 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
felcím: Szakítottunk a régi tabukkal főcím: Beszélgetés Horn
Gyulával a magyar külpolitikai nyitásról
|
- Az elmúlt hónapokban alapvetően megváltozott
Közép-Kelet-Európa politikai térképe. E folyamatokban hazánk
kezdeményező szerepet játszott. Igen nagy tekintélyt vívott ki
magának külpolitikánk is. Hogyan vonná meg az elmúlt időszak magyar
diplomáciájának mérlegét? Hogyan értékeli a többirányú nyitás
jelentőségét és hatásait?
- Alapvetően két szempont vezérelt bennünket. Az egyik az, hogy
megteremtsük, biztosítsuk az ország nemzetközi tekintélyét. Ehhez
szakítanunk kellett egy sor régi tabuval, előítélettel, dogmával.
Négy-öt évvel ezelőtt például elképzelhetetlen lett volna, hogy
Észak-Koreával szemben kapcsolatot, sőt diplomáciai viszonyt
létesítünk Dél-Koreával. Hozzáteszem: amikor tavaly szeptemberben
helyreállítottuk a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatokat, akkor
azt is figylembe vettük, hogy az 1967-es döntés mennyiben volt
helyes. Arra a követeztetésre jutottunk, hogy a döntés alapvetően
hibás volt, negatív következményekkel járt. Meggyőződésem, hogy
tavaly szeptemberi lépésünket a diplomáciai vszony felújításáról, az
élet azóta igazolta. Nem csupán azért, mert intenzív párbeszéd
alakulhatott ki az izraeli vezetéssel a közel-keleti rendezésről,
hanem azért is, mert azóta igen jó kapcsolatrendszert építettünk ki
országaink között, s ez mindkét fél érdekeit szolgálja. Még egy
példa: hosszú éveken keresztül mereven elzárkóztunk bármiféle
kapcsolat felvételétől Dél-Afrikával, ám ezzel semmiben sem tudtuk
befolyásolni az apartheid-politikát. Mi úgy ítéljük meg, ha
kapcsolatokat létesítünk, sokkal jobban tudjuk pozitív értelemben
befolyásolni az érintett ország politikáját.
alc. "Úgy vélekedtek, hogy eláruljuk a szocializmust"
Nyitásunk másik alapvető oka, hogy egy olyan kis
tranzitországnak mint hazánk, ahhoz, hogy nemzetközi bizalmat
szerezzen, hogy diverzifikált nemzetközi kapcsolatai legyenek, hogy
ne legyen egyoldalú függésben - mert sajnos az utóbbi évtizedeket ez
jellemezte - a lehető legszélesebb kapcsolatokra kell törekednie.
Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha hitelessé tesszük politikánkat,
ha tabuk és előítéletek nélkül lépünk minden olyan területen,
amelyek a Magyar Köztársaság számára fontosak. (folyt.)
1990. február 6., kedd 12:54
|
Vissza »
|
|
Beszélgetés Horn Gyulával 2.
|
Én azt hiszem, hogy ebben a MAGYAR KÜLPOLITIKA ÚTTÖRŐ SZEREPET
JÁTSZOTT. Egy-másfél évvel ezelőtt például még kárhoztattak minket
azért, mert kapcsolatba léptünk egy olyan "antikommunista
szervezettel" mint az Európa Tanács. A régi, rossz ideológiai
beidegződések akkor még erősen hatottak, sőt a Varsói Szerződés
országai közül sokan vélekedtek úgy, hogy eláruljuk a szocializmust.
Most viszont sorra jelentkeznek szomszédaink, az Európa Tanácsnál,
sőt be akarnak lépni a szervezetbe. MAGYARORSZÁGNAK AZ A TÖRTÉNELMI
SZEREPE ÉS ÉRDEME, HOGY AZ ÚJ REALITÁSOKAT ELSŐKÉNT ISMERTE FEL,
márpedig aki elsőként lép, az előnyben van, példája pedig
bátorítólag hat a többiekre is.
alc. Szövetség a ránk erőltetett elvek alapján
- Gyorsan zajló változások nyomán átértékelődik a kelet-európai
országok közötti viszonyrendszer is. Ön milyen változásokra számít e
kapcsolatokban? Hogyan ítéli meg a közvetlen szomszédokkal való
együttműködés távlatait?
