Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
1989. október 12., csütörtök - A sarkalatos törvényekre vonatkozó módosító indítványok, javaslatok garmadáját kellett és kell áttanulmányoznia, illetve azok beépítéséről vagy elvetéséről döntenie az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának, amely csütörtökön kezdte meg kétnaposra tervezett ülését. A bizottság úgy döntött - figyelembe véve a rá háruló nagy jelentőségű feladatot -, hogy ha a szükség úgy hozza, hétfőn is folytatja munkáját. A tanácskozáson - amelyen részt vett az Orsszággyűlés elnöke és két alelnöke is - a törvénytervezetekhez szóbeli kiegészítést fűző Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a törvények előkészítésének menetét vázolva kijelentette: a jelen történelmi szituációban az igazságügyi tárca nem tehet mást, mint hogy a pártérdekeken felülemelkedve, a szó nemes értelmében kiszolgálja a népet és a nép akaratát megjeleníteni hivatott Országgyűlést. Utalva a képviselőknek arra dilemmájára, hogy a politikai egyeztető tárgyalások milyen mértékben érintik a parlament jogkörét, korlátozzák-e és milyen mértékben döntéseit, felolvasta az Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalását. Aláhúzta, hogy annak tartalmával, szellemiségével teljes mértékben egyetért. Annak a meggyőződésének adott hangot: az Országgyűlésnek az a feladata, hogy tiszteletben tartva a politikai egyeztető tárgyalások eredményeit, a jobbítás szándékával kigyomlálja a törvénytervezetekből a kodifikációs fogyatékosságokat. Ez utóbbiak ugyanis meggátolhatják azt, hogy az Országgyűlés politikai és jogi szempontból egyaránt jó sarkalatos törvényeket alkothasson. A bizottság elsőként az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslattal foglalkozott. A törvénytervezet általános vitája összefonódott az alkotmánymódosítás jellegének tisztázásával. A képviselői észrevételek között szerepelt például: a törvényjavaslat nem érzékelteti eléggé, hogy Magyarországon többpártrendszer lesz; nem derül ki világosan az Országgyűlésnek a Minisztertanáccsal szembeni primátusa. Volt, aki hiányolta, hogy ez az alkotmánymódosítás sem rögzíti a magyar Himnuszt. Elhangzott az a kifogás is: míg a törvényjavaslat április 30-ában jelöli meg az alkotmánymódosítással összefüggő más törvénymódosításoknak, illetve az új törvények megalkotásának határidejét, addig nem rendelkezik arról, hogy mi történjék az alkotmányellenessé váló törvényekkel, jogszabályokkal. (folyt. köv.) 1989. október 12., csütörtök 18:13
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »