szatmár megye fejlesztésének elmaradása miatt. Krassó György foglalja össze a nyíregyházi tüntetés közvetlen és közvetett okait és hátterét: Szombaton reggel fél tízkor a Jókai téren még csak 300-an gyűltek össze, számuk azonban egyre duzzadt, a megyei tanács előtt már 500-an, a városi tanács előtt 1200-an, a pártszékháznál pedig már 1500-an tüntettek. Szabolcs-Szatmár Magyarország legszegényebb megyéje, és az RO-1/89 számú titkosított KSH-jelentésből kitűnik, hogy helyzete egyre romlik. A 600 ezer lakos negyedrészének jövedelme még a létminimumot sem fedezi. Tavaly 6500 munkahely szűnt meg, de csak 338-an kaptak elhelyezkedési segélyt. A megyei vezetés semmit sem tesz a felzárkózás érdekében, amint azt még az 5/89. és 7/89. számú, belső használatra készített megyei MSZMP-jelentés is megállapítja. És amikor Németh Miklós miniszterelnök Nagykállót, Grósz Károly pártfőtitkár pedig Záhonyt nemrégiben várossá avatta, még csak azt sem tartották szükségesnek, hogy tárgyaljanak a megyei vezetőkkel a provincia mostoha helyzetéről. A megye lakosságában már csak a szovjet határ közelsége miatt is nagy a félelem. 1956 után ezreket hurcoltak el börtönbe, internálótáborokba. Domosovszki Andrást és Szilágyi Lászlót pedig - miután a debreceni katonai bíróság halálra ítélte őket - példa statuálás céljából Nyíregyházán végezték ki, ahol most a temető 28-as parcellájában nyugszanak. (folyt.)
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|