- Azt hiszem, e kérdésben is sok mindent túl kell haladnunk, meg
kell haladnunk. E területen sem lehet a végtelenségig fenntartani az
ideológiai indítékokat és követelményeket. Semmiképpen sem lehet úgy
fogalmazni - mint korábban -, hogy mi természetes szövetségesek
vagyunk. Miért lennénk azok? Mennyiben volt a régi Románia fontosabb
szövetségesünk vagy partnerünk, mint például Nyugat-Európa? Keleti
partnereink "kvázi-szövetségesek" voltak, és meg kell mondanom, hogy
a magyar külpolitikai törekvések természetüknél fogva közelebb
álltak a nyugat-európai országokhoz, mint a VSZ-ben lévő Romániához,
vagy a korábbi csehszlovák vezetéshez. Ezek olyan RÁNK ERŐLTETETT
ELVEK, KÖVETELMÉNYEK VOLTAK, AMELYEK LÉNYEGÉBEN A RÉGI SZTÁLINI
IDEOLÓGIÁHOZ KAPCSOLÓDTAK: anakronisztikusak, idejétmúltak, ezért
nyilvánvalóan nemcsak fel kell számolni őket, - el is indultunk ezen
az úton -, hanem át kell értékelnünk teljes viszonyrendszerünket.
Ugyanakkor létérdekünk az is, hogy jó viszonyban legyünk
szomszédainkkal. Hazánk biztonságát csak úgy tudjuk szavatolni, ha e
kapcsolatokat a kölcsönös érdekek elvére alapozzuk. Ez azonban
feltételezi, hogy MENTESÍTSÜK VISZONYUNKAT MINDEN OLYAN
IDEOLÓGIAI-POLITIKAI MEGFONTOLÁSTÓL, AMELY VALAMILYEN ELVONT
ESZMÉHEZ KAPCSOLÓDIK. Ha például jó viszonyt akarunk a szomszédos
Csehszlovákiával, akkor meg kell fogalmaznunk azt a minimális
követelményt, amely a kapcsolatok normalizálásának feltétele.
Nevezetesen azt, hogy biztosítsuk a Magyarországon élő szlovákok
nemzeti-nemzetiségi jogait, és ugyanezt megköveteljük a Szlovákiában
élő magyarok számára is, beleértve a magyarság önrendelkezésének
lehetőségét is kulturális, oktatási és egyéb területeken. (folyt.)
1990. február 6., kedd 12:56
|
Vissza »
|
|
Beszélgetés Horn Gyulával 3.
|
Ugyanez igaz Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság esetében is.
Meggyőződésem: KAPCSOLATAINKAT NEM LEHET MEGNYUGTATÓAN RENDEZNI
SZOMSZÉDAINK NORMÁLIS NEMZETISÉGI POLITIKÁJA NÉLKÜL.
Igen fontos dolog az is, hogy ne vélt politikai megfontolások
jussanak előnyhöz a szélesebb értelemben vett együttműködés
kérdéseiben. Például Bős-Nagymaros ügyében a tényleges szakmai,
ökológiai szempontok döntsenek a beruházás jövőjéről, ne pedig az,
hogy a vízlépcső építésének folytatása a csehszlovák-magyar viszony
alapfeltétele. A kinyilvánított elv úgy hangzott, hogy minden
fontosabb külpolitikai kérdésben természetes szövetségesei vagyunk
egymásnak. Ez nem igaz. Van, ahol az érdekek nem esnek egybe, és van
ahol egyik vagy másik ország rendelkezik külön sajátosságokkal,
hagyományos kapcsolatokkal. NEM LEHET TEHÁT RÁERŐLTETNI
ORSZÁGAINKRA, HOGY A NEMZETKÖZI FÓRUMOKON EGYFORMÁN LÉPJÜNK FEL.
Mindez persze feltételezi a szövetségen belüli viszonyok
újrarendezését, melyet én különösen fontosnak tartok.
alc. Új alapokra helyezni a magyar-szovjet kapcsolatokat
- Az említettek szellemében hogyan értékelődnek át a
magyar-szovjet kapcsolatok?
