 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
- A Wallenberg - 1. folyt.
|
Lényegében hasonló okfejtés jellemezte a Fidesz képviselőjének,
Németh Zsoltnak a beszédét. Határozottan kiállt a nemzetiségek
disszimilációs joga mellett, ugyanakkor ezek politikai
konzekvenciáit is szükségképpen elfogadandóknak és elfogadhatóknak
nyilvánította, így a többségtől való elszakadást, az önrendelkezést.
Nem így Vígh Károly, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság küldötte, aki az
államalkotó nemzet, tehát a többség, valamint a mellette és benne
élő kisebbségek kapcsolatát bizonyos fokig függőségi viszonyban
képzelte el.
Szesztai András, akit a Magyar Demokrata Fórum delegált a
megbeszélésre, aforisztikusan fogalmazta meg szervezete, vagy
nevezzük talán így, pártja, kisebbségvédelmi és nemzetiségi
programját: közösség minden magyarral és egyenlő jogokat minden
magyar állampolgárnak.
Az ülésen egyesek szerint jellemző módon az MSZMP bár kapott
meghívót, de nem képviseltette magát. Ugyanakkor Balogh Gábor
személyében ott volt a Kereszténydemokrata Néppárt küldötte és Hanh
György a szociáldemokratáktól. Mindekettőjük szereplése eléggé
különös benyomást keltett és általában arra engedett következtetni,
hogy a pártok nemcsak távol állnak valamiféle kisebbségi program
kialakításától, de egyenesen e problematika lényegét, történeti
eredetét és politikai jövőjét sem igen érzékelik még.
Hogy mennyire nem lehet, sőt nem szabad az általánosságok
szintjén megrekedni, azt az az elementáris hatású bejelentés
tükrözte leginkább, mely szintén itt a mai ülésen hangzott el, s
mely szerint a kerepestarcsai vezetés elrendelte a helybéli
cigányság kitelepítését. Az itt élő cigányoknak e határozat
értelmében maguknak kell nyomorúságos lakhelyeiket lerombolniuk,
majd Nógrád megye kihaló félben levő falvaiba fogják áthelyezni
őket. A kerepestarcsai eset jól példázza azt a sürgősséget, mely a
kisebbségvédelem jogi garanciáit immáron elodázhatatlanokká teszi,
így a jelenlevők közös állásfoglalással tiltakoztak e diszkriminatív
akció ellen. +++
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|