|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
|
|
|
|
|
Beszélgetés Horn Gyulával 2.
|
Én azt hiszem, hogy ebben a MAGYAR KÜLPOLITIKA ÚTTÖRŐ SZEREPET JÁTSZOTT. Egy-másfél évvel ezelőtt például még kárhoztattak minket azért, mert kapcsolatba léptünk egy olyan "antikommunista szervezettel" mint az Európa Tanács. A régi, rossz ideológiai beidegződések akkor még erősen hatottak, sőt a Varsói Szerződés országai közül sokan vélekedtek úgy, hogy eláruljuk a szocializmust. Most viszont sorra jelentkeznek szomszédaink, az Európa Tanácsnál, sőt be akarnak lépni a szervezetbe. MAGYARORSZÁGNAK AZ A TÖRTÉNELMI SZEREPE ÉS ÉRDEME, HOGY AZ ÚJ REALITÁSOKAT ELSŐKÉNT ISMERTE FEL, márpedig aki elsőként lép, az előnyben van, példája pedig bátorítólag hat a többiekre is.
alc. Szövetség a ránk erőltetett elvek alapján
- Gyorsan zajló változások nyomán átértékelődik a kelet-európai országok közötti viszonyrendszer is. Ön milyen változásokra számít e kapcsolatokban? Hogyan ítéli meg a közvetlen szomszédokkal való együttműködés távlatait?
- Azt hiszem, e kérdésben is sok mindent túl kell haladnunk, meg kell haladnunk. E területen sem lehet a végtelenségig fenntartani az ideológiai indítékokat és követelményeket. Semmiképpen sem lehet úgy fogalmazni - mint korábban -, hogy mi természetes szövetségesek vagyunk. Miért lennénk azok? Mennyiben volt a régi Románia fontosabb szövetségesünk vagy partnerünk, mint például Nyugat-Európa? Keleti partnereink "kvázi-szövetségesek" voltak, és meg kell mondanom, hogy a magyar külpolitikai törekvések természetüknél fogva közelebb álltak a nyugat-európai országokhoz, mint a VSZ-ben lévő Romániához, vagy a korábbi csehszlovák vezetéshez. Ezek olyan RÁNK ERŐLTETETT ELVEK, KÖVETELMÉNYEK VOLTAK, AMELYEK LÉNYEGÉBEN A RÉGI SZTÁLINI IDEOLÓGIÁHOZ KAPCSOLÓDTAK: anakronisztikusak, idejétmúltak, ezért nyilvánvalóan nemcsak fel kell számolni őket, - el is indultunk ezen az úton -, hanem át kell értékelnünk teljes viszonyrendszerünket. Ugyanakkor létérdekünk az is, hogy jó viszonyban legyünk szomszédainkkal. Hazánk biztonságát csak úgy tudjuk szavatolni, ha e kapcsolatokat a kölcsönös érdekek elvére alapozzuk. Ez azonban feltételezi, hogy MENTESÍTSÜK VISZONYUNKAT MINDEN OLYAN IDEOLÓGIAI-POLITIKAI MEGFONTOLÁSTÓL, AMELY VALAMILYEN ELVONT ESZMÉHEZ KAPCSOLÓDIK. Ha például jó viszonyt akarunk a szomszédos Csehszlovákiával, akkor meg kell fogalmaznunk azt a minimális követelményt, amely a kapcsolatok normalizálásának feltétele. Nevezetesen azt, hogy biztosítsuk a Magyarországon élő szlovákok nemzeti-nemzetiségi jogait, és ugyanezt megköveteljük a Szlovákiában élő magyarok számára is, beleértve a magyarság önrendelkezésének lehetőségét is kulturális, oktatási és egyéb területeken. (folyt.)
1990. február 6., kedd 12:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|