|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Keresztény Nemzeti Unió közleménye
" A jelenleg kialakult súlyos helyzetben komoly felelősség hárul a
Magyar Televízóra, amely sajnos, ma sem áll a helyzet magaslatán. A
magyar nép jogos követeléseit semmibe veszi. Vezetősége rendkívül
nehéz helyzetbe hozta a legutóbbi tüntetők szervező és rendező
gárdáját, köztük a Keresztény Nemzeti Uniót is. A jogosan
felháborodott tömeget csak komoly erőfeszítések árán tudtuk
lecsillapítani. "
SZER, Kommentár nélkül:
MDF program
"Dr. Bod Péter Ákos vagyok, a Magyar Demokrata Fórum gazdasági
tanácsadója, közgazdász.
A magyar nép hajlandó sokat és keményen dolgozni. A Magyar
Demokrata Fórum gazdasági programja azt célozza, hogy népünk otthon,
birtokon belül érezhesse magát, hogy érdemes legyen dolgozni,
alkotni, tanulni. Olyan versenyképes piaci gazdaságot akarunk, amely
az európai fejlett, demokratikus országoknak egyenrangú partnere
lesz. E célokat csak őszinte, kiszámítható, a magyar adottságokkal
számoló programmal érhetjük el.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (1. rész)
|
1990. március 2., péntek - Pénteken reggel folytatta
munkáját az Országgyűlés februárban megkezdődött ülésszaka. Az
elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy Tallóssy Frigyes írásban is
benyújtotta lemondását képviselői mandátumáról. Ezt a Parlament
tudomásul vette.
A plénum ezt követően Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. vk.) --------------- önálló indítványát tűzte napirendjére. A képviselő az Országgyűlés társadalombiztosítási, terv- és költségvetési, valamint szociális és egészségügyi bizottságának együttes állásfoglalásával megtámogatva szükségesnek tartotta a nyugdíjak, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj összegének további emelését. Sztrapák Ferenc felhívta a törvényhozás figyelmét arra, hogy az idei infláció az előzetesen kalkulált 15 százalékot jelentősen meghaladja, ami hovatovább rendkívüli terheket ró a nyugdíjból, nyugellátásból élőkre, illetve a gyermeküket nevelő szülőkre. A képviselő megrázó példákat sorolva bizonyította, hogy az áremelkedések immár a kisnyugdíjasok puszta megélhetését is veszélyeztetik. Sztrapák Ferenc - a három országgyűlési bizottság támogatását is megszerezve - felkérte a kormányt, hogy a juttatások emelésének mértékéről, módjáról, időpontjáról dolgozzon ki alternatívákat, és azt még az Országgyűlés márciusi ülésszakáig nyújtsa be. Javasolta azt is, hogy a kompenzáció forrásául a társadalombiztosítási alapban meghatározottakon túl a költségvetés is szolgáljon. (folyt. köv.)
1990. március 2., péntek 09:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (2. rész)
|
Békesi László pénzügyminiszter drámai hangon reagált a ------------- képviselői indítványra, hangsúlyozva: szíve és kormánya legjobb szándékai szerint egyetértő választ adna a felvetésre; azt, hogy vállalják és meg tudják teremteni a fedezetét. Ezt azonban nem teheti meg - mondotta -, ezért a kormány végleges álláspontjának ismertetése előtt néhány, a témához kapcsolódó információt bocsátott a képviselők rendelkezésére. Elismerte, hogy az 1990-re jóváhagyott költségvetésben és a társadalombiztositás pénzalapjaiból biztosított konpenzáció sok tekintetben nem fedezi az áremelkedéseket. Utalt arra, hogy a Parlament már decemberben is számolt azzal, hogy a kompenzáció kérdésére vissza kell térni, de nem március elején, hanem májusban, ugyanis a gazdasági folyamatokat még nem lehet megfelelően látni. A helyzet azóta romlott, például nincs a kormány kezében érvényes megállapodás erre az évre a Szovjetunióval, ami alapvetően befolyásolja a külkereskedelmet, az ipar és a mezőgazdaság értékesítési lehetőségeit. Nem várható újabb többletjövedelem; s amennyiben nem jön létre elfogadható megállapodás a szocialista külkereskedelemben, a bevételek nem növekednek, hanem csökkennek. Mindez érintheti a foglalkoztatást és a társadalombiztosítás bevételeit is. A kormány tehát nem tud március 14-én - a következő ülésszakon - olyan konkrét javaslatot a Parlament elé terjeszteni, amiből az tetszik ki: elő tud varázsolni sok milliárd forintot. Az a kormányzati kötelezettségvállalás reális tehát, amely májusra ütemezte a konpenzációval kapcsolatos döntést.
A miniszter a továbbiakban a terheket elemezve kifejtette: a családi pótléknál és a gyermekellátási formáknál indítványozott 300-4OO forintos azonnali növelés, illetve a nyugdíjak minimálisan 52OO forintra emelése 28-29 milliárd forint terhet jelentene. A képviselők emlékezetébe idézte, hogy az Országgyűlés - a kormány javaslatára - a kompenzáció csökkentett mértéke miatt döntött úgy, hogy 4 milliárd forintot bocsát a tanácsok rendelkezésére a legrosszabb helyzetben lévők gondjainak enyhítésére; ez az összeg a helyi tanácsok rendelkezésére áll. A racionalitások alapján a kormány azt kéri, hogy a Parlament ne változtassa meg a decemberi döntést, mivel valódi, érdemi döntési alternatívát május előtt felelősen nem tud a képviselők elé terjeszteni. Békesi László kijelentette: az új Országgyűlés és az új kormány egyik első feladata lesz, hogy áttekintse az 1990-es államháztartást és költségvetést, s döntsön a legfontosabb ügyekben, közöttük a kompenzációban s más feszítő kérdésekben. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 11:23
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (3. rész)
|
Az indítványt tevő Sztrapák Ferenc elismerte, hogy az általa előterjresztettek pontosításra szorulnak, azonban kijelentette: nem látja be, hogy két hét nem lenne elegendő egy reálisabb javaslat benyújtására.
Mivel a képviselő önálló indítványát továbbra is fenntartotta, az elnöklő Horváth Lajos vitára bocsátotta azt. A képviselői indítványhoz illeszkedően a társadalombiztosítási, a terv- és költségvetési, valamint a szociális és egészségügyi bizottság állásfoglalás-tervezetet nyújtott be. A tervezettel Sztrapák Ferenc azonosult, a kormány viszont azzal nem értett egyet. Miután a vitában senki nem kívánt részt venni, határozathozatal következett. Az Országgyűlés a tervezetet 189 egyetértő, 18 ellenző és 55 tartózkodó szavazat mellett elfogadta.
Eszerint a bizottságok szükségesnek tartják az ez évi infláció 15 százalékot jelentősen meghaladó volta miatt - az 1989. évi XLVIII. törvény 3. paragrafusa 4. bekezdése alapján - a nyugdíjak, a családi pótlék, a gyes és a gyed összegének további emelését. Ezért felkérik a kormányt, hogy az emelés mértékéről, módjáról, időpontjáról dolgozzon ki alternatívákat, és azt az Országgyűlés márciusi iülésszakáig nyújtsa be. A kompenzáció forrásául a Társadalombiztosítási Alapban meghatározottakon túl, tekintettel a szociálpolitikai szempontok érvényesítésére, a költségvetés is szolgáljon.
