|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
|
|
|
|
|
Egy felmérés tanulságai
|
-----------------------
München, 1990. február 27. (SZER, Magyar híradó) - Lángh Júlia jegyzete:
Nem igaz, hogy a többpártrendszer, sőt jelen körülmények között sokpártrendszer káoszt okoz; nem igaz, hogy a magyar állampolgárok sokallják a politikát; nem igaz, hogy a választópolgárok tájékozatlanok lennének, és nem ismernék ki magukat a közelgő választások előtt. Ez lenne a legfőbb tanulsága a független közvéleménykutató, a Medián Kft. legújabb felmérésének.
Hogy melyik pártnak lehetett az érdeke ennek az ellenkezőjét terjeszteni, azt a jelek szerint igenis tudatos és öntudatos választópolgárok megítélésére bízzuk. És hogy ennek a tévhitnek a továbbterjesztéséhez hozzájárult a magyar tömegtájékoztatás jelentős része, az sajnálatos tény, amit írjunk az elmúlt évtizedek negatív hagyományainak a rovására.
Négy hét múlva a szavazóurnákhoz járul a magyar választópolgár, de már most sorra készülnek az esélylatolgató statisztikák. Ezek közül most egyet veszünk szemügyre, a Medián közvéleménykutatását, amely arra ad választ, hogy hol tartanak a pártok, no és a választópolgárok most néhány héttel a választások előtt.
Állampolgári öntudatról tanúskodik és magas aránynak számít, hogy az országos reprezentatív mintán végzett felmérés szerint 52 százalék részt kíván venni a választásokon, további 27 százalék valószínűleg részt fog venni. Mindössze 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem akar szavazni.
Azoknak, akik biztosan, illetve valószínűleg szavaznak majd, együtt összesen 79 százalék, több mint a fele, 57 százaléka már tudja, azaz február közepén, a felmérés idején már tudta: kit, melyik pártot kívánja bejuttatni szavazatával a parlamentbe. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
- Választási esélyek - 1. folyt.
|
Szintén a felelősséget és tudatosságot jelzi, hogy milyen szempontok szerint választanak a polgárok az egyesek szerint túlságosan bőségesnek tartott kínálatból. A döntést elsősorban az befolyásolja, hogy a választott jelölt milyen programot képvisel, tehát jelszavakkal és szép szavakkal már nem lehet manipulálni, az emberek valódi programot akarnak.
A választás második szempontja, hogy a jelölt harcol-e a helyi ügyekért. Ebben vagy az a megszokás játszik szerepet, hogy az eddigi honatyák, ha egyáltalán felszólaltak az Országgyűlésen, inkább csak kis helyi ügyekkel mertek előhozakodni, tehát a választópolgár ezt tekinti a képviselő egyik fő feladatának, de szerepe lehet annak a rossz tapasztalatnak is, hogy eddig a megválasztott, azaz automatikusan megszavazott képviselő még fogadóóráján is alig volt megtalálható, és az emberek most már tényleg olyan honatyát akarnak, aki komolyan törődik körzete helyi érdekeivel.
A harmadik szempont volt a jelölt melletti döntésben, hogy melyik pártnak a tagja és a személyes rokonszenv fontosságban csak ezután következő szempont.
Ami a pártok ismertségét illeti, minden megkérdezett tudott fejből pártokat felsorolni. A legismertebb, illetve a legtöbb megkérdezett által emlegetett a - mit tegyünk, így van - Magyar Szocialista Párt, de csak néhány tized százalékkal vezet a Független Kisgazdapárt előtt, a megkérdezettek 70,8, illetve 70,5 százaléka említette ezt a két pártot. Ezután következik ismertségben a Magyar Demokrata Fórum 65, majd az MSZMP 54 százalékkal, azután az SZDSZ 53 és a Fidesz 51 százalékkal.
Nézzük csak, mit jelent ez.
Ahhoz képest, hogy 30 éven át csak az MSZMP nevét hallhatták, az az 54 százalék nem is olyan nagyon sok, míg figyelemre méltóan jól ismertek olyan pártok, amelyeknek a neve kevesebb mint két éve van csak a köztudatban, és nem is idéz régebbi történelmi emlékeket sem. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási esélyek - 2. folyt.
|
Érdekes tanulságokkal szolgál a pártok iránti rokonszenv, a szavazási szándék és a feltételezett győztes párt listáinak összevetése.
A legtöbb szavazat kérdésében messze az MDF vezet 32 százalékkal, míg 14 százalék az SZDSZ-t illeti.
A rokonszenvlistán ugyancsak az MDF vezet, bár már közel nem ennyire erőteljesen: 23,8 százalék számára a Demokrata Fórum, 18,4 százalék számára a Szabad Demokraták Szövetsége a legrokonszenvesebb.
A választásban már döntésre jutottak között viszont az SZDSZ vezet 20,8 százalékkal, azután következik az MDF 16,6-tal. Ez elsősorban azt jelentheti, hogy az SZDSZ szavazói határozottabbak és gyorsabban döntöttek.
Messzemenő következtetést mindebből természetesen nem lehet levonni, ez mégcsak nem is előrejelzés, pusztán felmérése egy adott állapotnak február közepén. Minden nyitva áll: a választási kampány tart, a választópolgár figyel, és felelőssége tudatában dönt majd, ha eljön az idő. Addig pedig folytatódik a választási kampány. A választani szándékozók 43 százaléka még gondolkodik, mérlegel, és a felmérés feljogosít arra a reményre, hogy továbbra sem hagyja félrevezetni magát. +++
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|