 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. október 11., szerda - Rövid időn belül az Országgyűlés elé
kerülnek a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott úgynevezett
sarkalatos törvények. A magyar közvéleményben, de különösen az
úgynevezett ellenzéki pártok soraiban nagy várakozás előzi meg az
országgyűlési vitát, mert úgy ítélik meg, hogy ha az Országgyűlés
ezeken bármit módosít, az egyenlő a közmegegyezés felrugásával.
Mások, köztük a képviselők egy része az Országgyűlés
szuverenitásának, a képviselők jogainak korlátozását látják ebben a
megállapodásban.
Ilyen ellentmondások miatt az alkotmány-jogtudománnyal
foglalkozók egyesülete szükségesnek tartotta e kérdésben az
állásfoglalást. Egyik oldalról meg kívánjuk védeni az
Országgyűlésnek azt a jogát, hogy a nemzet alkotmányos
sorskérdéseiben szuverén döntéseket hozhasson, másrészt rá kívánunk
mutatni mai politikai helyzetünk bonyolultságára, többek között
arra, hogy a politikai egyeztető tárgyalásoknak ma közjogi
jelentőségű szerepe van.
Mint minden modern demokratikus államban, így Magyarországon is
a parlamentet kell a legfelsőbb állami szervvé tenni, amely a
választójogosult állampolgárok akaratából a törvényhozás
letéteményese. Ennek természetes feltétele, hogy az Országgyűlés
fejezze ki a társadalom valóságos érdek- és véleményviszonyait. Egy
ilyen országgyűlés hatásköre jogilag korlátlan, ránézve egyetlen
személy, szerv, vagy szervezet sem hozhat kötelező határozatot,
ugyanakkor napirendre tűzhet minden olyan kérdést, amelyet a
képviselők fontosnak tartanak.
Az utóbbi években mélyreható változások indultak meg hazánkban.
A különböző politikai csoportok, pártok megjelenésével szükségessé
váltak a politikai tárgyalások, az addig kizárólagos politikai
hatalmat gyakorló MSZMP és az újonnan kialakult csoportok közötti
egyeztetések. E sürgető igény hozta létre az ellenzéki kerekasztalt,
majd részvételével a háromoldalú politikai egyeztető tanácskozást.
Ezzel a politikai egyeztetés részben kívül került a parlament
keretein. A mai helyzetben, a létező politikai struktúrára épülő
Országgyűlés megválasztása előtt a politikai hatalom legitimitását a
létező Országgyűlés a politikai egyeztető tárgyalásokkal együtt
képes biztosítani. (folyt.köv.)
1989. október 11., szerda 18:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|