Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 06.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Ruttner György nyilatkozata

"A Független Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre, esetleges koalícióra. "
SZER, Magyar híradó:

Antiszemitizmus Magyarországon?

"...a sakkozó Polgár lányok édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető, antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre. A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata, amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak. "

Áremelés


--------


München, 1990. február 6. (SZER, Magyar híradó) - Kezdjük azzal,
amit naponta érzünk, az árak alakulásával.

    Az a mondás már polgárjogot nyert, hogy ha hétfő, akkor
áremelés, de meglepődve látom, hogy olyan kijelentések is napvilágot
látnak szomorú beletörődéssel, hogy a szabad árus cikkek ára a
jövőben is állandóan emelkedni fog. Így van ez? - Így kell ennek
lennie, Vadász János?

    - Itt valami nem stimmel. Tudniillik a szabad ár az önmagában
nem inflációs hatású, sőt mérsékli az árakat. A fogalma ugyanis azt
feltételezi, hogy a termelők versenye folyik, és ezt az
importverseny is kiegészíti. Tehát, ha valaki itt felemeli az árat,
akkor piacait kockáztatja, ha mások nem emelik föl. Ha túl nagy a
kereslet, akkor emelkedik ugyan az ár, de éppen ezért a termelés is
nő, az import is nő, ami végül lefelé nyomja az árat.

    Na most Magyarországon éppen ezért teljesen megtévesztő a szabad
ár fogalma. Ez nem szabad ár, mert többnyire monopóliumok
uralkodnak, nincs belső verseny, többnyire importverseny sincs,
tehát csak annyiban szabad, hogy ezek a monopóliumok állami
megkötéstől szabadon emelhetik az áraikat, hogy ezáltal
ellensúlyozzák az állam által rájuk hárított terheket, például nagy
adóelvonásokat. Vagy ellensúlyozzák a bérek növeléséből rájuk háruló
költséget, amely bérnövelés elől éppen az infláció miatti, alulról
jövő nyomás miatt nem tudnak kitérni. Viszont az árak emelkedése ezt
a terhet visszahárítja a keresőkre, és a hírhedt inflációspirállal
van dolgunk.

    Tehát: itt csökkenteni kellene a vállalati adókat, átmenetileg
korlátozni a bérköveteléseket, felszámolni a monopóliumokat,
biztosítani a szabad importot, ebben az esetben lenne jogosult
szabad árakról beszélni, de az említett inflációs hatások nélkül.
(folyt.)



1990. február 6., kedd


Vissza »


- Áremelés - 1. folyt.


- Nos a probléma ugye az, hogy a mai gazdasági helyzetben minden
intézkedésnél figyelembe kell venni a KGST szabályait, a KGST
igényeit is. Tegnap a kereskedelempolitikai tanács a KGST jövőjéről
tárgyalt. Ki lehet mondani, hogy ebben a formájában a KGST
használható még számunkra, a magyarok számára? Van jövője?

    - Semmi jövője nincs, itt már a teljes szétesés tüneteiről van
szó. Mivel konvertibilis fizetések nincsenek, sok vállalat - például
a lengyeleknél tapasztalni ezt főleg - már nem tartja be az
államközi szerződéseket sem, sokkal kevesebbet szállít, mint amit
kikötöttek, vagy éppen ragaszkodik speciális naturális cseréhez,
mondjuk a lengyelek pezsgőért, borért adnak Polski Fiatot, és
máskülönben nagyon nehezen adják.

    Az oroszok pedig csökkentik az államközi szerződésben
megállapított olajszállításaikat, például Magyarország most
januárban százezer tonnával kapott kevesebbet, és ezt a hiányt,
illetve a februárra várható hiányt ellensúlyozzák, pótolják azzal,
hogy most Irakból hoztak be 200 ezer tonnát, és a szállításához jól
jött az Adria-vezeték, amely magyar közreműködéssel épült annak
idején, de eddig teljesen kihasználatlan maradt.

    Az oroszok szemlátomást tudatosan arra törekszenek, hogy jóval
nagyobb értékű árutömeg menjen be a Szovjetunióba, mint amennyi
kimegy onnan; és itt nem lehet vásárlásról, eladásról beszélni sem,
mert a különbözetet a Szovjetunió nem fizeti ki sem áruban, sem
valutában, és a KGST-rendszerben az égvilágon semmi nem
kényszerítheti rá, hogy kifizesse.

    A szerencse itt az, hogy már egy teljesen fölbomló rendszerrel
van dolgunk, de amíg más nem lép a helyére, addig Moszkva kisajtol
belőle a maga javára és a többiek kárára annyit, amennyit csak tud.
(folyt.)



1990. február 6., kedd


Vissza »


- Áremelés - 2. folyt.


- De nincs itt bizonyos ellentmondás Vadász János, hogy amikor
arról beszélünk, hogy számunkra a KGST-piac érdektelen, akkor a
nyugati országok érdeklődést mutatnak a KGST-országok nyújtotta
lehetőségek iránt?

    - Itt nincs ellentmondás, szerintem a Nyugaton piacgazdaság van,
ezek a nyugati országok, ezek nem tagjai egy KGST-nek, és az előbb
említett nehézségekkel és a felbomlásból származó zűrzavar
nehézségeivel sem kell számolnia, mint például Magyarországnak. +++



1990. február 6., kedd


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD