 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága
|
1990. február 6., kedd - Az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága Raffay Ernő elnökletével kedden folytatta a kihallgatások
sorát Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve kapcsán. Ezúttal
Marosán György, Fock Jenő, Trombitás Dezső és Beregi István
tapasztalataira volt kíváncsi a bizottság. Elsőként Marosán Györgyöt
kérdezték, aki akkoriban mint az MSZMP adminisztrációs titkára
felügyelte a Belügyminisztériumot, a Honvédelmi Minisztériumot és az
Igazságügyi Minisztériumot. A meghallgatás után Marosán György
hangoztatta, hogy Kádár János döntött Czinege Lajos miniszteri
kinevezéséről, s egyebek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy
1962-ben Marosán György beadta lemondását. (MTI)
1990. február 6., kedd 12:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága
|
1990. február 6., kedd - Az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága keddi ülésén - folytatva a meghallgatások sorát -
elsőként Marosán Györgyöt kérdezte arról, hogy szerinte milyen
valóságtartalma van Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyvének.
Marosán György hangoztatta, hogy Czinege Lajos miniszteri
kinevezéséről Kádár János döntött. Marosán szerint Czinege Lajos
alkalmatlan volt a honvédelmi miniszteri posztra, ám ,56-os
magatartása, helytállása elegendő alapot teremtett a 25 évnyi
miniszterséghez. A következőkben Fock Jenőt hallgatta meg a vizsgáló
bizottság. A volt miniszterelnök kijelentette, hogy semmilyen
beleszólása nem volt katonai személyi kérdésekbe. Véleménye szerint
Czinege Lajos azért maradhatott oly hosszú ideig a helyén, mert a
Varsói Szerződés parancsnoksága így látta jónak.
A továbbiakban Trombitás Dezsőt és Beregi Istvánt hallgatja meg
a honvédelmi vizsgáló bizottság. (MTI)
1990. február 6., kedd 14:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága (1. rész)
|
1990. február 6., kedd - Az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága Raffay Ernő elnökletével kedden folytatta a
meghallgatások sorát Bokor Imre ezredes Kiskirályok mundérban című
könyve kapcsán. Ezúttal Marosán György, Fock Jenő, Trombitás Dezső
és Beregi István tapasztalataira, véleményére volt kíváncsi a
bizottság. Elsősorban azt firtatták, milyen valóságtartalma van a
könyvnek, s azt, hogy az abban vázolt, s erősen kifogásolható
esetekért, magatartásformáért kit és mennyiben terhel felelősség.
Marosán György - aki a vizsgált időszak elején az MSZMP
adminisztratív titkáraként felügyelte a Belügyminisztériumot, a
Honvédelmi Minisztériumot és az Igazságügyi Minisztériumot - derűsen
anekdotázva válaszolt a kérdésekre. Marosán György elismerte, hogy a
fegyveres erők felügyelete hozzá tartozott annak idején, de
kijelentette, hogy Czinege Lajos miniszteri kinevezéséről Kádár
János döntött. Ő - mármint Marosán - Czinegét alkalmatlannak
tartotta a honvédelmi miniszteri posztra, ám ,56-os magatartása,
helytállása - egyesek megítélése szerint - elegendő alapot teremtett
25 évnyi miniszterségéhez. Egyebek között ez az eset, valamint a
pártban tapasztalható morális fellazulás és a Kádár János körül
kialakult spicli-rendszer vezetett oda - mondotta Marosán György -,
hogy 1962-ben lemondott tisztségeiről. Az idős politikus
hangoztatta: Czinege nem született korruptnak, a körülmények tették
azzá, s ez hasonlóképpen volt a többi szocialista országban is.
Marosán György kifogásolta, hogy a könyv több helyen is
foglalkozik személyével. Véleménye szerint a leírt jelenetek
hamisak, hazugságokat tartalmaznak. Azért döntött mégis úgy, hogy
eljön a vizsgáló bizottság elé, mert elejét akarta venni a rosszízű
találgatásoknak. Végül - bár erről senki sem kérdezte - szükségesnek
tartotta kijelenteni, hogy összes vagyona egy háromszobás lakás.
(folyt.köv.)
1990. február 6., kedd 16:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága (2. rész)
|
A következőkben Fock Jenőt hallgatta meg a vizsgáló bizottság. A
volt miniszterelnök kijelentette, hogy semmilyen beleszólása nem
volt katonai személyi kérdésekbe. A Czinege Lajossal kapcsolatos
morális problémák tudomására jutottak, de ezek kivizsgálása a
Központi Bizottság illetékes titkáraira, nevezetesen Biszku Bélára
és Korom Mihályra tartozott volna. Már csak azért is, mert a
honvédségnek állami felügyelője nem volt. Fock Jenő mejegyezte: ha
csak a fele igaz volt annak, amit akkoriban Kárpáti Ferenc ez ügyben
Kádár Jánosnak megírt, Czinegét azonnal fel kellett volna menteni.
Hogy ez nem történt meg, s Czinege Lajos oly hosszú ideig a helyén
maradhatott, annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés
parancsnoksága meg volt vele elégedve.
A hadsereg gazdálkodásával kapcsolatban a nyugalmazott
miniszterelnök kifejtette: lehetetlennek tartja, hogy a külföldről
kölcsönként felvett milliárdokat itt herdálták volna el.
Az ülésen szóba került az 1968-as csehszlovákiai bevonulás is.
Erről Fock Jenő elmondta, hogy a bevonulás tényét hónapokkal
korábban eldöntötték, ő és Kádár János csak az utolsó pillanatban -
,68 augusztus elején - adta be a derekát, burkolt moszkvai
fenyegetés hatására. (folyt.köv.)
