|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros leállítása - 12/1. folyt.
|
Csehszlovákia már felvetette a kártérítés kérdését arra az esetre, ha Magyarország tényleg leállítja az építkezést. Három milliárd dollárt emlegetnek beavatott körökben, és Magyarország nem tagadhatná meg a fizetést, mert az 1977-ben megkötött szerződést nem lehet egyoldalúan felmondani. A nemzetközi jog szerint kormány-, sőt rendszerváltozás sem menti fel a szerződéses feleket kötelezettségeik alól. Magyarország Ausztriának is adósa. Osztrák bankok segítették ki a súlyos pénzzavarokkal küzdő magyar kormányt három évvel ezelőtt 590 millió dollárral, amire a nagymarosi gát megépítéséhez volt szükség. A kölcsönt Magyarországnak 20 év alatt kellett volna visszafizetnie Ausztriának a vízerőműben termelt áram kétharmadával. Az osztrák cégekkel aláírt szerződések egyik kikötése, hogy amennyiben nézeteltérésre kerül sor, vagy valamelyik félnek kártérítést kell fizetnie, az ügy eldöntésére az osztrák bíróság illetékes, amely osztrák törvények alapján ítélkezhet. A Csehszlovákiának és Ausztriának fizetendő kártérítés is szerepelt magyar politikusok, köztük Grósz Károly érvelésében, hogy immár olcsóbb lenne megépíteni a vízlépcsőrendszert, mint nem megépíteni. Viszont úgyszólván lehetetlen a költségeket kiszámítani, hiszen nemcsak építkezési költségekről van szó, hanem a környezetvédelem érdekében tett beruházásokról is és további összegekről, amelyekre szükség lenne az ivóvíz tisztaságának biztosítására. (folyt.)
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|