Ezután váratlanul a kormány elnöke kért rendkívüli szünetet, hogy összeülhessen a Minisztertanács. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 11:26
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (4. rész)
|
A hosszúra nyúlt szünetet követően az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: a kormánynak és a három illetékes parlamenti bizottságnak sikerült közös álláspontot kialakítania a családi pótlék, a gyes és a gyed minimuma, valamint a nyugellátás további emelésére Sztrapák Ferenc által benyújtott indítványról. Az állásfoglalást a képviselők írásban kapják meg.
Ezután Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) terjesztett ----------------- elő határozati javaslatot a Szovjetunióba jóvátételi munkára elhurcolt, valamint a szovjet bíróságok által elítélt és időközben bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgárok sérelmeinek orvoslásáról. A képviselő kérte: az Országgyűlés nyilvánítsa ki, hogy az említett események a sztálini politika, valamint a ,,bűnös nemzet,, koncepciója alapján született gyakorlat és elmélet következményei voltak. Ezek az intézkedések ártatlan emberek tízezreit fosztották meg szabadságuktól és tartották fogva hazájuktól távol olyan körülmények között, hogy jelentős részük elpusztult. Az Országgyűlés határolja el magát a jogtiprás ilyen módszereitől, és a magyar társadalom nevében kövesse meg az áldozatokat. A parlament kötelezze el magát olyan garanciák megteremtésére, amelyek megakadályozzák, hogy a jövőben bármikor magyar állampolgárokat külföldi állam hasonló módon elhurcolhasson és elítélhessen - indítványozta a képviselő. A határozati javaslat ugyancsak szorgalmazza, hogy a kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket az érintett személyek kártalanítására.
A határozattervezetet a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is megtárgyalta, s javasolta: az önálló képviselői indítványt a parlament március 14-i ülésszakán tárgyalja meg. Ezt a véleményét azzal támasztotta alá, hogy a kormány a márciusi ülésszakra már benyújtotta az 1945. és 1963. között hozott törvénysértő ítéletek semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel lehetővé válna a törvénytervezet, illetőleg Debreczeni József határozati javaslatának összehangolása. A bizottság állásfoglalásával az igazságügyminiszter is egyetértett.
Debreczeni József azonban ragaszkodott javaslatának a februári ülésszakon történő megtárgyalásához. Kifejtette: szerinte a két ügyet külön kell választani, mivel megoldásuk másfajta eljárást igényel. Rámutatott: ő olyan emberek rehabilitását szorgalmazza, akiket nem magyar hatóságok ítéltek el. Ezért elképzelhető, hogy a magyar kormánynak nem kell kártalanítási törvényt hoznia, hanem a szovjet hatóságokhoz kell fordulnia a kártalanítás ügyében. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 13:25
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (5. rész)
|
Elmondta továbbá, hogy indítványát a Recski Szövetség és a Magyar Demokrata Fórum felkérésére tette meg. A Recski Szövetségnek pedig szintén az a véleménye, hogy a kétféle rehabilitációs ügyet külön kezelje a Parlament.
Az elnöklő Horváth Lajos szavazást rendelt el, amelynek eredményeként Debreczeni József határozati javaslatának tárgyalását az Országgyűlés március 14-i ülésszakára napolta el.
Ezt követően tárgyalták meg a pornográfia és szennyirodalom nyilvános terjesztésének tilalmáról szóló népi kezdeményezést, amelyek alapján a kulturális, valamint a kereskedelmi bizottság országgyűlési határozat-tervezetet készített. Azt javasolták, hogy a Parlament értsen egyet a népi kezdeményezésben foglaltakkal: kérje fel a kormányt, hozzon szigorú és ellenőrizhető forgalmazási szabályokat, egyben az ilyen termékek és szolgáltatások forgalmazására vessen ki külön adót, s ennek bevételét kizárólag közérdekű célokra lehessen felhasználni. Nem tartották azonban indokoltnak a Büntető törvénykönyv módosítását.
Miután a határozat-tervezethez senki nem kívánt hozzászólni, következett a határozathozatal: 223 igen, 8 nem szavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadták azt.
Ezután egy korábbi interpellációra adott válasszal folytatták a tanácskozást. Pregun István (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 1. vk.) az ------------- egyházi intézmények költségvetési támogatása tárgyában interpellált. Az abban foglaltakat a Minisztertanács megvizsgálta, s ennek alapján indokoltnak tartotta az 1990. évi állami költségvetésről szóló törvény módosítását. A javaslathoz Békesi László pénzügyminiszter ------------- fűzött rövid szóbeli kiegészítést. Mint mondotta: nem volt vita azon, hogy az állami feladatokat is ellátó egyházi intézmények azonos mértékű költségvetési támogatást kapjanak a hasonló állami intézményekkel.
A törvény értelmében az egyházi iskolák, szociális és egészségügyi intézmények külön támogatást kapnak, ugyancsak részesülnek az úgynevezett egyházsegélyből. A kérdés tehát az volt, hogy ez, az egyházaknak nyújtott 409 millió forintos segély kizárólag ezen intézmények támogatását szolgálja-e, vagy pedig hozzájárul maguknak az egyházaknak a működéséhez is. Amennyiben az egyházsegély teljes összegét intézményeik fenntartására fordítják, rosszabb anyagi helyzetbe kerülnek, mint az elmúlt évben. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 13:28
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (6. rész)
|
Éppen ezért indokolt a képviselő által javasolt 150 millió forint, s miután az intézmények támogatási előirányzatai a költségvetés tartalékában is szerepelnek, ebből megoldható a támogatás növelése.
Még a határozathozatalt megelőzően szót kért az interpelláló Pregun István, s emlékeztette képviselőtársait, hogy az állami feladatokat ellátó egyházi intézmények - iskolák és szociális otthonok - évtizedeken keresztül nem kapták meg azt a központi támogatást, amit a hasonló feladatkörű állami intézmények.
Az Országgyűlés egyetértett az interpellációban foglaltakkal, s így elfogadták az egyházi intézmények állami támogatására vonatkozóan az idei költségvetés módosítását.
Ezt követően azok az interpellációk kerültek ismét a képviselők elé, amelyekre az előző ülésszakon adott választ nem fogadta el a T. Ház. Filló Pál és Nagyiványi András a lakcímbejelentéssel --------- ----------------- kapcsolatos visszaélések tárgyában interpellált, s a belügyi államtitkár válaszát a januári ülésszakon nem fogadták el a képviselők. Így az interpellációt kiadták a jogi bizottságnak, amelynek jelentését az Országgyűlés most elfogadta. Eszerint a jövőben a fiktív bejelentések kiküszöbölése érdekében az új bejelentőlapon a szállásadó fontosabb személyi adatait is fel kell tüntetni.
