|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (1. rész)
|
1989. február 15., szerda - Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, szerdán kétnapos látogatásra Tolna megyébe érkezett. Délelőtt Szekszárdon Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Tamás Ádám megyei tanácselnök fogadta, majd hosszabb eszmecsere, kötetlen beszélgetés következett a pártszékházban a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjainak részvételével.
Az első titkár Tolna megye kommunistáinak hangulatáról, a február 10-i Központi Bizottsági ülést megelőző várakozásokról és az ülésen elhangzottakkal kapcsolatos véleményekről tájékoztatta Pozsgay Imrét. Nem hallgatta el az államminiszter személyét illető és az 1956-os események népfelkelésként való értékelését vitató észrevételeket sem. Pozsgay Imre a KB ülés jelentőségét két alapvető kérdésben ítélte kiemelkedőnek. Az egyik, hogy sikerült elkerülni a pártszakadást, s egyben fontos lépést tett a vezető testület egy új értelemben vett - a vita, a véleménynyilvánítás jogát és a platformszabadságot is magában foglaló - pártegység felé. Megerősítette azt is, hogy nem volt és nincs ,,Pozsgay-ügy,,. A másik jelentős tett a többpártrendszerről szóló politikai állásfoglalalás. Az MSZMP ez irányban tett kezdeményezése abból a felismerésből fakad, hogy a mi körülményeink között csakis több párt nyílt küzdelmében valósulhat meg a politikai pluralizmus. Arra a kérdésre, hogy ez stratégiai, avagy csupán taktikai lépés volt-e, a párt vezető testülete részéről, Pozsgay Imre meggyőződéssel hangoztatta a szándék komolyságát. Kétségtelen - mondta -, hogy az új körülmények sürgetően követelik a párt belső megosztottságának felszámolását, a kommunisták körében is tapasztalható bizonytalanság és bizalmatlanság feloldását, a cselekvőképesség helyreállítását. Ehhez viszont elkerülhetetlen a számvetés, a szembenézés közelmúltunk történelmével. Az 1956-os események tisztázása az MSZMP jövőjére nézve sorskérdés - hangsúlyozta Pozsgay Imre. Ezért az az értékelés, amelyet a történelmi albizottság megállapításaira alapozva személy szerint ő hozott nyilvánosságra, nem megfontolatlanul hangzott el, és mentes volt minden politikai praktikától. Hogy egyesek ilyesmit sejtettek mögötte, az minden bizonnyal összefügg közgondolkodásunk öröklött reflexeivel. (folyt.köv.)
1989. február 15., szerda 20:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|