- Évtizedeken keresztül nem engedték, hogy e témakörben a
problémákat normálisan megvitassuk. Márpedig viszonyunkban nagyon
súlyos gondok keletkeztek. Nem akarok kitérni politikai
szuverenitásunk korlátozására, mert ennek megítélése Gorbacsov óta
megváltozott a Szovjetunióban. De például tudatában kell lennünk
annak, hogy a MAGYAR-SZOVJET GAZDASÁGI KAPCSOLATOK MA MÁR EGYRE
SÚLYOSABB PROBLÉMÁT OKOZNAK HAZÁNKNAK. 1989-ben mintegy 800 millió
rubel volt a magyar aktívum. Ez iszonyú terhet jelent a magyar
gazdaság számára, hiszen mi nem hitelezhetünk egy ilyen hatalmas
országnak. Folyamatosan csökkennek a szovjet olaj-és
áramszállítások, egyre nagyobb gondok merülnek fel egyéb áruk
szállításánál. Ezeket nem lehet csak politikai szempontok alapján,
azoknak alárendelve megoldani, hanem nagyon konkrét, kemény
ütközetekkel terhes tárgyalásokat kell folytatni. Éppen ezért
szorgalmazzuk, hogy térjünk át a konvertibilis elszámolási
rendszerre. Összegezve: teljesen új alapokra kell helyezni a
kapcsolatok különböző területeinek megközelítését.
- A kétoldalú viszony egyik igen fontos kérdése a hazánkban
ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok kivonása is.
- Igen, e kérdésben most kezdődtek tárgyalások. (folyt.)
1990. február 6., kedd 12:57
|
Vissza »
|
|
Beszélgetés Horn Gyulával 4.
|
A mi delegációnk megbízatása az, hogy a csovjet csapatok ez év
végéig történő kivonását szorgalmazza. Véleményem szerint ez reális
követelés, és ha szovjet részről meg lesz a politikai szándék, akkor
semmi akadálya annak, hogy rövid időn belül megállapodás szülessen e
kérdésben. Meggyőződésem, hogy idegen csapatok állomásoztatása
Kelet- és Nyugat-Európában sem politikailag, sem katonailag nem
indokolt. MINDEN ORSZÁG NEMZETI SZUVERENITÁSÁNAK RÉSZE, HOGY
TERÜLETÉN NE ÁLLOMÁSOZZANAK KÜLFÖLDI CSAPATOK.
alc. Román kapcsolat akadályokkal
- A szomszédainkhoz fűződő kapcsolatrendszerben kiemelt szerepet
játszik a mgyar-román viszony. Mit vár ennek alakulásától? Nem
tartja túlzottnak a decemberi forradalom utáni első reményeket?
- Nekünk az volt az álláspontunk 1989 karácsonyán, hogy nincs
fontosabb, mint a Ceausescu-rezsim megdöntése. A Ceausescu
rendszerrel nekünk semmiféle közös ügyünk nem volt. Ez a rezsim
nemcsak a romániai magyarságot, hanem Magyarországot is fenyegette,
hiszen attól az őrült kalandortól bármilyen kiszámíthatatlan lépés
kitellett. Létérdekünk volt tehát, hogy december 23-tól kezdve
minden lehető segítséget megadjunk az új román vezetésnek a
diktatúrától való megszabadulásra. A cél az volt, hogy új alapok
jöjjenek létre a magyar-román kapcsolatokban. Ezek az új alapok
megteremtődtek. Azóta bebizonyosodott, hogy a továbblépés
borzasztóan nehéz, gyötrelmes folyamat. Romániában még kevésbé
vannak demokratikus hagyományok, mint Magyarországon, tulajdonképpen
nincsenek. Mindent előről kell kezdeniünk. PROBLÉMA AZ IS, HOGY A
NACIONALIZMUS BÁZISA NEM SZŰNT MEG, tovább létezik Romániában. Éppen
emiatt rendkívül nehezen haladunk előre a kapcsolatok
normalizálásában. Már azt is fejünkhöz vágták, hogy türelmetlenek
vagyunk, pedig megítélésem szerint most egyetlen egy napot sem
szabad elvesztegetnünk a kapcsolatok újraépítésében. Nem kételkedem
abban, hogy a NEMZETI MEGMENTÉS FRONTJA VEZETŐI KÉSZEK A VISZONY
RENDEZÉSÉRE, UGYANAKKOR A GYAKORLATBAN NEM EZ TÖRTÉNIK, sőt azt
tapasztaljuk, hogy nem reagálnak konkrét kezdeményezéseinkre. Innen
nem tudom megítélni, hogy ez tudatos szabotálás-e, mert nem hiszem
hogy mindez a vezetés szándéka lenne. Még december 29-én, bukaresti
megbeszéléseinken jónéhány konkrét dolgot megfogalmaztunk, amelyekre
azonnali válaszlépéseket igényeltünk. Többször elmondtuk: ha nem
teszünk konkrét lépéseket, a kapcsolatok javításának szándéka csak
deklaráció marad. A tapasztalatok ugyanis jól bizonyítják, mennyi
mindent mulasztott a korábbi magyar vezetés azzal, hogy kivárt és
nem lépett. (folyt.)