Ugyancsak elfogadták a képviselők a mezőgazdasági bizottság jelentését Kovács András (Heves m., 10. vk.)interpellációjáról, amely a hazai cukorrépa jugoszláviai feldolgozásával foglalkozott. A mezőgazdasági bizottság egyetértve a miniszterrel, úgy ítélte: a cukorrépa-feldolgozás említett konstrukciójára népgazdasági érdekből a jövőben is szükség van, s azt indokolatlan lenne a képviselő által javasolt vámintézkedésekkel korlátozni. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 13:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (7. rész)
|
A Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyvében leírt jelentősebb tények valóságtartalmának vizsgálatáról szóló honvédelmi vizsgáló bizottsági jelentést Raffay Ernő, a bizottság elnöke ismertette a plénummal. Mint ismeretes, a témával kapcsolatban Király Ferenc (Jász-Nagykun-Szolnok m., 5. vk.) képviselő nyújtott be interpellációt az Országgyűlés október 30-i ülésére.
Raffay Ernő elmondotta: a vizsgálat a könyv valóságtartalmának ----------- feltárására és az akkori kormány felelősségének meghatározására irányult. Természetesen a szerző minden állításának hitelességét nem állt módjában a testületnek kivizsgálni, ezért csak a legfontosabb kérdésekre keresett választ. Arra a következtetésre jutott: Bokor Imre nagyvonalúsággal bánt bizonyos tények időbeni elrendezésével, és ezeknek a valós tényeknek más idősorrendbe való állításával, esetleg más következtetésekre juthatott, és juttathatta az olvasót. A könyv legfőbb érdeme, hogy egy jelenségcsoportra irányította a figyelmet. Czinege Lajos volt honvédelmi miniszter tevékenységén keresztül a hadsereg és a pártállam kapcsolatára, a vezetés mechanizmusára, ebből következően a felületes jelenségeken túlmutató, sokkal mélyebb anomáliákra.
A bizottság elnöke hangsúlyozta: a vizsgálatok során tapasztalatokat szerezhettek arról, hogy az elmúlt évtizedekben valóban kialakult az úgynevezett ,,érinthetetlenek,, csoportja. Kiderült, hogy egy bizonyos pozicionális szint felett az arra hivatott hatóságok nem gyűjthettek adatokat az érintett személyekről, s így a bizottság is hiába próbált ilyen jellegű tényeket összegyűjteni.
A bizottság úgy döntött, hogy javasolja: a miniszterelnök adjon utasítást a pénzügyminiszternek a Czinege-család tagjai vagyoni helyzetének kivizsgáltatására. Szorgalmazzák továbbá, hogy az APEH az összes nyugállományú és aktív honvéd tábornoktól szerezzen be vagyonnyilatkozatot. A bizottság felhívja a Honvédelmi Minisztérium és a honvédség vezetőinek figyelmét arra, hogy a sorkatonák magáncélú építkezéseken történő foglalkoztatását szüntessék meg.
Végezetül a Kádár-korszak kormányzatainak politikai felelősségéről szólva leszögezte: ezek a kormányok a Honvédelmi Minisztérium irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos alkotmányos kötelezettségüket nem teljesítették, s ezért kormányzati felelősség terheli őket mindazokért a visszaélésekért és immorális állapotokért, amelyek a hadsereg egyes vezetőinek körében kialakulhattak. (folyt. köv.)
1990. március 2., péntek 13:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (8. rész)
|
Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter Raffay Ernő elhangzott -------------- szavaira reagálva arra emlékeztette a törvényhozást, hogy röviddel Bokor Imre könyvének megjelenése után maga kérte a Parlamentet egy vizsgálóbizottság felállítására, hiszen a könyvben leírtak nemcsak a közvéleményt, de a honvédségben szolgálatot teljesítőket is felkavarta. (Egy ilyenfajta parlamenti vizsgálóbizottság felállítására egyébként nem volt példa az utóbbi évtizedekben.) A hadsereg vezetése önmérsékletet tanúsított a vizsgálat lefolytatása idején, s fegyelmezetten várta annak eredményeit. Kárpáti Ferenc egyetértett a bizottságnak azzal az értékelésével, miszerint Bokor Imre könyvének legfőbb erénye, hogy egy korábbi időszak társadalmi, kormányzati visszásságaira irányította a figyelmet. A honvédelmi miniszter ugyanakkor nehezményezte, hogy a közvélemény nem kapott megfelelő tájékoztatást arról a megújulási folyamatról, amelyen a magyar honvédség ment át az utóbbi időszakban. A korábbi pártállam vezetése ugyanis önmaga is felismerte a torzulásokat, s megkezdte azok felszámolását. A hadsereget pedig már hosszabb ideje az a törekvés vezérli, hogy tevékenységét a társadalom széles nyilvánossága mellett végezze, s ezzel is tudatosítsa, hogy a honvédség a nemzet integráns része. Kárpáti Ferenc - ismét csak Raffay Ernő szavaira válaszolva - leszögezte: a honvédség mai formájában alkalmas a nép, az ország szuverenitásának védelmére, feladatainak teljesítéséhez megfelelően képzett káderekkel rendelkezik; a hadseregben törvényes rend, fegyelem és szervezettség van.
A Parlament elfogadta a Kiskirályok mundérban című könyv valóságtartalmának vizsgálatáról szóló országgyűlési határozattervezet. Ugyancsak elfogadta a honvédelmi bizottság jelentését Király Ferenc képviselő idevágó interpellációja tárgyában. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 14:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (9. rész)
|
Ugyancsak a korábbi ülésszakon el nem fogadott interpellációk között tárgyalt a plénum Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.) ----------- indítványáról, amely az 1990. évi erdőtelepítés célcsoportos beruházási keretének csökkentését kifogásolta. Az interpelláció eredményeként a MÉM az agrárintervenciós alapból az idén 6 millió forintot fordít erdőtelepítésre. Az alföldi megyék 200 hektárral több erdőt telepíthetnek. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának írásos jelentését a képviselő és a testület is elfogadta.
Az ezen ülésszakra beterjesztett interpellációk sorában Sütő ---- Kálmán (Vas m., 9. vk.) a szombathelyi városi tévéműsor sugárzásának ------ engedélyezése tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Szólt arról, hogy a növekvő információs igények kielégítésére létrehozott helyi tévéstúdió, amíg működött, nagy népszerűségnek örvendett. A korszerű stúdió léte a műsorsugárzási frekvencia-moratórium meghirdetésével veszélybe került. Más városok tévéstúdiói is hasonló helyzetbe kerültek.
A kormány részéről Udvari László közlekedési, hírközlési és ------------- építésügyi államtitkár válaszában közölte: a választások befejeződése után, mindama kérelmek esetében, amelyekre az előzetes engedélyt megadták, sor kerülhet a moratórium feloldására, a sugárzási engedély végleges kiadására. Mivel a szombathelyi tévéstúdió a hatósági előírásoknak és szabályoknak megfelelően készült, nincs akadálya annak, hogy a választások után a kormány a sugárzási engedélyt adjon. Az államtitkár tájékoztatásul elmondta, hogy jelenleg több mint félszáz rádió-, illetve tévéstúdió-alapítási kérelem vár engedélyezésre.
A választ a képviselő és a testület is elfogadta. (folyt. köv.)
