 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Névváltozást kezdeményezett a Szolnok és a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács
|
1989. június 30., péntek - A megye ősi, az 1876. évi harminchármas számú törvény által meghatározott eredeti neve - Jász-nagykun Szolnok megye - visszaállításának kezdeményezését határozta el a Szolnok Megyei Tanács.
A névváltozást a Magyar Demokrata Fórum karcagi szervezete
kezdeményezte és indítványa széles körű társadalmi visszhangra talált.
A tanács érvként elfogadta azt a tudományosan és történetileg is
megalapozott érvelést, hogy a Jász-Nagykun Szolnok megye elnevezés a lényeget
tartalmazza, mert hiszen a megye valóban három nagy tájegységre, a
Jászságra, a Nagykunságra és a Szolnoki agglomerációra tagolódik, s
történeti, tájföldrajzi tények igazolják, hogy azok a körülmények,
amelyeket 1876-ban a megye nevének meghatározásánál figyelembe
vettek ma is időszerűek. A névváltoztatás a jelenlegi közigazgatás
szerkezetébe beilleszkedik, nem sérti más megyék, illetve megyén
kivüli települések érdekeit. Az eredeti Jász és Nagykun települések
ma is Szolnok megyén belül vannak. A megye lakosságának jelentős
hányada jásznak vagy kunnak vallja magát. A múlt hagyományainak
értékes részei a megye történeti jelképei: címere, színe és zászlaja
is ezért a megye nevének visszaállításával egyidejűleg a megyei
tanács a régi címer, szín és a zászló használatának visszaállítását
is kezdeményezi .
A tanácsülés foglalkozott a tanácsi, államigazgatási munka
nyilvánosságának, propagandájának erősítésével is, ennek
elősegítésére a megyeszékhely tanácsával közösen megyei közéleti,
társadalompolitikai hetilap alapítását kezdeményezte. Az új
sajtóorgánum a tervek szerint 1989. szeptember 1-től minden hét
keddjén jelenik meg. Tájékoztat a megye aktuális, közérdeklődésre
számot tartó eseményeiről, fórumot teremt a kibontakozó
önkormányzatnak. Képviseli és népszerűsíti a tanácsi terveket,
elképzeléseket és nyíltan feltárja a gondokat, az eltérő nézeteket,
érdekeket.
Ugyancsak pénteki ülésén határozta el a megye neve
megváltoztatásának kezdeményezését a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács.
A testület a beregi térség 21 településén élő csaknem 50 ezer ember
kérését méltányolta e döntésével: egyetértett azzal az igényükkel,
hogy szülőföldjük is szerepeljen a megye nevében. Ezzel összhangban
a megyei tanács olyan javaslatot terjeszt a Minisztertanács elé,
hogy változtassa a megye nevét Szabolcs-Szatmár-Beregre.(MTI)
1989. június 30., péntek 16:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|