|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Keresztény Nemzeti Unió közleménye
" A jelenleg kialakult súlyos helyzetben komoly felelősség hárul a
Magyar Televízóra, amely sajnos, ma sem áll a helyzet magaslatán. A
magyar nép jogos követeléseit semmibe veszi. Vezetősége rendkívül
nehéz helyzetbe hozta a legutóbbi tüntetők szervező és rendező
gárdáját, köztük a Keresztény Nemzeti Uniót is. A jogosan
felháborodott tömeget csak komoly erőfeszítések árán tudtuk
lecsillapítani. "
SZER, Kommentár nélkül:
MDF program
"Dr. Bod Péter Ákos vagyok, a Magyar Demokrata Fórum gazdasági
tanácsadója, közgazdász.
A magyar nép hajlandó sokat és keményen dolgozni. A Magyar
Demokrata Fórum gazdasági programja azt célozza, hogy népünk otthon,
birtokon belül érezhesse magát, hogy érdemes legyen dolgozni,
alkotni, tanulni. Olyan versenyképes piaci gazdaságot akarunk, amely
az európai fejlett, demokratikus országoknak egyenrangú partnere
lesz. E célokat csak őszinte, kiszámítható, a magyar adottságokkal
számoló programmal érhetjük el.
"
|
|
|
|
|
|
|
Gdanski hajógyár - nem eladó
|
Varsó, 1990. február 7. szerda (UPI/TASZSZ) - Többszöri
tárgyalás után valószinüleg végérvényesen lezárult a gdanski
hajógyár eladásának a kérdése. A Szolidaritás bölcsőjének
tekintett, az államkasszának évek óta hatalmas veszteséget hozó
hajógyárat a lengyel állam részvénytársasággá alakítja át úgy,
hogy az ott dolgozók a részvényekre vásárlási előjoggal
rendelkezzenek.
A hajógyár bezárását 1988 novemberében még a Rakowski-kormány határozta el. Majd a Szolidaritás hatalomra kerülésével a Szejm különleges vizsgáló bizottságot hozott létre a korábbi kormány tevékenységének a vizsgálatára, amely megállapította, hogy a gyárbezárására hozott korábbi döntés nem gazdasági okokra vezethető vissza.
A gyár megmentésére ekkor egy lengyel származású amerikai , Barbara Piasecka-Johnson jelentkezett, aki dollármilliókat kívánt befektetni a gyárba. Miután azonban Johnson szakemberei tüzetesen ,,átvilágították,, a gyárat, a milliomosnő úgy nyilatkozott, hogy ,,nem kíván pénzt kidobni az ablakon,,.
Johnson e héten még egy kísérletet tett a gyár megvásárlásra és azt javasolta, hogy hozzanak létre egy közös részvénytásaságot, amelyben a részvények többsége az övé lenne. Lengyel szakértők számítása szerint a gyár értéke mintegy 100 millió dollár, ugyanakkor a lengyel származású amerikai 4-6 millió dollárt kívánt csupán befektetni. A véglegesnek tűnő lengyel elutasításban szerepet játszott az is, hogy a részvények többségével rendelkező Johnson csökkenteni akarta a termelést és a dolgozók számát, a munkások órabérét pedig fél dollárban kívánta megállapítani, továbbá az, hogy Johnson öt évre szóló sztrájkstoppot akart kierőszakolni. +++
1990. február 7., szerda 15:42
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|