1990. március 2., péntek 14:47
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (10. rész)
|
Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) a rubelelszámolásu export -------------- visszafogása következményei tárgyában interpellált a miniszterelnök-helyetteshez. Kifejtette: a rubelelszámolásu export visszafogásáról év elején hozott intézkedés számos vállalatnál, gazdálkodó egységnél nehéz és bizonytalan körülményt teremtett. Az intézkedés elkerülendő piacvesztéssel, munkanélküliséggel járhat. A rubelelszámolású aktívum, káros a népgazdaság számára, ugyanakkor - hangsúlyozta a képviselő - a nagyarányú exportvisszafogás a következmények feltárása nélkül nagyobb károkat is okozhat. Mit kíván tenni a kormányzat a kialakult helyzet feloldására, hogyan kerülendő el a nagyarányú rubelaktívum úgy, hogy a gazdálkodó szervezetek se jussanak lehetetlen helyzetbe, s mit tesz a kormány a gazdálkodási gondok kezelése érdekében? - tette fel a kérdést, majd utalt arra, hogy az interpelláció egy részére a kereskedelmi miniszter írásban válaszolt, hivatkozva a kormány február 26-i ülésén meghozott határozatokra, amelyek egy része enyhítheti a hatásokat. Hellner Károly e választ nem fogadta el, s a kormány március 13-i, illetve az Országgyűlés március 14-i ülésétől várja a kielégítő választ.
A jelen lévő Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes erre ígéretet tett.
Hámori Csaba (országos lista) az államigazgatási tisztviselők ------------ munkaviszonyáról szóló törvényjavaslat tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. A képviselő utalt arra, hogy a közalkalmazottak, és ezen belül a közigazgatási dolgozók körében az utóbbi hetekben, hónapokban növekvő feszültség, nyugtalanság tapasztalható. Kifejtette: az átmeneti időszakban fontos lenne, hogy a pártok közötti egyezségre alapozva meghatározzák azokat a közigazgatási tisztségeket, amelyeknek betölthetősége szorosan kötődik egy adott politikai rendszerhez, s amelyeknél sor kerülhet személycserékre a kormányváltást követően. Úgy vélekedett, hogy e körbe semmiképp sem tartozhatnak bele a települések közigazgatási tisztségviselői. Érdeklődött, hogy a kormány milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani az államigazgatási apparátus stabilitását, illetve a közigazgatási dolgozók indokolt védelmét a választások utáni tisztviselőcserék, illetőleg közigazgatási átszervezések során. Megkérdezte továbbá: miért maradt el a közigazgatási törvényjavaslat benyújtása? (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 14:49
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (11. rész)
|
Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszában azt ---------- hangoztatta, hogy a Hámori Csaba által felvetett kérdés a kormány megítélése szerint is a békés rendszerváltás egyik kulcskérdése. Az ország sorsa szempontjából a következő hónapok döntő kérdésének minősítette, hogy sikerül-e megőrizni az államapparátus és az államigazgatás működőképességét. Ugyanakkor hozzátette: erre egyértelmű, világos választ, vagy kormányígéretet nem tud tenni. Emlékeztetett arra, hogy a közszolgálati törvény előkészítése a háromoldalú tárgyalásokon vetődött fel, de a Munka törvénykönyve időközbeni módosítása miatt lekerült a napirendről. Úgy vélekedett, hogy az adott kérdést törvényi szabályozással nem lehet igazán megoldani. Abszolút jogi védelem biztosításáról nem lehet szó, hiszen egy rendszerváltás idején ki van zárva az apparátus, különösen a vezetés megmerevítése. A kérdést igazán csak politikai eszközökkel lehet rendezni, azaz a megoldás főként attól függ, hogy az ország sorsát a jövőben befolyásoló politikai erők kellő bölcsességet tanusítanak-e, vagy sem.
Az államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 14:50
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (12. rész)
|
Az ebédszünetet követően Sztrapák Ferencnek a Magyar --------------- Szocialista Párt támogatását is élvező indítványát tárgyalták. A képviselő a családi pótlék, a gyermekgondozás segély és a gyermekgondozási díj minimuma, valamint a nyugellátás további emelésére tett javaslatával kapcsolatban a terv- és költségvetési, a szociális és egészségügyi, valamint a társadalombiztosítási bizottság együttes ülése - a kormány javaslatára - határozattervezetet fogalmazott meg, amelyhez Békesi László ------------- pénzügyminiszter fűzött szóbeli kiegészítést.
Bevezetőjében kijelentette: az indítvány eredeti formában történő elfogadása - akárcsak előző nap a kamatadóval kapcsolatos képviselői előterjesztés támogatása - alapvetően felborítaná azt a rendkívül kényes, törékeny egyensúlyt, amely jellemző az év első hónapjainak gazdálkodására, s amelytől az egész esztendő gazdasági munkájának eredményessége is függ.
Hangsúlyozta: a kormány nem folytat időhúzó taktikát, nem a felelősséget akarja elhárítani, s nem akar mindenáron kormányválságot provokálni. Ám felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy Magyarországnak az első negyedévben 1,8 milliárd dollárt kell visszafizetnie adósságai, s annak kamatai fejében. A talponmaradáshoz elengedhetetlen a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás; a szervezet igazgató tanácsa március 14-én dönt a magyar kormány szándéknyilatkozatáról. Ha az addig hátralévő néhány nap alatt újabb programokat dolgozunk ki, s elbizonytalanítjuk a decemberben jóváhagyott gazdasági programot, e megállapodásra nincs esély. A tét pedig nagy: megkapjuk-e azokat az erőforrásokat, amelyeket a nemzetközi szervezetek, bankok korábban kilátásba helyeztek. S ha egy 20-30 milliárd forintos programot függőben hagyunk, és világossá tesszük, hogy hajlandók vagyunk gyökeresen felforgatni a költségvetést, egyszersmind a programot, amelynek alapján mindvégig folytattuk a tárgyalásokat, akkor nem jön létre a megállapodás. Ha pedig nem jutunk hozzá ezen erőforrásokhoz, a gazdaság nem tud talpon maradni választásokig sem.
A miniszter azt kérte, hogy a Parlament most döntsön e kérdésről. A kompromisszumos javaslatuk lényege: a létminimum alatti ellátásokat - nyugdíjakat, gyermektámogatásokat - március 1-jétől emeljék a létminimum szintjére, 4300 forintra. Ehhez 280-300 millió forint szükséges, s ez még nem borítja fel az egyensúlyt. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 16:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (13. rész)
|
Sztrapák Ferenc üdvözölte, hogy egy képviselői indítvány nyomán --------------- sikerült segíteni a legkilátástalanabb helyzetben lévők egy részén, bár hozzátette: tudomása szerint a létminimum összege már nem annyi, mint decemberben... A képviselő sajnálattal állapította meg: a kormány már nem vállalta fel, hogy keresi a további lehetőségeket a hátrányos helyzetben lévők gondjainak enyhítésére.
A pénzügyminiszter által ismertetett határozatot 227 igen, 3 nem, 7 tartózkodó szavazattal elfogadták.
Következő napirendi pontként a Belügyminisztérium Belső Biztonsági Szolgálata tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jelentését tárgyalta az Országgyűlés. A testület vizsgálatának eredményeiről Mezey Károly a bizottság elnöke tájékoztatta a ------------ törvényhozókat. Elmondta, hogy a lehallgatási botrány nyomán életre hívott parlamenti vizsgálóbizottság teljesítette a rárótt feladat egyik felét, nevezetesen a belbiztonsági szolgálat működésének feltárását. Ugyanakkor a testület továbbra is ,,hivatalban marad,, a következő Parlament összeüléséig, hiszen feladatául szabták azt is, hogy közvetve ellenőrizze, miként teljesülnek a titkosszolgálati különleges eszközök ellenőrzésére alkotott jogszabály előírásai. A direkt ellenőrzéssel az igazságügyminisztert hatalmazta fel a Parlament, ám ő is köteles havonta beszámolni a vizsgálóbizottságnak.
