Rendszerváltás és az MTI

	Keletnémet fejlemények
---------------------- München, 1990. február 6. (SZER, A mai nap) - Kedves hallgatóink, a kelet-németországi fejleményekkel foglalkozik Szalai Tamás hírmagyarázata. Felolvassuk írását: - Kelet-Németország több szempontból sem hasonlítható össze azokkal a közép-kelet-európai országokkal, amelyek vele együtt szakítottak, vagy minden valószínűség szerint hamarosan szakítani fognak kommunista múltjukkal. Bármennyire is egy táborba kényszerítette őket Moszkva évtizedeken át, mindegyikük fenntartotta és váltakozó szigorral ellenőrizte határait közvetlen szomszédjával szemben is. Felszabadulásuk a szovjet elnyomás alól sehol sem ébresztett fel régi vágyakat egyesülésre, tömörülésre, éppen ellenkezőleg: a történelmi ellentétek, ellenséges érzületek enyhítésének, kiküszöbölésének roppant feladata még előttük áll. Kelet-Németország sajátos helyzete viszont éppen abból adódik, hogy nyugati szomszédja nem idegen ország. Ha eddig az is volt, az csupán a második világháború után mesterségesen kialakított ideiglenes európai rendnek tudható be. A hazájukból útrakelt és nagy számban ma is útrakelő keletnémetek a Német Szövetségi Köztársaságban nem idegen területre települnek át, hanem inkább azt mondhatjuk, hogy saját hazájuknak egy másik részében gazdagabb, szabad felében találnak új otthonra. Ez a XX. századi újabb népvándorlás természetesen nem mentes olyan problémáktól, amelyek például egy Nyugatra menekülő magyar, román vagy bolgár esetében sem ismeretlenek, de kétségkívül hatalmas előnnyel indulnak útnak a keletnémetek, akik a szövetségi köztársaságban várakozás nélkül útlevelet kapnak és nyelvi nehézségek sem akadályozzák beilleszkedésüket. (folyt.) 1990. február 6., kedd
Vissza »

	- Keletnémet fejlemények - 1. folyt.
Politikai téren azonban ez az egy nép két, ország állapot még a berlini Fal eddigi szerepének megszűnésével is komoly gondot okoz mind az NDK-ban, mind az NSZK-ban. A március 18-iki választás, illetve a megindult választási hadjárat vetette fel az új problémákat. Az NDK úgynevezett kerekasztal-megbeszélésein részt vevő régi és új politikai pártok tegnap többségi szavazattal úgy döntöttek, hogy nyugatnémet politikusok ne tarthassanak beszédeket a keletnémet választási kampány során. Döntésük amolyan eső után köpönyeg döntés volt, mert prominens nyugatnémet politikusok már jónéhányszor megjelentek és felszólaltak keletnémet politikai találkozókon és gyűléseken, sőt a három nagy nyugatnémet párt: a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a szabaddemokraták nagyszabású terveket is készítettek a keletnémet választási hadjáratra. A magyarázat kézenfekvő: a nyugatnémet politikusok jól tudják, hogy március 18-ikán nemcsak arról fognak dönteni a keletnémet szavazók, hogy milyen új kormány kerüljön az NDK élére, hanem a választás kimenetele nem kis mértékben ki fog hatni az NSZK-ban decemberben tartandó általános választásra is. Ami az úgynevezett közös, tehát mind Nyugat-, mind Kelet-Németországban tevékenykedő pártokat illeti, e pillanatban a szociáldemokraták helyzete látszik a legjobbnak. Pénzzel, mindenféle szükséges választási felszereléssel, berendezéssel és persze szakértők kiküldésével a szociáldemokratáknak sikerült új életet önteni keletnémet testvérpártjuk lendületesen éledező apparátusába. Nem csoda, hogy az NSZK-ban erősen tartja magát a nézet, hogy a keletnémet szocdemek győztesként kerülhetnek ki a márciusi választásból.(folyt.) 1990. február 6., kedd
Vissza »

	- Keletnémet fejlemények - 2. folyt.
A nyugatnémet kormánykoalíció legfontosabb tényezője, a Kereszténydemokrata Párt helyzete már nehezebb. Igaz ugyan, hogy az NDK-ban is van Kereszténydemokrata Párt, de az évtizedeken át hűségesen kiszolgálta a kommunista rendszert, és ezért sokat vesztett hiteléből. A nyugatnémet kereszténydemokraták arra irányuló igyekezete, hogy keletnémet elvbarátaik váljanak ki a kommunista Modrow vezette kormányból, eredménytelennek bizonyult. De több egységteremtő kísérletezés után a konzervatívoknak tegnap sikerült létrehozniok egy pártszövetséget, éspedig a kereszténydemokraták, a Demokratikus Ébredés, valamint a Demokratikus Szociális Unio tagjainak részvételével. A harmadik nagy nyugatnémet párt, a szabaddemokraták helyzete hasonlít a kereszténydemokratákéra, az ő keletnémet testvérpártjuk is sokak szemében eljátszotta becsületét a kommunista rendszer kiszolgálásával. Egy szó, mint száz: az említett nehézségek ellenére a nyugatnémet politikai pártok határozottan elutasították a keletnémet kerekasztal tegnapi döntését, és vezető tagjaik részt vesznek a választási hadjáratban. Kohl kancellár, mint a nyugatnémet kereszténydemokraták vezetője tegnap este közölte: hat keletnémet választási gyűlésen kíván felszólalni. A végső szót azonban nem ő, vagy más nyugati politikusok, hanem a keletnémet szavazók fogják kimondani március 18-ikán. +++ 1990. február 6., kedd
Vissza »