|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
|
|
|
|
|
Vasas tüntetés, SZOT-javaslat - választási demagógiával
|
-------------------------------------------------------
München, 1990. február 4. (SZER, Világhíradó) - Választási harc bontakozik ki az országban. Igéretekben, bírálatokban nincs hiány. A demagóg követelések és beválthatatlan igéretek azonban nem szolgálják a demokratikus átalakulást. - Kemény István kommentárja:
- Szégyenbe fulladt a vasas szakszervezet tüntetése. A szervezők másnap elhatárolták magukat azoktól, akiket ők hívtak fel arra, hogy tüntessenek. Kis létszámú csoportról írt a vasas szakszervezet elnöksége és arról, hogy előre várták azt, ami bekövetkezett. Csakhogy annak, aki tüntetést szervez, a tüntetést le is kell vezetni. Ha előre tudták, hogy mi fog történni, akkor arra is fel kellett volna készülniük, hogy megakadályozzák. A szégyen tehát a szervezőket illeti, valamint azokat a pártokat, amelyek csatlakoztak a vasas szakszervezet felhívásához.
Van azonban egy másik szégyen is - tudniillik a tüntetésen elhangzott szónoklatok. Az újságok híradásaiból megállapítható, hogy a szónokok ostobaságokat beszéltek és jócskán demagógok voltak.
Demagógok a SZOT követelései is: a bérek teljes liberalizálását javasolják, azt hogy a béreket és fizetéseket a kormány ne szabályozza, hanem azok kizárólag a vállalatvezetők és a munkavállalók közötti megegyezéstől függjenek, pedig már most nyilvánvaló, hogy az adot körülmények között a vállalatvezetők is a bérek emelésében vannak érdekelve, hiszen az ebből származó költségeket költségvetési támogatásból és az árak emeléséből fedezni tudnák.
A SZOT javaslatának megvalósulása előbb-utóbb jugoszláv méretű inflációhoz vezetne, márpedig a sokat emlegetett népnek ez volna a legnagyobb csapás. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a béremelést 40 százalékos adó terheli, de adómentes a béremelés akkor, ha a vállalatban a hozzáadott érték növekedése duplája a béremelésnek. Vagyis 10 százalékkal emelheti a béreket az a vállalat, amelynél a hozzáadott érték legalább 20 százalékkal növekszik. A SZOT viszont azt javasolja, hogy kivétel nélkül minden vállalat 10 százalékkal adómentesen emelhesse a béreket. (folyt.)
1990. február 4., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Tüntetés - demagógiával - 1. folyt.
|
Tehát az a vállalat is, amely olyan rosszul gazdálkodik, de már régen csődbe kellett volna mennie. Ennek a javaslatnak inflációs hatása nyilvánvaló.
Jelenlegi politikájával szöges ellentétben a SZOT-nak inflációellenes politikát kellene követelnie. Azt a politikát, amelyet a Magyar Demokrata Fórum, az SZDSZ és a Soros György által létrehozott "Híd-csoport" javasol.
A Híd-csoport elítéli az élelmiszerárak januári felszabadítását és a közszolgáltatások díjjának emelését, javasolja a felszámolási eljárás megindítását azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek már hosszú ideje nem fizetik meg a társadalombiztosítással, a vasuttal, a postával, a villanyművekkel és az állammal szemben fennálló tartozásaikat. Javasolják továbbá, annak az állapotnak megszüntetését, amelyben a vállalatok kölcsönösen tartoznak egymásnak, de tartozásaikat nem fizetik meg. A béremelések mértékére és módjára három változtatot dolgoztak ki a Híd-csoport tagjai. Közülük az egyik ezután is a hozzáadott érték növekedéséhez kötné a béremelést, úgy azonban, hogy a túllépést a gazdasági szabályozók lehetetlenné tegyék.
Szükségesnek tartanám más, javasolt inflációellenes intézkedéseiket is, de ezeket most nem tudom felsorolni. A lényeg itt az, hogy 100 napos programjukban nem az új, hanem a mostani kormánytól várják az infláció gyorsulásának megakadályozását.
A nép érdeke azt kívánná, hogy a SZOT is inflációellenes programot tegyen magáévá. Mai vezetői azonban olyan politikát folytatnak, amely a szakadék felé tolja az országot. +++
1990. február 4., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|