Mezey Károly emlékeztetett arra is, hogy a bizottság vizsgálódásait - a dolog természeténél fogva - a nyilvánosság kizárása mellett végezte. A vizsgálat lezárása után azonban a testület úgy döntött, hogy teljes terjedelmében ismertessék a jelentést, amely iránt felfokozott érdeklődést mutat a közvélemény. Mezey Károly a nyilvánosság érdekében a ház előtt fel akarta olvasni az egyébként igen terjedelmes jelentést. Az elnöklő Fodor István javaslatára azonban úgy döntött a Parlament, hogy a dokumentumot a sajtó útján teszik közzé.
x x x
A jelentést teljes egészében a sajtó rendelkezésére bocsátjuk - parlamenti kiadásunkban, külön cím alatt
x x x
(folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 16:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (14. rész)
|
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) hozzászólásában ------------ hangsúlyozta: egyértelmű tény, hogy az Állambiztonsági Szolgálat tevékenységével megsértette az alkotmányt. Hozzátette: a szolgálat működése nemcsak az új alkotmánnyal volt ellentétes, de még a régi alaptörvény paragrafusait is sértette.
A képviselő a biztonsági szolgálat tevékenységét taglalva elmondta: a vizsgálat legfontosabb tanulságának tartja, hogy ez a tevékenység szorosan összefüggött a pártállam létével, hiszen maga a szervezet is a pártállam maradványa, a diktatúra egyik utolsó védelmezője volt.
Végezetül Tamás Gáspár Miklós fontosnak tartotta, hogy a most elkészült, a biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló jelentésből felolvassa azoknak a politikusoknak a nevét, akik kézhez kapták az Állambiztonsági Szolgálat jelentéseit. Úgy vélte, hogy ezek a politikai vezetők - többek közt a köztársaság ideiglenes elnöke, a kormányfő, az államminiszter, az MSZP elnöke - nem érzékelték az új demokratikus szituáció erkölcsi és jogi követelményeit. Ezért Tamás Gáspár Miklós úgy találta, helyes lenne, ha ezek a politikusok a választásokat követően visszavonulnának a politikai közéletből.
Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a Magyar Demokrata Fórum ------------- parlamenti csoportja nevében sajnálkozását fejezte ki, hogy a Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységéről készült jelentés nem hangzott el a plénum előtt. Véleménye szerint a sajtó a terjedelmes dokumentumot rövidítve közölheti. Furcsállotta, hogy bár nyilvánvalóan a jelentések tartalmából következtetni lehetett a benne foglaltak megszerzésének módjára, sem a miniszterelnök, sem az ideiglenes köztársasági elnök, sem az államminiszter nem tett hathatós és azonnali intézkedést a hírszerzési források megszüntetésére.
Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) indítványozta, hogy a -------------- biztonsági szolgálatról készült jelentést országgyűlési határozatban rögzítsék. Így az megjelenik a Magyar Közlönyben, ott teljes terjedelmében olvasható lesz. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 16:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (15. rész)
|
Horváth Miklós (Vas m., 4. vk.) bizalmát fejezte ki a sajtó -------------- iránt; szerinte a tömegkommunikáció az Országgyűlés állásfoglalásának eleget tenne. Korántsem tartotta viszont etikusnak, hogy akadnak olyan felszólalók, akik bizonyos pártpolitikai célokból, az ügyrendi szabályokat megkerülve tárták a nyilvánosság elé a jelentés leglényegesebb részeit. Javasolta, hogy az Országgyűlés fogadja el a jelentést, s az ne képezze egyes pártok privilégiumát, ne szolgáljon választási harcokat.
Hámori Csaba (országos lista) annak a véleményének adott hangot, ------------ hogy Tamás Gáspár Miklós saját pártja érdekében választási beszédének alapelemeit mondta el. Mint mondotta, képviselőtársa farizeusként viselkedett, mert olyan jelentések kézbesítettjeiről szólt, mondta el neveiket ország-világ előtt, amelyek tartalmát az Országgyűlés, s a közvélemény sem ismerheti. Arról sem szólt, hogy a jelentések nagy része a bizottság megítélése szerint értéktelen adatokat tartalmazott. Javasolta, hogy a titkosszolgálati jelentésekben foglaltakkal ismerkedhessen meg az Országgyűlés. Ez tisztázhatja, hogy végül is választási propaganda volt-e képviselőtársa hozzászólása, vagy sem.
Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) Bánffy György véleményét erősítve, ------------ az MDF parlamenti csoportjának nevében követelte: az Országgyűlés hallgassa meg a jelentést, szó szerinti felolvasásban. Az említett állami- és pártvezetők hibájaként rótta fel, hogy a lehallgatási botrány kirobbanása után is arról nyilatkoztak: nem tudnak arról, hogy a BM ilyen tevékenységet folytat. Hámori Csaba és Horváth Miklós felszólalására reagálva leszögezte: tények hangzottak el a parlamenti vizsgálóbizottság munkájával kapcsolatban, s ezeket ismertetni kellett, függetlenül attól, hogy választások előtt, vagy után vagyunk. Az ismertté vált gyakorlat egyébiránt árnyékot vet az elmúlt év végén tartott háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokra is: feltételezhető, hogy az uralkodó párt képviselői minden alkalommal úgy ültek tárgyalóasztalhoz, hogy ismerték az ellenzék tervezett lépéseit. Ennek fényében joggal állítható, hogy másként is alakulhattak volna a tárgyalóasztalnál született megállapodások. (folyt. köv.)
1990. március 2., péntek 16:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (16. rész)
|
Kállai Ferenc (országos lista) felszólalásában hangoztatta: a ------------- kialakult szituáció késztette arra, hogy elemezze a jelenlegi Parlament értelmi és érzelmi megnyilvánulásait. Mint mondta, nem szeretné, ha a képviselőknek keserű szájízzel, pszichikailag felborzolt állapotban kellene távozniuk. Ennél fontosabb, hogy amit az elmúlt években tanultak, elraktározódjék bennük, olyan tisztult szellemben élhessék tovább életüket, amelynek érdekében a Parlament is fáradozott. Ez korántsem könnyű, mert a ringben, amelybe az ország került kemény ütéseket lehet adni és kapni, jóllehet békés átmenetről beszél mindenki. A képviselő hitet tett a kormány mellett, mert önmagában is tiszteletre méltó az a bátorság, hogy bár széke már régen másé, mégis elvállalta a nehéz döntéseket. Jó lenne, ha a jövő kormánya és Parlamentje legalább ilyen nyiltan - a rizikófaktorokkal együtt - vállalná az egész nemzet érdekében azt, amit tesz.
