 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
MSZMP-ből MSZP 3.
|
Különösen igaz ez arra a pártra nézve, amely bármennyire új is,
viselni kénytelen jogelődje három (sőt négy) évtizedes országlásának
súlyos terhét.
alc. Kimúlt a szent tehén
Éppen a számonkérhetőség teszi különösen fontossá a második
pontot, a garanciát. Való igaz ugyanis, hogy egy párt - bármely párt
- programja látomás, vízió, szándék-nyilatkozat. Olyan csekk,
amelyet vagy sikerül beváltani vagy nem; a program megvalósítása a
körülmények szabta lehetőségektől is függ, nem csak a szándékoktól.
Ám pontosan ez az: ettől függ, hogy egy pártprogram légvár csupán,
vagy tényleges alternatíva, cselekvési lehetőség. Hogy melyiknek
bizonyul, azt a közvélemény, a választásokon szavazó állampolgár
érzékeli és ítéletet is mond. Egy többpártrendszerű demokráciában -
amelyre az MSZP szavát adta - a közvélemény számon kérheti a
programot és a tényleges gyakorlatot.
A számonkérés másik oldala azonban a párttagság és a vezetés
viszonyában rejlik. Egy párt akkor kap sok szavazatot, ha erős és
befolyásos, és akkor erős, ha - többek között - sok tagja van.
Márpedig akkor lesz sok tagja, ha mindenki úgy érzi: a vezetés az ő
akaratát képviseli, van beleszólása abba, ami történik. Tehát: a
párton belüli demokrácia és akaratképzés.
Az előd-pártot, az MSZMP-t ért számtalan jogos vád közül az
egyik az volt, hogy a vezetés nem törődött a párttagok véleményével;
azt csinált, amit akart. A szervezeti szabályzatban megjelentek
ugyan némely jogok és biztosítékok, ám ez jobbára írott malaszt
maradt. A demokratikus centralizmus szent tehene megakadályozta a
nyílt vitát, a vélemények ütközését, a párton belüli valós
erőviszonyok felmérését. Az volt erősebb, annak lett igaza, aki a
párthierarchiában magasabb posztot töltött be.
Mostantól ez másként lesz, másként kell lennie. Az új
alapszabályban szó sincs semmiféle centralizmusról, semmilyen
jelzővel: CSAK DEMOKRÁCIA van. Az MSZP különböző áramlatok önkéntes
szövetségén alapuló demokratikus párt lesz. Ha nem, elbukik;
leszavazza a közvélemény, az állampolgár és leszavazzák azok is,
akiknek pedig tagjai között lenne a helyük. (folyt.)
1989. október 12., csütörtök 15:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|