 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
1990. március 1., csütörtök - Az Országgyűlés csütörtökön
néhány perccel 9 óra után folytatta munkáját. Az elnöklő Fodor
István bejelentette, hogy a lakáscélú állami kölcsönök utáni
adófizetésről szóló törvény hatályon kívül helyezését szorgalmazó
képviselői indítványról ma dönt a Parlament. A testület elsőként az
előző napokról ,,áthúzódó,, törvényjavaslatokkal foglalkozott.
Először Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter reflektált a
--------------
nemzetiségek képviseletéről szóló törvényjavaslatra. Elöljáróban
hangsúlyozta: a jogi bizottság megvitatta a törvénytervezetet,
valamint a módosító indítványokat, s a törvényjavaslat egészét nem
támogatja. Kulcsár Kálmán a jogi bizottsággal ellentétes álláspontot
képviselve egyebek közt elmondta: a nemzetiségek jogi helyzetével és
parlamenti képviseletével mindenképpen külön kell foglalkozni. Mint
rámutatott: az alapvető emberi jogok alkotmányos biztosítása nem jár
együtt automatikusan a nemzetiségi jogok érvényesítésével.
A miniszter éppen ezért úgy vélekedett, hogy a nemzetiségek
parlamenti képviselete esetében az úgynevezett pozitív
diszkriminációt kell és lehet érvényesíteni. Mint ezzel kapcsolatos
érvelésként elmondta: a hátrányos helyzetűek számára több jogot kell
biztosítani, hiszen számukra csak így teremthető meg az egyenlőség.
Hozzátette: az Alkotmányt sem sérti, ha a nemzetiségek számára a
választójogi törvényben foglaltakon túli jogokat biztosítanak.
Mintegy összegzésként kijelentette: a nemzetiségi képviselet nemcsak
egyszerűen a nemzetiségek képviselőinek parlamenti jelenlétével
egyenlő, hanem magával a nemzetiségi lét kifejeződésével.
A továbbiakban a miniszter szólt az egyházi képviselet
kérdéséről, s úgy ítélte meg: fontos, hogy az egyházak képviselői
jelen legyenek a Parlamentben, bár itt nem alkalmazható a pozitív
diszkrimináció elve, hiszen az egyházak nem hátrányos helyzetben
lévő közösségek. Mint mondotta: nem az egyes egyházak képviselőinek,
hanem az egyházi szervezet egészének szükséges jelen lennie a
Parlamentben, s így az egyházak képviselőiről maguknak az
egyházaknak kell dönteniük. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 10:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|