 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 11., szerda - Berecz János elnökletével szerdán ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága a Parlamentben. A testület tanácskozásán az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében részt vett Boross Imre, a Független Kisgazdapárt főügyésze.
Első napirendi pontként a külügyi bizottság Kovács László
tájékoztatóját hallgatta meg időszerű külpolitikai kérdésekről. A
külügyi államtitkár részletesen elemezte Magyarország és az egyes
szocialista országok kapcsolatainak alakulását. Ellmondta, hogy
hazánk kontaktusai a Szovjetunióval problémamentesen fejlődnek; a
szovjet vezetésnek nincsenek fenntartásai a magyarországi
fejleményekkel kapcsolatban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy
mindenben azonosulnának a magyar megoldásokkal. Lengyelország és
Jugoszlávia vezetőit hasonló gondolkodásmód jellemzi, mint a szovjet
és a magyar vezetést. Mindkét ország mélyreható reformok
megvalósításán fáradozik. Bulgária felfogása lényegesen különbözik
ugyan a magyar megközelítéstől, de a két ország viszonyában ennek
ellenére sincsenek felszültségek. Ez azt bizonyítja, hogy az eltérő
gondolkodásmód nem vezet szükségszerűen konfliktusokhoz.
Az előbbi országcsoporttal ellentétben a kapcsolatok feszültsége
érzékelhető Magyarország és Románia viszonyában, illetve a
Csehszlovákiához, az NDK-hoz és az Észak-Koreához fűződő
kontaktusokban. A feszültséget elsősorban az okozza, hogy a magyar
törekvések - a demokratikus jogállam, a piacgazdaság megteremtése -
jelentősen eltérnek ezen országok politikai irányvonalától. Emellett
a kapcsolatrendszer számos pontján érdekütközések növelik a
feszültséget.
Az egyes konfliktusforrásokat sorravéve Kovács László
emlékeztetett arra: a KNDK éles hangnemben nehezményezte, hogy
Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített a Koreai
Köztársasággal. A magyar diplomácia ezzel szemben úgy véli, hogy e
lépés nem sértette Észak-Korea népének érdekeit. A diplomáciai
kapcsolatok felvétele után a KNDK-val kirobbant éles szópárbaj már
elcsitult, s jelenleg hűvös viszony jellemmzi a két ország
érintkezését. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy idővel
felmelegszenek a kapcsolatok. (folyt,köv.)
1989. október 11., szerda 16:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|