|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése
|
1990. február 6., kedd - A Magyar Tudományos Akadémia új alapszabályainak tervezetét vitatja meg a tudós társaság kedden az Akadémia kongresszusi termében kezdődött rendkívüli közgyűlésén. A tervezetben aláhúzták: addig is, amíg az Országgyűlés megvitatja az új akadémiai törvényt, szükséges, hogy a jelenleg hatályos törvényerejű rendelet keretei között megalkossák az új alapszabályokat, amelyek az országban végbemenő társadalmi folyamatokat figyelembe véve erősítik az akadémia érdekképviseleti, önkormányzati és köztestületi jellegét, felépítésének, működésének demokratizmusát.
Az alapszabályokban meghatározzák azokat a feltételeket, szervezeti kereteket és működési formákat, amelyek lehetővé teszik, hogy az akadémikusok mellett a tudomány minden hazai és külföldön élő elismert magyar művelője részt vehessen a tudományos kérdések megvitatásában, az önkormányzati jogok gyakorlásában, a tudományos kutatások feltételeit, szervezését meghatározó döntések kialakításában is. Az alapszabály-tervezetben rögzítették: az Akadémia nem csupán az akadémikusok testülete, hanem mindazoké, akik tudományos fokozatot szereztek, illetve akik a kutatói közösség által elismert színvonalon művelik a tudományt. (MTI)
1990. február 6., kedd 09:05
|
Vissza »
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése (1. rész)
|
1990. február 6., kedd - A Magyar Tudományos Akadémia magát
megújítva kíván részt venni az országban végbemenő társadalmi
átalakításban. Már az 1988. évi közgyűlésén úgy ítélte meg:
szükséges az Akadémia autonómiájának, tulajdonának visszaállítása,
működésének demokratizálása. Kezdeményezték az akadémiai törvény
megalkotását, az Országgyűlés azonban ezzel a törvénnyel ez ideig
nem foglalkozhatott. Addig is, amíg az új Parlament megalkotja az
akadémiai törvényt, szükséges az alapszabályok módosítása, mert nem
kárhoztathatjuk magunkat passzivitásra, nem napolhatjuk el a
nélkülözhetetlen változtatásokat - Berend T. Iván, a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke ezekkel a szavakkal nyitotta meg kedden,
az Akadémia kongresszusi termében a tudóstársaság rendkívüli
közgyűlését, amelyen az akadémia új alapszabályainak tervezetét
vitatták meg.
Beszéde további részében javasolta, hogy az alapszabályokban rögzítsék: a közgyűlés - a tudományos osztály javaslatára - az Akadémia külső tagjává választhatja azt a külföldi állampolgárságú magyar kutatót is, aki megfelel a levelező tagságra előírt követelményeknek, s kapcsolatban van a hazai tudományos élettel. Szükséges az is, hogy a tudomány doktorait is bevonják az akadémiai önkormányzati jogok gyakorlásába. Az akadémiai tisztségek betöltésére ajánlatos lenne a többes jelölés. Indokolt lenne alapszabályba foglalni azt is, hogy az akadémiai kutatóintézetek önállóan működnek, az akadémiai vagyon rá bízott részével önállóan gazdálkodnak. Belátásuk szerint határozzák meg kutatási feladataikat, munkarendjüket, külső kapcsolataik irányait, formáit.
A nagy átalakulás időszakában olyan súlyos, igaztalan támadások érik az Akadémiát, amelyek az Akadémia szerepének eljelentéktelenítését célozzák - hangsúlyozta a továbbiakban. Az indokolatlan bírálatok az akadémiai testületet kompromittáltnak igyekeznek feltüntetni, elmarasztaló kijelentéseket tesznek, a példákat azonban az ötvenes évekből hozzák. Nem kell szégyellni, hogy a Kádár-korszakban a kompromisszumos reformok útját keresték. Ez végül is tévedés volt, nem hozott megoldást a magyar gazdaság problémáira. De vitathatatlan, hogy jószándékú és hasznos ,,tévedés,, volt abban a tekintetben, hogy a magyar társadalom életét kedvezőbbé tették, s két generáció életét javították meg. (folyt.köv.)
