 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése (2. rész)
|
A tudomány azokban az években jobb feltételekhez jutott,
visszakapcsolódott a nemzetközi tudományossághoz. A hibák
megismétlődését kívánják lehetetlenné tenni az autonómia és a
demokratizálódás megteremtésével. Berend T. Iván szólt arról is,
hogy némelyek megkérdőjelezik az akadémiai intézetek hálózatának
létjogosultságát, az Akadémiának a társadalomban betöltött szerepét,
azt javasolják, hogy ne legyenek intézetei, testületei. Az Akadémia
elnöke javasolta a közgyűlésnek: utasítsák el ezeket az
elképzeléseket, amelyek politika játékszerévé akarják tenni másfél
évszázados nemzeti intézményüket. Modern kutatás a XX. század végén,
kutatóintézeti hálózat nélkül elképzelhetetlen és senki sem
erőszakolhatja az Akadémiára, hogy ne maga döntsön szervezeti
felépítéséről, működéséről - hangoztatta.
Az Akadémiának és kutatóhálózatának fő feladata a tudományos
kutatások folytatása, a nemzetközi színvonalnak é igényességnek
megfelelő tudományos teljesítmény elérése, az eredmények értékelése,
a társadalom gazdasági, kulturális fejlődésének szolgálata -
hangoztatta felszólalásában Láng István, az MTA főtitkára. -
Történelmi perspektívában kell gondolkodnunk, intézményünk 165 éves
múltjával a hátunk mögött kell vállalnunk a következő évtizedek új
kihívásait, s megtenni az indokolt és szükséges változtatásokat.
Az akadémiai kutatóintézetek sorsáról szólva elmondta: az
akadémiai kutatók döntő többsége jobb kutatási feltételeket, nagyobb
anyagi megbecsülést, több autonómiát és jobb belső intézeti
önkormányzatot kíván, és nem az elválást az Akadémiától. Amennyiben
bármelyik akadémiai kutatóintézet kollektívája úgy véli, hogy nem
kíván az Akadémiához tartozni, nincs akadálya annak, hogy meglévő
költségvetésével és a kezelésében lévő állami tulajdonnal más
szervezet vagy intézmény kötelékébe menjen át. A cél azonban az
eredményesen működő akadémiai kutatóhálózat fenntartása. Az lenne a
kívánatos, ha a jövőben az akadémiai kutatóintézetek autonóm
kutatóközpontot alkotnának saját adminisztratív vezetéssel és
kiszolgáló apparátussal, de kötődnének az Akadémiához. A főtitkár
közvetlenül nem irányítaná az intézeteket, ám az állami
költségvetési támogatás az Akadémián át jutna el az autonóm
kutatóközpontokhoz. A testületi szervek látnák el a tudományos
ellenőrzést. Ez az elképzelés jól illeszthető a formálódó új
akadémiai törvény alapkoncepciójába - mondotta a főtitkár.
(folyt.köv.)
1990. február 6., kedd 17:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|