1990. február 6., kedd 12:58
|
Vissza »
|
|
Beszélgetés Horn Gyulával 5.
|
- Visszatérve a kelet-európai országokhoz fűződő kapcsolatokhoz,
reálisnak tartja-e a szorosabb lengyel-csehszlovák-magyar
együttműködést szorgalmazó elképzeléseket?
- Politikai értelemben reálisnak tartom, hogy szorosabb
konzultáció alakuljon ki a három ország között, továbbá azt is, hogy
bizonyos gazdasági kérdésekben szorosabb konzultáció alakuljon ki.
Ugyanakkor szerintem nem ebben az irányban kell a fejlődés
lehetőségeit keresni. Úgy ítélem meg ugyanis, hogy a lengyel
gazdaság katasztrofális helyzetben van, Csehszlovákiának is
megvannak a maga gondjai, tehát anélkül, hogy csökkenteném a hármas
együttműködés jelentőségét, nem ebben látom a magyar gazdaság
kiútját a válságból. Sokkal inkább abban, hogy próbáljunk minél
szorosabb együttműködést kialakítani a teljesítőképes, magasabb
fejlettségű gazdaságokkal.
alc. Távlati célunk a semlegesség
- Hogyan vélekedik Magyarország semlegességének lehetőségéről?
Mennyiben függ össze ez a kérdés a jelenlegi szövetségi rendszerünk
megváltoztatásával?
- Természetes, hogy egyik távlati célunk a semlegesség elérése
kell, hogy legyen. Ugyanakkor ezt nem lehet egyoldalú
kinyilatkoztatással megoldani. Ehhez szívós, komoly erőfeszítésekre
és mindenekelőtt új megközelítésre van szükség. Mire gondolok?
Nyilvánvaló, hogy amíg a két szembenálló szövetségi rendszer
fennáll, addig azok két vezető hatalma ragaszkodik a
fennmaradásukhoz. A két szövetségi rendszer egyidejű feloszlatásának
gondolata nemes cél, de ettől önmagában még semmi sem történik.
Ezért új módokat és eszközöket kell keresni ennek elérésére.
Célszerűnek tartom, hogy gyors közeledés és együttműködés kezdődjön
a Varsói Szerződés és a NATO között. AZT SEM TARTOM
ELKÉPZELHETETLENNEK, HOGY MAGYARORSZÁG TAGJA LEGYEN A NATO NÉHÁNY
POLITIKAI SZERVEZETÉNEK, s ílymódon is túllépjünk a tömbünkhöz való
tartozás keretein. A jövőben azt is elképzelhetőnek vélem, hogy a
VSZ tagállamai között ne elsősorban a többoldalú kötelezettségek
érvényesüljenek, hanem a kétoldalú megállapodások. Ez lehetővé
tenné, hogy egy sor kétoldalú egyezményt kössünk NATO-országokkal
is, ugyanúgy, mint a Szovjetunióval és más VSZ-tagállamokkal.
- A Nyugathoz való közeledés jegyében mely NATO-országokkal
várható a közeljövőben a kölcsönös vízumkényszer feloldása?
- Ez nehéz ügy, mert nagyon merev számos NATO ország
vízumgyakorlata. (folyt.)