1990. február 6., kedd 14:27
|
Vissza »
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése (2. rész)
|
A tudomány azokban az években jobb feltételekhez jutott, visszakapcsolódott a nemzetközi tudományossághoz. A hibák megismétlődését kívánják lehetetlenné tenni az autonómia és a demokratizálódás megteremtésével. Berend T. Iván szólt arról is, hogy némelyek megkérdőjelezik az akadémiai intézetek hálózatának létjogosultságát, az Akadémiának a társadalomban betöltött szerepét, azt javasolják, hogy ne legyenek intézetei, testületei. Az Akadémia elnöke javasolta a közgyűlésnek: utasítsák el ezeket az elképzeléseket, amelyek politika játékszerévé akarják tenni másfél évszázados nemzeti intézményüket. Modern kutatás a XX. század végén, kutatóintézeti hálózat nélkül elképzelhetetlen és senki sem erőszakolhatja az Akadémiára, hogy ne maga döntsön szervezeti felépítéséről, működéséről - hangoztatta.
Az Akadémiának és kutatóhálózatának fő feladata a tudományos kutatások folytatása, a nemzetközi színvonalnak é igényességnek megfelelő tudományos teljesítmény elérése, az eredmények értékelése, a társadalom gazdasági, kulturális fejlődésének szolgálata - hangoztatta felszólalásában Láng István, az MTA főtitkára. - Történelmi perspektívában kell gondolkodnunk, intézményünk 165 éves múltjával a hátunk mögött kell vállalnunk a következő évtizedek új kihívásait, s megtenni az indokolt és szükséges változtatásokat.
Az akadémiai kutatóintézetek sorsáról szólva elmondta: az akadémiai kutatók döntő többsége jobb kutatási feltételeket, nagyobb anyagi megbecsülést, több autonómiát és jobb belső intézeti önkormányzatot kíván, és nem az elválást az Akadémiától. Amennyiben bármelyik akadémiai kutatóintézet kollektívája úgy véli, hogy nem kíván az Akadémiához tartozni, nincs akadálya annak, hogy meglévő költségvetésével és a kezelésében lévő állami tulajdonnal más szervezet vagy intézmény kötelékébe menjen át. A cél azonban az eredményesen működő akadémiai kutatóhálózat fenntartása. Az lenne a kívánatos, ha a jövőben az akadémiai kutatóintézetek autonóm kutatóközpontot alkotnának saját adminisztratív vezetéssel és kiszolgáló apparátussal, de kötődnének az Akadémiához. A főtitkár közvetlenül nem irányítaná az intézeteket, ám az állami költségvetési támogatás az Akadémián át jutna el az autonóm kutatóközpontokhoz. A testületi szervek látnák el a tudományos ellenőrzést. Ez az elképzelés jól illeszthető a formálódó új akadémiai törvény alapkoncepciójába - mondotta a főtitkár. (folyt.köv.)
1990. február 6., kedd 17:43
|
Vissza »
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése (3. rész)
|
A vitában felszólalók többsége egyetértett azzal a véleménnyel, hogy elodázhatatlan az új alapszabály megalkotása. Nyomatékkal hangsúlyozták azonban: ez az alapszabály az átmeneti időszak, átmeneti alapszabálya lehet. A közgyűlés elfogadta az előterjesztett alapszabály-tervezet általános alapelveit, de számos paragrafusának megváltoztatását ajánlotta. Sok, lényegesen eltérő javaslat hangzott el, ezért nem lehetett a tervezetet rövid idő alatt átdolgozni. Úgy határoztak a közgyűlés befejezését február végére halasztják. Addig a szerkesztő bizottság a javaslaltokat értékelje, módosítsa az Alapszabály-tervezetet, s azt újra terjessze a közgyűlés elé.
A közgyűlés elfogadott egy nyilatkozat-tervezetet, amely az új törvény kibocsátásáig leszögezi az akadémia álláspontját a tudományos kutatás legfontosabb kérdéseiben. (MTI)
1990. február 6., kedd 19:02
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|