 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Európai Közösség-Magyarország-magyar nyelvű tájékoztató
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. február 6. kedd (MTI-tud.) - ,,Az Európai
Közösség kapcsolatai Magyarországgal,, címmel magyar nyelvű brosúrát
adott ki - történetében először - az Európai Közösségek
Bizottságának információs, tömegtájékoztatási és kulturális
főigazgatósága.
A 30 oldalas tájékoztató füzet röviden ismerteti az Európai
Közösség létrejöttét, működési módját, a közösség gazdaságát,
külkapcsolatait, s külön fejezeteket szentel a KGST-vel és annak
tagállamaival fenntartott kapcsolatoknak, a Lengyelország és
Magyarország reformjainak támogatására tavaly elindított
Phare-tervnek, illetve a közösség és hazánk kétoldalú
kapcsolatainak.
Magyarország, emlékeztet ez az utóbbi rész, 1988 szeptember
28-án Brüsszelben tíz évre szóló kereskedelmi és gazdasági
együttműködési megállapodást írt alá a közösséggel és ezzel az első
kelet-európai ország volt, amely az Európai Közösség diplomáciai
elismerését követően széles körű kétoldalú egyezményt kötött a
közösséggel.
Tény, hogy Budapest már 1968-ban belevágott egy gazdasági
reformprogramba, noha a folyamat csak a nyolcvanas években gyorsult
fel. A magyar gazdaságpolitika az elmúlt húsz esztendőben arra
törekedett, hogy fokozatosan összekösse a gazdasági tervezést a
piaci erők aktív szerepével. E politika viszonylagos sikere tette
lehetővé Magyarország számára, hogy 1973-ban csatlakozzék a
GATT-hoz, 1982-ben pedig a Világbankhoz - állapítja meg a
Brüsszelben publikált közösségi kiadvány.
A gazdasági reform érdekében tett erőfeszítései figyelemreméltó
politikai jóakaratot biztosították Magyarország számára- írják a
brosúra szerzői-, a közösség figyelembe vette Magyarország különleges
jellegzetességeit. Utal a füzet arra, hogy az 1988 december 1-jén
életbe lépett EGK-magyar megállapodást az Európai Közösség
Miniszteri Tanácsa 1989 novemberében a Phare akcióterv keretében
átfogalmazta, a Magyarországból eredő behozatalt érintő összes
specifikus mennyiségi korlátozást hét éves időtartam helyett már
1990 január 1-től megszüntette, továbbá Magyarországot bevonta a
közösség általános kedvezményeinek rendszerébe (GSP). A közösség az
alig egy évvel korábban kötött megállapodásokon végrehajtott
lényeges változtatásokat anélkül eszközölte, hogy a magyar
kötelezettségek változtak volna - emlékeztet a brüsszeli kiadvány.
(folyt.)
1990. február 6., kedd 14:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|