1990. február 6., kedd 16:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága
|
1990. február 6., kedd - A hadsereg költségvetésének
felhasználásáról, fejlesztésének irányáról a párt választott szervei
döntöttek. A politikai bizottság ötévente jóváhagyta a hadsereg
költségvetését, létszámát. A pártszervek olyan kérdésekben is állást
foglaltak, mint például a hátországvédelmi parancsnokság helyzete,
illetve a Honvédelmi Minisztérium átszervezése, amelyek a miniszter
saját döntési körébe tartoztak. Egyebek között erről beszélt
Trombitás Dezső nyugállományú vezérőrnagy a kormány mellett egykor
működő honvédelmi bizottság titkára a keddi meghallgatáson. A
Honvédelmi Minisztérium e helyzetet kihasználta, mert azt az
álláspontot alakította ki, hogy lehetőleg minden kérdést
,,vigyenek,, a párt elé, s ha ott kedvező döntés születik, azt senki
sem vitatja majd. Trombitás Dezső feltárta: 1965-66 táján jelezte
Biszku Bélának, Korom Mihálynak, illetve Borbándi Jánosnak, hogy
Czinege Lajos sem emberileg, sem szakmailag nem alkalmas a
miniszteri tárca vezetésére. E véleményét azzal támasztotta alá,
hogy az évek során - megítélése szerint - mind önteltebb,
szerénytelenebb, alárendeltjeivel szemben durva, goromba emberré
vált. Előfordult az is, hogy segédtisztjét megverte. (MTI)
1990. február 6., kedd 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága (3. rész)
|
Trombitás Dezső nyugállományú vezérőrnagy, a kormány mellett
egykor működő honvédelmi bizottság titkára, akinek beosztásánál
fogva kellő rálátása volt a hadseregre, vezető kádereire, elmondta:
a hadsereg költségvetésének felhasználásáról, fejlesztésének
irányáról a párt választott szervei döntöttek. A politikai bizottság
ötévente jóváhagyta a hadsereg költségvetését, létszámát. A
pártszervek olyan kérdésekben is állást foglaltak, mint például a
hátországvédelmi parancsnokság helyzete, illetve a Honvédelmi
Minisztérium átszervezése, amelyek a miniszter saját döntési körébe
tartoztak. A Honvédelmi Minisztérium e helyzetet kihasználta, mert
azt az álláspontot alakította ki, hogy lehetőleg minden kérdést
,,vigyenek,, a párt elé, s ha ott kedvező döntés születik, azt senki
sem vitatja majd. Elmondása szerint többször felvetette elöljáróinak
a hadsereg feletti állami ellenőrzés teljes hiányát. A honvédelmi
bizottságnak túl sok beleszólása nem volt a dolgokba, nem
utasíthatott és nem volt ellenőrző szerv. Észrevételeket
természetesen tehetett, s az is előfordult, hogy - igaz, ezt
közelebbről nem részletezte Trombitás Dezső - elmarasztalta a
minisztert, mert a HM az előirányzottnál jóval nagyobb összegért
építette újjá a hadsereg központi klubját s a Zalka Máté
tisztiiskola épületét. A beruházások többsége egyébként ,,belefért,,
az előirányzott keretbe, a túlköltekezést más beruházások terhére
írták. A bizottság egykori titkárának nincs tudomása arról, hogy a
Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek Főparancsnoksága a
Magyar Néphadsereg szervezeti fejlesztésére tett ajánlásain kívül
konkrét összegeket is előírt volna.
Trombitás Dezső feltárta: 1965-66 táján jelezte Biszku Bélának,
Korom Mihálynak, illetve Borbándi Jánosnak, hogy Czinege Lajos sem
emberileg, sem szakmailag nem alkalmas a miniszteri tárca
vezetésére. E véleményét azzal támasztotta alá, hogy az évek során -
megítélése szerint - mind önteltebb, szerénytelenebb,
alárendeltjeivel szemben durva, goromba emberré vált. Előfordult az
is, hogy segédtisztjét megverte. Czinegét hiába figyelmeztették,
semmin sem változtatott. Ezért sem érthető, miért maradhatott 23
esztendeig e fontos funkcióban. Állítólag Kádár és Biszku védte, ám
hogy valóban így volt-e, arra nem tudott pontos válasszal szolgálni.
A következő meghallgatott, Beregi István ezredes, a HM
területi-gazdálkodási főosztályának vezetője a hadsereg
erdőgazdálkodásának részleteiről szólt. (folyt. köv.)
1990. február 6., kedd 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága (4. rész)
|
Jó példaként említette a veszprémi erdőgazdaságot, amely az elmúlt
évben több mint 100 millió forintos nyereséget hozott a
népgazdaságnak. Az ország összes erdőgazdaságai közül a veszprémi
volt a második legeredményesebb. Az ilyen jól gazdálkodó
erdészeteket kár megbolygatni - mondta arra a kérdésre válaszolva,
hogy mikor várható a honvédséghez tartozó erdőgazdaságok visszaadása
ismét állami kezelésbe. Mindazonáltal nem zárta ki, hogy a kisebb
erdőgazdaságok kezelői joga hamarosan ismét visszaszáll az államra,
a hadsereg létszámának csökkentésével, illetve a szovjet hadsereg
Magyarországról való kivonásával összefüggésben. Czinege Lajos
viselt dolgait illetően szólt arról, hogy az ex-miniszternek
átalakított szovjet dzsipje volt, közepén forgó üléssel, a tetőn a
fegyver megtámasztására szolgáló támlával. A gépkocsiról való
vadászatot egyébként etikátlannak minősítette az ezredes. (MTI)
1990. február 6., kedd 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|