A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Kállai Ferenc üdvözölné, ha országosan nyilvánossá válna, mit is hallgattak le. ,,Ha már krimiben vagyunk, legyünk krimiben, tudjuk meg mi az, ami ekkora pánikot keltett. Úgyis egyre kevesebb az izgalom a TV-ben, borzalmasak az unalmas pártműsorok,, - mondta nagy derültség közepette. Nagy tapssal kísért felszólalásának végén az elismeréseket azzal utasította el, hogy képviselősége idején két miniszter is megdicsérte, ám mindkétszer elmarasztaló leveleket kapott ezért. Az egyikben a miniszter melletti fölköttetését ígérték. ,,Még csak az kéne, hogy megdicsérjen a belügyminiszter, akkor elveszteném a jogosítványom,, - mondta.
Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.) a bizottság tagjaként is ------------ néhány körülményt ajánlott a képviselők figyelmébe. Rámutatott: a testület olyan eseteket is feltárt - s ezeket az ügyészség jelentése is megerősitette -, amelyekből kitűnt, hogy az eszközök használata indokolt volt, ugyanakkor ezek az esetek ugyancsak alkotmánysértőek voltak. Hivatkozott több nyugat-európai ország gyakorlatára, amely szerint a kormány tagjai és az abban résztvevő pártok megkapják a nemzetbiztonsági és az információs hivatal jelentéseit. Szintén javasolta: az államtitkot nem sértő jelentéseket teljes terjedelemben tárják a nyilvánosság elé, s a közvélemény dönt majd azok tartalmáról. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 16:31
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (17. rész)
|
Géczi István (Budapest, 49. vk.) ugyancsak a bizottság tagjaként ------------
kért szót, s az elhangzottak kiegészítéseként idézett a jelentésből. Eszerint 1989. július 3-án a belügyminiszter előterjesztést nyújtott be az állambiztonság kérdéseiről. A javaslat az alkotmányos rend védelmét, a törvények betartását állította az állambiztonsági tevékenység fő irányába. A kabinet ülésén döntés is született a jogszabályi változások előkészítéséről. A politikai egyeztető tárgyalások 1/6-os számú - az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtésével foglalkozó - munkabizottsága ülésein ismételten szerepelt a nemzetbiztonsági munka átszervezésének kérdése. Végül azonban ez nem került a sarkalatos törvények csoportjába. Az események felgyorsultak, s a gazdasági kérdéseket állították előtérbe. A képviselő emlékeztetett arra is, hogy az alkotmányt módositó 1989. évi 21. törvény 39. paragrafus 2. bekezdése 1990. április 3O-ig adott haladékot az alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatok Országgyűlés elé terjesztésére, illetőleg a Minisztertanács hatáskörébe tartozó jogalkotási feladatok elvégzésére.
Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) hozzászólásában ----------------- rámutatott: személyiségi jogokat sértene, ha nyilvánosságra hoznák az állambiztonsági szolgálat által begyűjtött információkat. Úgy ítélte meg: amennyiben a Parlament ehhez hozzájárulna, csak tetézné a törvénysértéseket.
Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.) az átmeneti időszak ----------- bizonytalanságának, egyfajta tehetetlenségi nyomatéknak tudta be, hogy a jogállam megteremtésével egyidejűleg továbbra is történtek törvénytelenségek a biztonsági szolgálatnál. Hozzátette: nem vádolható visszaéléssel egyik államférfi sem azok közül, akik kézhez kapták a biztonsági szolgálat jelentését.
Ekkor Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) ismételten ------------------- szavazást kért arról, hogy olvassák fel az állambiztonsági szolgálat tevékenységéről készült vizsgálati jelentés teljes szövegét. Az elnöklő Fodor István - bár hitelesnek ítélte az előző szavazást - újra döntésre kérte képviselőtársait, akik újfent nem értettek egyet a teljes szöveg felolvasásával. Erre Tamás Gáspár Miklós és a hozzá csatlakozó másik SZDSZ-képviselő, Balla Éva elhagyta az üléstermet. (folyt. köv.)
1990. március 2., péntek 16:33
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (18. rész)
|
Miután a vitában két kérdést közvetlenül hozzá intéztek, szót kért Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. -------------
Mindenekelőtt a kormány nevében megköszönte a bizottság munkáját, s azt a lehetőséget, hogy a testület legutóbbi ülésén kifejthette véleményét az üggyel kapcsolatban.
Ezután az elmúlt év nagy jelentőségű eseményeire emlékeztetett, amelyek elvezettek ahhoz, hogy 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot.
- Nem volt könnyű ez az út számunkra, akik több-kevesebb sikerrel, itt-ott hibázva végigjártuk és járjuk mind a mai napig. Erre az egy évre azért büszkék lehetünk - az összes hibáival, téves döntéseivel együtt.
Nem szégyellem bevallani Tisztelt Országgyűlés - folytatta -, hogy akkor, amikor az Önök bizalmából engem itt miniszterelnöknek megválasztottak, bizony kellett 3-4 hónap ahhoz, hogy teljes mélységében átvegyem, megismerjem a munkát, azt, amit egy kormánynak tennie kell ahhoz, hogy egy országot vezetni lehessen. Eközben szervezeti, személyi kérdésekben, sok minden másban döntéseket kellett hozni, fel kellett tárni fehér foltokat, és el kellett indulni az örökölttől egy másfajta pályán, más irányba.
- Majd megítéli a nép és a történelem, hogy ez mennyire sikerült. Mi nem akarjuk minősíteni saját munkánkat. De kétségtelen tény, hogy ezt a munkát nekünk úgy kellett végeznünk, úgy kellett a pártállamot lebontani és a kormány számára egyfajta autonómiát, önállóságot teremteni, hogy eközben a kormány az akkor még érvényes alkotmánnyal szemben állt és szemben cselekedett - jelentette ki. Utalt arra, hogy az elmúlt év nyarán maga kezdeményezte - még a pártállam struktúrájában, az akkori pártvezetésben - a fegyveres testületek felügyeletének, működésének felülvizsgálatát. Javaslatait akkor nem sikerült elfogadtatnia, így azt sem, hogy kiemeljék a Belügyminisztériumból az állambiztonságot, rendeljék a miniszterelnök mellé, és létesítsenek egy parlamenti vagy a Minisztertanács által kinevezett bizottságot, amelyik ezt a munkát irányítja és ellenőrzi.
Amikor viszont az alkotmány módosításával erre megteremtődtek a feltételek, döntenie kellett, melyik területtel kezdje a munkát - idézte fel Németh Miklós. - Én a hadsereget választottam. És bíztam abban - az akkori belügyminiszter ígéretét is bírva -, hogy a minisztériumban az ilyen jellegű munka megszűnik, és az új alkotmány, a demokratikus jogrend követelményeinek megfelelően fognak dolgozni. (folyt.köv.) ka-kö
1990. március 2., péntek 17:21
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (19. rész)
|
Lehet, hogy hibáztam és párhuzamosan kellett volna a két területet átszervezni, de nem jutott rá energiám és időm. Ezért a felelősséget vállalom.
- Hogy 1989. október 23-a után mi történt, azt mindnyájan tudjuk. Ez a tevékenység alkotmányellenes volt, és sértette a személyiségi jogokat. El kell az ilyet takarítani, de nem úgy, hogy egyúttal az ország alapvetően fontos érdekeinek védelmét is eltakarítsuk Mert igenis vannak az államnak biztonsági érdekei, így a terrorizmus, a kábítószer elleni küzdelem, vagy a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő biztonsági érdekek. Nem is oly régen idelátogató miniszterelnökök mondtak személy szerint nekem köszönetet azért, mert Ferihegyen elkapták azokat a terroristákat, akik X. Y. elnök ellen Magyarországon akartak elkövetni terrorcselekményt. S ez csak egy példa.