1990. február 6., kedd 12:59
|
Vissza »
|
|
Beszélgetés Horn Gyulával 6.
|
Itt nemcsak arra gondolok, hogy hosszú ideig tart a vízumok
kiadása, hanem arra is, hogy néhány állam nég azt is meghatározza,
hol lépheti át magyar állampolgár a határait. Eközben a magyar
vízumrendszer a lehető legliberálisabb, mi semmilyen feltételt, vagy
követelményt nem támasztunk. Úgy ítélem meg, ÓRIÁSI JELENTŐSÉGE VAN
ANNAK A MEGÁLLAPODÁSNAK, AMELYET OLASZORSZÁGGAL KÖTÖTTÜNK A
VÍZUMKÉNYSZER ELTÖRLÉSÉRŐL. Reményeink szerint ez dominó-hatással
fog járni a NATO-országokban. Ezen a téren tehát optimista vagyok,
és bízom benne, hogy egy-két éven belül valamennyi NATO-országgal
megszűnik a vízumkényszer.
alc. Nemzeti igények, nemzetközi realitások
- Mennyiben fejezi ki a magyar külpolitika a hazánkban működő
politikai erők igényeit? Egyeztetett-e a kormány vagy a
Külügyminisztérium az ellenzéki szervezetekkel?
- Amit a magyar külpolitika jelenleg csinál, az lényegét
illetően összhangban van a különböző pártok külpolitikai
törekvéseivel. Minden nagyfontosságú kérdésben konzultáltunk az
ellenzéki erőkkel, így például a Magyar Demokrata Fórummal, a Szabad
Demokraták Szövetségével, a Fidesz-szel, a Néppárttal, általában
azokkal a pártokkal, amelyek komoly szerepet jászanak a belpolitikai
életben. Nagyon fontosnak tartom, hogy a minisztériumok közül a
Külügyminisztérium volt az első, amely kikérte ezen pártok
véleményét. Ezeket a konzultációkat igen jelentősnek és hasznosnak
tartom, mert nem csupán megismertettük a mi elképzeléseinket, hanem
rendkívül hasznos tanácsokat is kaptunk. Meg kell mondanom őszintén,
hogy egy sor olyan dolgot vetettek fel, amely korábban elkerülte a
figyelmünket. Voltak persze kérdések, amelyekről keményen
vitatkoztunk is, de hát másként nem megy.
Akadnak persze szélsőséges vélemények is. A Szent Korona
Társaság például megbírált engem, mert december végén elmentem
Romániába és tárgyaltam az új román vezetéssel. Persze, meg lehet
fogalmazni különböző szélsőséges, így revansista véleményeket is, ám
ezek nem használnak az országnak, sőt csak ártanak. HA VALAKI ÚGY
PRÓBÁLJA ÉRVÉNYESÍTENI A MAGYAR NEMZETI IGÉNYEKET, HOGY FIGYELMEN
KÍVÜL HAGYJA A NEMZETKÖZI REALITÁSOKAT, AZ ELSŐSORBAN A MAGYARSÁGNAK
OKOZ NAGYON SÚLYOS KÁROKAT. Ebben a helyzetben életveszélyes
szélsőséges, irreális követeléseket támasztani.
- Ön szerint a választások után, egy új kormány hatalomra
kerülésével mennyiben változhat hazánk külpolitikája?
(folyt.)
1990. február 6., kedd 13:05
|
Vissza »
|
|
Beszélgetés Horn Gyulával 7.
|
- Nem tudom milyen kormány kerül hatalomra a választások után,
de úgy ítélem meg, hogy a külpolitika az a terület, ahol alapvető
változtatásokat egyetlen kormány sem fog végrehajtani. MAI
KÜLPOLITIKÁNK UGYANIS NYITOTT, A REALITÁSOKBÓL INDUL KI,
KEZDEMÉNYEZŐ. Lényegében tehát szerintem csak ezt a külpolitikai
vonalat lehet majd tovább vinni. (MTI-Press)
ág/pé Lengyel L. László
A SZERK. FIGY: A szöveg nagybetűs kiemelése technikai jellegű, a
gépen nincs kurzív vagy fett íráslehetőség. Tehát belátás szerint
kezelendő. (MTI-Press)
1990. február 6., kedd 13:07
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|