 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Keresztény Nemzeti Unió közleménye
" A jelenleg kialakult súlyos helyzetben komoly felelősség hárul a
Magyar Televízóra, amely sajnos, ma sem áll a helyzet magaslatán. A
magyar nép jogos követeléseit semmibe veszi. Vezetősége rendkívül
nehéz helyzetbe hozta a legutóbbi tüntetők szervező és rendező
gárdáját, köztük a Keresztény Nemzeti Uniót is. A jogosan
felháborodott tömeget csak komoly erőfeszítések árán tudtuk
lecsillapítani. "
SZER, Kommentár nélkül:
MDF program
"Dr. Bod Péter Ákos vagyok, a Magyar Demokrata Fórum gazdasági
tanácsadója, közgazdász.
A magyar nép hajlandó sokat és keményen dolgozni. A Magyar
Demokrata Fórum gazdasági programja azt célozza, hogy népünk otthon,
birtokon belül érezhesse magát, hogy érdemes legyen dolgozni,
alkotni, tanulni. Olyan versenyképes piaci gazdaságot akarunk, amely
az európai fejlett, demokratikus országoknak egyenrangú partnere
lesz. E célokat csak őszinte, kiszámítható, a magyar adottságokkal
számoló programmal érhetjük el.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (1. rész)
|
1990. szeptember 3., hétfő - Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei
kistelepülésen, Tiszabőn töltötte hétfői munkanapját Göncz Árpád
köztársasági elnök. Érkezésének hírére többszáz helybéli gyűlt össze
a községi tanácsháza előtti téren, miután a faluban igen ritka
eseménynek számított az elmúlt évtizedekben még egy-egy megyei
vezető látogatása is.
A községi tanácsházán a köztársasági elnök őszinte, kendőzetlen
tájékoztatót kért a falu életéről, mert - mint hangsúlyozta -
tanulni és emberközeli tapasztalatokra szert tenni jött Tiszabőre.
Nyíltságban, szókimondásban nem is volt hiány Négyesi Zoltán
tanácselnök beszámolójában, s a tájékoztató arra is választ adott:
korábban miért kerülték el ezt a Tiszamenti falucskát a politikai
vezetők. Mint a falu történetéből kiderült, ma a régió fehér
foltjaként emlegetett, elmaradott Tiszabő múltja számtalan
büszkeségre okot adó elemet hordoz. Az árvízmentes szigetre épült
település hamar fontos révátkelő hellyé vált, az 1800-as évek
második felében pedig sörgyár, gyufagyár, ecetgyár is működött itt,
és virágzó kereskedelmi hálázata volt a falunak. A két világháború
pusztításai ugyan megviselték a falut, de még sikerült a
talpraállása. Mindez azonban csak rövid ideig tartott, mert az
elkövetkező évtizedek hibás politikai döntései az 1980-as évek
közepére a virágzó faluközösséget szétzilálták és a községet
elszegényítették. Nagyon sok kárt okozott a faluvezetés
iskolázatlansága, szűklátókörű túlbuzgósága, emellett a pártharcok,
a beszolgáltatások, a kuláküldözés és az erőszakos tsz-szervezés
szinte elüldözte Tiszabőről a dolgozni, boldogulni akarókat. A végső
döfést az adta meg, amikor a falut szerepkör nélküli községgé
nyilvánították, s ez a titulus azonnal együtt járt az infrastruktúra
tudatos visszafejlesztésével. Jelenleg a 2000-es lélekszámú lakosság
több mint felét cigányok alkotják, a nem cigány lakosság pedig
erősen elöregedett. A lakosság 80 százaléka él a létminimum alatt.
(folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 17:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|