- Én magam ebben az 1989-es folyamatban három alkalommal kértem a belügyi szerveket fokozott figyelemre, az ország érdekéből kiindulva. Az első személyes motívumokat is tartalmazott. Úgy készítettük elő Nagy Imre és társainak a temetését, hogy az akkori pártvezetésben sem volt egyetértés. És amikor a kormány magára vállalta ennek a döntésnek a teljes felelősségét, az ország közvéleményének támogatását is bírva, akkor a lakásomon lévő K-telefonon (az állami vezetők külön telefonhálózata - A szerk.) üzenetet kaptam, hogy amennyiben elmegyek Nagy Imre temetésére, Király Bélával együtt ott fognak lelőni. Igenis kértem a belügyi szerveket, hogy legyenek szívesek ennek a kérdésnek utánanézni.
A második alkalom 1989. október 23-ával, illetve november 4-ével volt kapcsolatos - mondotta a miniszterelnök, majd ismét részletesebben szólt arról, miért kérte harmadízben a belügyi szervek vizsgálatát. Felidézte, hogy egy tavaly novemeri kormányülésen az ipari miniszter bizonyos jelzéseket adott arról, hogy egyes nagyvállalatoknál szinte tudatosan termelési zavarok keltésére törekednének egyesek, mindenekelőtt az energiaszolgáltatásban, közszolgáltatásban. Ugyanaznap levélben kapott egy üzenetet; ezt most fel is olvasta: ,,Az MSZMP volt vezetői más lehetőséget nem látnak a folyamatok visszafordítására, mint a fegyveres hatalomátvételt. Ehhez megnyerték a nagyvállalatok vezetőit. Zavart kívánnak kelteni az anyag-, víz-, energiaellátásban, ezzel a nagyüzemi munkásság elégedetlenségét kiváltják. Ezt követően a kormány vezetőit letartóztatják. Csehszlovák és román katonai segítségre számítanak.,, (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 17:23
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (20. rész)
|
- Az ezt követő napokban szóltam a belügyminiszternek, hogy vegyük komolyan ezt a bejelentést. Megadtam a helyet is, azért tudtam megadni, mert a következő hét végén módot találtam arra, hogy felkeressem a levél íróját. Kérem, a hír igaznak bizonyult
A miniszterelnök ezután leszögezte: abból a hét jelentésből, amelyet október 23-a után kapott, nem lehetett arra következtetni, hogy azok milyen módszerekkel, milyen alkotmányba ütköző eszközökkel készültek. Megismételte: abban látja a felelősségét, hogy nem gyorsította fel az átszervezési munkát, nem tett időben rendet, ugyanúgy, mint ahogyan - a hadsereg vezetésével egyetértésben - ezt megtették a magyar honvédségnél. Sajnálatos továbbá, hogy bár kezdeményezte, a háromoldalú tárgyalásokon ez a kérdés nem került napirendre.
Németh Miklós ezután Roszik Gábor, s egyben az egyik hetilap kérdésére válaszolt: ,,Kapott-e Ön információt az elosztótól?,, A lehallgatási botrány dokumentumaiban ugyanis van egy visszatérő záradék: ,,kapják tizennégyen, elosztó szerint,,. A kormányfő felidézte, hogy a szóbanforgó dokumentumokat január 5-én Kis Jánostól, az SZDSZ és Fodor Gábortól, a Fidesz képviselőjétől vette át. Ilyen anyagokkal akkor találkozott először. Már akkor elmondta, hogy miniszterelnöki minőségében rendszeresen kap a szakminisztériumok vezetőitől különböző bizalmas anyagokat, így kapott és kap összefoglaló jelentéseket, elemzéseket a belügyminisztertől és alkalomadtán a helyetteseitől is. De az ominózus dokumentumok nem neki készültek. Azóta a vizsgálat során ki is derült, hogy ezeket a belügyi apparátus saját körében osztotta el, értékelte vagy dolgozta fel, és selejtezte a későbbiek folyamán.
Már csak azért sem utaltak a miniszterelnökhöz került jelentések az igénybe vett módszerekre - mutatott rá Németh Miklós -, mert nem egy esetben hamarabb olvasta az információt az újságokban, mint a jelentésekben, ezért nem is fordított azokra túl nagy figyelmet. - Engem a szervezet a funkció és az alkotmány összhangja érdekelt, és ezért kezdeményeztem, gyorsítottam meg a munkát, s amikor ez az úgynevezett Duna-gate botrány kiderült, addigra már készen voltunk azokkal a javaslatokkal, amiket aztán idehoztunk a Parlamentbe - tette hozzá.
E jelentések tartalma nem indokolja a titkosságukat, ,,ki lehet tenni őket a faliújságra,, - mondotta a miniszterelnök. Bejelentette: levélben közölte az Állambiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal vezetőjével, hogy törvényes jogkörével élve ezen iratok államtitokká minősítését megszünteti. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 17:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (21. rész)
|
S - mondván, hogy ily módon már nem követ el semmiféle államtitok-sértést - közölte, hogy a személyiségi jogok megsértésére alkalmas adatok törlése után mind a hét iratot átadja majd a sajtónak is. Az egyikből a képviselők előtt is felolvasott egy részletet, így illusztrálva a jelentésekről alkotott véleményét: ,,primitív, színvonaltalan,, irományok voltak ezek.
- Azért is oldottam fel a titkosságukat, mert nem szeretném, ha újabb legendákat keltenénk. Zárjuk le ezt az ügyet, hiszen a következtetések, a felelősség megállapítása megtörtént. Van ennek a népnek éppen elég baja és feszültsége, amivel meg kell küzdeni és szembe kell nézni
- Köszönöm tehát a jó tanácsot Tamás Gáspár Miklósnak, hogy vonuljunk vissza a politikától, gondolom ezt ki-ki maga el fogja dönteni a felsoroltak közül. Én indulni kívánok a választásokon, és a nép döntését fogom elfogadni. Légyen az bármi is. Ezt ajánlom mindenkinek - mondotta befejezésül Németh Miklós. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 17:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (22. rész)
|
A vitában szót kért Berecz János (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ------------ 6. vk.) képviselő is, s kifogásolta: a kormányfő nem jelölte meg konkrétan, az MSZMP mely volt vezetőiről szerzett olyan információkat, hogy állítólag november 2-án hatalomátvételre készülődtek. Ha nem nevezik meg az ügybe belekeveredett vezetőket, akkor az a vétlenek elleni boszorkányüldözés veszélyével jár.
Németh Miklós elismerte Berecz János felvetésének jogosságát, ------------- s pontosításként közölte, hogy az érintett ügyben nem a volt MSZMP Politikai Bizottsága, illetve Központi Bizottsága vezetőiről, hanem megyei, területi MSZMP-vezetőkről volt szó. Ugyanakkor megismételte: az információ nem volt alaptalan.
