Rendszerváltás és az MTI

	Beszélgetés Horn Gyulával 4.
A mi delegációnk megbízatása az, hogy a csovjet csapatok ez év végéig történő kivonását szorgalmazza. Véleményem szerint ez reális követelés, és ha szovjet részről meg lesz a politikai szándék, akkor semmi akadálya annak, hogy rövid időn belül megállapodás szülessen e kérdésben. Meggyőződésem, hogy idegen csapatok állomásoztatása Kelet- és Nyugat-Európában sem politikailag, sem katonailag nem indokolt. MINDEN ORSZÁG NEMZETI SZUVERENITÁSÁNAK RÉSZE, HOGY TERÜLETÉN NE ÁLLOMÁSOZZANAK KÜLFÖLDI CSAPATOK. alc. Román kapcsolat akadályokkal - A szomszédainkhoz fűződő kapcsolatrendszerben kiemelt szerepet játszik a mgyar-román viszony. Mit vár ennek alakulásától? Nem tartja túlzottnak a decemberi forradalom utáni első reményeket? - Nekünk az volt az álláspontunk 1989 karácsonyán, hogy nincs fontosabb, mint a Ceausescu-rezsim megdöntése. A Ceausescu rendszerrel nekünk semmiféle közös ügyünk nem volt. Ez a rezsim nemcsak a romániai magyarságot, hanem Magyarországot is fenyegette, hiszen attól az őrült kalandortól bármilyen kiszámíthatatlan lépés kitellett. Létérdekünk volt tehát, hogy december 23-tól kezdve minden lehető segítséget megadjunk az új román vezetésnek a diktatúrától való megszabadulásra. A cél az volt, hogy új alapok jöjjenek létre a magyar-román kapcsolatokban. Ezek az új alapok megteremtődtek. Azóta bebizonyosodott, hogy a továbblépés borzasztóan nehéz, gyötrelmes folyamat. Romániában még kevésbé vannak demokratikus hagyományok, mint Magyarországon, tulajdonképpen nincsenek. Mindent előről kell kezdeniünk. PROBLÉMA AZ IS, HOGY A NACIONALIZMUS BÁZISA NEM SZŰNT MEG, tovább létezik Romániában. Éppen emiatt rendkívül nehezen haladunk előre a kapcsolatok normalizálásában. Már azt is fejünkhöz vágták, hogy türelmetlenek vagyunk, pedig megítélésem szerint most egyetlen egy napot sem szabad elvesztegetnünk a kapcsolatok újraépítésében. Nem kételkedem abban, hogy a NEMZETI MEGMENTÉS FRONTJA VEZETŐI KÉSZEK A VISZONY RENDEZÉSÉRE, UGYANAKKOR A GYAKORLATBAN NEM EZ TÖRTÉNIK, sőt azt tapasztaljuk, hogy nem reagálnak konkrét kezdeményezéseinkre. Innen nem tudom megítélni, hogy ez tudatos szabotálás-e, mert nem hiszem hogy mindez a vezetés szándéka lenne. Még december 29-én, bukaresti megbeszéléseinken jónéhány konkrét dolgot megfogalmaztunk, amelyekre azonnali válaszlépéseket igényeltünk. Többször elmondtuk: ha nem teszünk konkrét lépéseket, a kapcsolatok javításának szándéka csak deklaráció marad. A tapasztalatok ugyanis jól bizonyítják, mennyi mindent mulasztott a korábbi magyar vezetés azzal, hogy kivárt és nem lépett. (folyt.) 1990. február 6., kedd 12:58
Vissza » Folytatásokkal »