Rendszerváltás és az MTI

	Áremelés
-------- München, 1990. február 6. (SZER, Magyar híradó) - Kezdjük azzal, amit naponta érzünk, az árak alakulásával. Az a mondás már polgárjogot nyert, hogy ha hétfő, akkor áremelés, de meglepődve látom, hogy olyan kijelentések is napvilágot látnak szomorú beletörődéssel, hogy a szabad árus cikkek ára a jövőben is állandóan emelkedni fog. Így van ez? - Így kell ennek lennie, Vadász János? - Itt valami nem stimmel. Tudniillik a szabad ár az önmagában nem inflációs hatású, sőt mérsékli az árakat. A fogalma ugyanis azt feltételezi, hogy a termelők versenye folyik, és ezt az importverseny is kiegészíti. Tehát, ha valaki itt felemeli az árat, akkor piacait kockáztatja, ha mások nem emelik föl. Ha túl nagy a kereslet, akkor emelkedik ugyan az ár, de éppen ezért a termelés is nő, az import is nő, ami végül lefelé nyomja az árat. Na most Magyarországon éppen ezért teljesen megtévesztő a szabad ár fogalma. Ez nem szabad ár, mert többnyire monopóliumok uralkodnak, nincs belső verseny, többnyire importverseny sincs, tehát csak annyiban szabad, hogy ezek a monopóliumok állami megkötéstől szabadon emelhetik az áraikat, hogy ezáltal ellensúlyozzák az állam által rájuk hárított terheket, például nagy adóelvonásokat. Vagy ellensúlyozzák a bérek növeléséből rájuk háruló költséget, amely bérnövelés elől éppen az infláció miatti, alulról jövő nyomás miatt nem tudnak kitérni. Viszont az árak emelkedése ezt a terhet visszahárítja a keresőkre, és a hírhedt inflációspirállal van dolgunk. Tehát: itt csökkenteni kellene a vállalati adókat, átmenetileg korlátozni a bérköveteléseket, felszámolni a monopóliumokat, biztosítani a szabad importot, ebben az esetben lenne jogosult szabad árakról beszélni, de az említett inflációs hatások nélkül. (folyt.) 1990. február 6., kedd
Vissza »

	- Áremelés - 1. folyt.
- Nos a probléma ugye az, hogy a mai gazdasági helyzetben minden intézkedésnél figyelembe kell venni a KGST szabályait, a KGST igényeit is. Tegnap a kereskedelempolitikai tanács a KGST jövőjéről tárgyalt. Ki lehet mondani, hogy ebben a formájában a KGST használható még számunkra, a magyarok számára? Van jövője? - Semmi jövője nincs, itt már a teljes szétesés tüneteiről van szó. Mivel konvertibilis fizetések nincsenek, sok vállalat - például a lengyeleknél tapasztalni ezt főleg - már nem tartja be az államközi szerződéseket sem, sokkal kevesebbet szállít, mint amit kikötöttek, vagy éppen ragaszkodik speciális naturális cseréhez, mondjuk a lengyelek pezsgőért, borért adnak Polski Fiatot, és máskülönben nagyon nehezen adják. Az oroszok pedig csökkentik az államközi szerződésben megállapított olajszállításaikat, például Magyarország most januárban százezer tonnával kapott kevesebbet, és ezt a hiányt, illetve a februárra várható hiányt ellensúlyozzák, pótolják azzal, hogy most Irakból hoztak be 200 ezer tonnát, és a szállításához jól jött az Adria-vezeték, amely magyar közreműködéssel épült annak idején, de eddig teljesen kihasználatlan maradt. Az oroszok szemlátomást tudatosan arra törekszenek, hogy jóval nagyobb értékű árutömeg menjen be a Szovjetunióba, mint amennyi kimegy onnan; és itt nem lehet vásárlásról, eladásról beszélni sem, mert a különbözetet a Szovjetunió nem fizeti ki sem áruban, sem valutában, és a KGST-rendszerben az égvilágon semmi nem kényszerítheti rá, hogy kifizesse. A szerencse itt az, hogy már egy teljesen fölbomló rendszerrel van dolgunk, de amíg más nem lép a helyére, addig Moszkva kisajtol belőle a maga javára és a többiek kárára annyit, amennyit csak tud. (folyt.) 1990. február 6., kedd
Vissza »

	- Áremelés - 2. folyt.
- De nincs itt bizonyos ellentmondás Vadász János, hogy amikor arról beszélünk, hogy számunkra a KGST-piac érdektelen, akkor a nyugati országok érdeklődést mutatnak a KGST-országok nyújtotta lehetőségek iránt? - Itt nincs ellentmondás, szerintem a Nyugaton piacgazdaság van, ezek a nyugati országok, ezek nem tagjai egy KGST-nek, és az előbb említett nehézségekkel és a felbomlásból származó zűrzavar nehézségeivel sem kell számolnia, mint például Magyarországnak. +++ 1990. február 6., kedd
Vissza »