Hellner Károly módosító javaslatot tett a bizottság jelentéséhez -------------- fűzött határozat-tervezethez. Azt kérte, hogy az Országgyűlés mondja ki: a nemzetbiztonságról alkotmányerejű törvény mielőbbi megalkotását tartja szükségesnek.
A jelentés előterjesztője Mezey Károly a vitát igen röviden ------------ összefoglalva arra kérte a T. Házat, hogy fogadja el az előterjesztést és a mellékelt határozati javaslatot.
Ezután többlépcsős szavazás következett. A törvényhozás elsőként Hellner Károlynak azt a korábbi javaslatát fogadta el, hogy ne csak a határozati tervezet, hanem az egész jelentés emelkedjék országgyűlési határozat rangjára, így annak teljes szövegét közzéteszi a Magyar Közlöny.
Végezetül a törvényhozás elfogadta a jelentéshez fűzött határozattervezetet. Ez kimondja, hogy az Országgyűlés sürgősnek tartja a rendőrségről szóló törvény és a nemzetbiztonságról intézkedő alkotmányerejű törvény megalkotását. Az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy ellenőrizze a Belső Biztonsági Szolgálat teljes feloszlatását és minden törvénysértő tevékenységének megszüntetését. A Parlament ugyancsak felhívja a kormányt, hogy a Büntető törvénykönyv átdolgozása során vizsgálja felül az állampolgári jogok titkosszolgálati eszközökkel való megsértésének büntetőjogi következményeit. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 17:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (23. rész)
|
Az Országgyűlés ezt követően interpellációkkal folytatta munkáját. Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) a környezetvédelmi és vízgazdálkodási államtitkárhoz intézett interpellációt Révfülöp és térsége lakói, illetve az ott nyaralók súlyos vízellátási problémáinak megoldása érdekében. Emlékeztetett arra, hogy tavaly junius 8-án a vízszolgáltatásban jelentkező zavarok nyomán a lakosság tiltakozó felvonulást tartott. A képviselő felvetésére az államtitkár írásban válaszolt, amelyben tájékoztatta, hogy még az üdülési szezon kezdete előtt üzembe helyezendő, mintegy 15OO-2OOO köbméteres víztisztítómű kivitelezését kezdik meg. Sebők János ezt a reagálást a gondokon enyhítő, de azt meg nem oldó megoldásként fogadta el. Kérte az illetékeseket, hogy a minisztérium találjon kielégítő, végleges megoldást, s az erre vonatkozó elképzeléseit képviselője a március 13-i koordinációs értekezleten ismertesse.
Az ügyben határozathozatalra már nem kerülhetett sor, ugyanis az elnöklő Fodor István létszámellenőrzés megtartását látta célszerűnek. Feltételezése igazolódott: az Országgyűlés délután 16 órára határozatképtelenné vált - mindössze 168 képviselő volt jelen - ezért az elnök bezárta az ülést. Bejelentette: a képviselők plenáris ülésen március 14-én találkoznak újra.
x x x
(folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 18:01
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (24. rész)
|
Az Országgyűlés pénteki napjának eseményei dióhéjban:
Az Országgyűlés pénteki munkanapjának kezdetén tudomásul vette, hogy Tallóssy Frigyes írásban is benyújtotta előző nap bejelentett lemondását képviselői mandátumáról.
A plénum ezt követően Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. vk.) önálló indítványát tűzre napirendre a nyugdíjak, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj összegének további emelésére. Békesi László pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta: nincsenek meg a feltételek a felvetés megvalósítására. A képviselő fenntartotta indítványát. Az ügyben a kormány és az illetékes bizottságok tanácskozásra vonultak vissza.
Ezután Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) terjesztett elő határozati javaslatot a Szovjetunióba jóvátételi munkára elhurcolt, valamint a szovjet bíróságok által elítélt és időközben bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgárok sérelmeinek orvoslására. A Parlament - a jogi bizottság javaslatára - úgy döntött, hogy az indítványt március 14-i ülésszakán tűzi napirendre.
Ezt követően az Országgyűlés határozatot hozott a pornográfia és szennyirodalom nyilvános terjesztésének tilalmáról.
A Parlament módosította a költségvetési törvényt, Pregun Istvánnak (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 1. vk.) az egyházi iskolák állami támogatására vonatkozó interpellációjának megfelelően. A törvényjavaslat elfogadása előtt Békesi László indokolta azt.
Elfogadta az Országgyűlés a jogi bizottság jelentését, Filló Pálnak és Nagyiványi Andrásnak a lakcímbejelentéssel kapcsolatos interpellációjáról. Ugyancsak elfogadták a mezőgazdasági bizottság jelentését Kovács András (Heves m., 10. vk.) interpellációjáról, amely a hazai cukorrépa jugoszláviai feldolgozásával foglalkozott.
Ezután Raffay Ernő ismertette a Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyvében leírt jelentősebb tények valóságtartalmának vizsgálatáról szóló honvédelmi vizsgálóbizottsági jelentést. Az elmondottakra Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter reagált. A Parlament elfogadta a bizottság jelentését Király Ferenc (Jász-Nagykun-Szolnok m., 5. vk.) képviselő idevágó interpellációja tárgyában.
A Parlament elfogadta a Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.) interpellációja kapcsán készített mezőgazdasági bizottsági jelentést. A képviselő az 1990. évi erdőtelepítés célcsoportos beruházási keretének csökkentését kifogásolta.
Ezután interpellációk következtek. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (25. rész)
|
Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.) a szombathelyi városi tv-műsor sugárzásának engedélyezése tárgyában interpellált, amelyre Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár válaszolt. Ezt a képviselők és a testület is elfogadta.
Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) a rubelelszámolású export visszafogásának következményei tárgyában interpellált. A kérdésre a március 14-i ülésszakon visszatérnek.
Hámori Csaba (országos lista) az államigazgatási tisztviselők munkaviszonyáról szóló törvényjavaslat tárgyában interpellált.
Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés elfogadta.
Az ebédszünet után Sztrapák Ferenc indítványáról szavaztak. Az Országgyűlés - meghallgatva Békesi László pénzügyminiszter kiegészítését - úgy döntött, hogy a minimum alatti ellátásokat, nyugdíjakat, gyermektámogatásokat március 1-jétől 4300 forintra emelik.
A Belügyminisztérium Belső Biztonsági Szolgálata tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság munkájáról Mezey Károly tájékoztatta a törvényhozókat.
A vitában hozzászólt
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.)
Bánffy György (Budapest, 4. vk.)
Hellner Károly (Budapest, 32. vk.)
Horváth Miklós (Vas m., 4. vk.)
Hámori Csaba (országos lista)
Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.)
Kállai Ferenc (országos lista)
Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.)
Géczi István (Budapest, 49. vk.)
Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.)
Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.)
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.)
Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke
Berecz János (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 6. vk.)
Hellner Károly (Budapest, 32. vk.)
Mezey Károly ((Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 18. vk.)
Ezt követően Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) interpellált Révfülöp és térsége lakói, illetve az ott nyaralók súlyos vízellátási problémáinak megoldása tárgyában. Az ügyben határozathozatalra azonban nem kerülhetett sor, ugyanis az Országgyűlés 16 órára határozatképtelenné vált. A képviselők plenáris ülésen március 14-én találkoznak újra. (MTI)
1990. március 2., péntek 18:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|