![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Ruttner György nyilatkozata
"A Független Szociáldemokrata Párt
ügyvezető elnöke a Népszabadság február 6-i számában úgy foglalt
állást, hogy a párt szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar
Szocialista Párttal, és ezt a szándékát Nyers Rezsőhöz írt levelében
is kifejezte. Ez a közlés meglepett, mert a választások előtt nem
látok lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre,
esetleges koalícióra.
"
SZER, Magyar híradó:
Antiszemitizmus Magyarországon?
"...a sakkozó Polgár lányok
édesapja arról panaszkodik, hogy az utóbbi hetekben több fenyegető,
antiszemita levelet kapnak, és lányai ezért nem tudnak nyugodtan
felkészülni a soron következő nemzetközi versenyekre.
A másik jelentés az MDF elnökségének ugyancsak mai nyilatkozata,
amely felháborodással veszi tudomásul és utasítja vissza, hogy az
MDF képviselőjelöltek nevére kitöltött kopogtatócédulákra ismeretlen
tettesek Hitler nevét írták, és horogkeresztet rajzoltak.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 12., csütörtök - A sarkalatos törvényekre vonatkozó módosító indítványok, javaslatok garmadáját kellett és kell áttanulmányoznia, illetve azok beépítéséről vagy elvetéséről döntenie az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának, amely csütörtökön kezdte meg kétnaposra tervezett ülését. A bizottság úgy döntött - figyelembe véve a rá háruló nagy jelentőségű feladatot -, hogy ha a szükség úgy hozza, hétfőn is folytatja munkáját.
A tanácskozáson - amelyen részt vett az Orsszággyűlés elnöke és két alelnöke is - a törvénytervezetekhez szóbeli kiegészítést fűző Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a törvények előkészítésének menetét vázolva kijelentette: a jelen történelmi szituációban az igazságügyi tárca nem tehet mást, mint hogy a pártérdekeken felülemelkedve, a szó nemes értelmében kiszolgálja a népet és a nép akaratát megjeleníteni hivatott Országgyűlést. Utalva a képviselőknek arra dilemmájára, hogy a politikai egyeztető tárgyalások milyen mértékben érintik a parlament jogkörét, korlátozzák-e és milyen mértékben döntéseit, felolvasta az Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalását. Aláhúzta, hogy annak tartalmával, szellemiségével teljes mértékben egyetért. Annak a meggyőződésének adott hangot: az Országgyűlésnek az a feladata, hogy tiszteletben tartva a politikai egyeztető tárgyalások eredményeit, a jobbítás szándékával kigyomlálja a törvénytervezetekből a kodifikációs fogyatékosságokat. Ez utóbbiak ugyanis meggátolhatják azt, hogy az Országgyűlés politikai és jogi szempontból egyaránt jó sarkalatos törvényeket alkothasson. A bizottság elsőként az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslattal foglalkozott. A törvénytervezet általános vitája összefonódott az alkotmánymódosítás jellegének tisztázásával. A képviselői észrevételek között szerepelt például: a törvényjavaslat nem érzékelteti eléggé, hogy Magyarországon többpártrendszer lesz; nem derül ki világosan az Országgyűlésnek a Minisztertanáccsal szembeni primátusa. Volt, aki hiányolta, hogy ez az alkotmánymódosítás sem rögzíti a magyar Himnuszt. Elhangzott az a kifogás is: míg a törvényjavaslat április 30-ában jelöli meg az alkotmánymódosítással összefüggő más törvénymódosításoknak, illetve az új törvények megalkotásának határidejét, addig nem rendelkezik arról, hogy mi történjék az alkotmányellenessé váló törvényekkel, jogszabályokkal. (folyt. köv.)
1989. október 12., csütörtök 18:13
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Felmerült az is, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséhez a törvényjavaslat kimunkálói - a politikai egyeztető tárgyalások megállapodása alapján - az 1946. évi I. törvénycikket vették alapul, ám hiányosan. A kormány, a törvényhozás és a köztársasági elnök jogállásának elvi tisztázása nélkül a törvénytervezetben kuszává váltak a hatalmi ágak megosztásán alapuló viszonyok. Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar megye, 4. vk.) a törvényjavaslat jellegét elemezve úgy vélte: az alkotmánymódosítást politikai súlya, tartalma miatt nem elegendő módosításnak nevezni. Ez az alkotmány, ha elfogadja a Parlament, teljesen új alapokra helyezi az államhatalmi szervek tevékenységét, a gazdasági, a politikai, a társadalmi berendezkedést, negligálva az 1949-es sztálinista alkotmány szellemét tükröző rendelkezések túlnyomó többségét. Ha a parlament arra legitim, hogy megalkossa a sarkalatos törvényeket - mondotta -, akkor a békés átmenetben betöltendő történelmi szerepének megfelelően egy ideiglenes, társadalmi sorsfordulót kifejező alkotmány elfogadásával elhatárolhatja magát a sztálinista alkotmánytól. Az ideiglenes vagy átmeneti alkotmány elnevezést támogatta Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye, 13. vk.) is. Az általános észrevételeket az egyes paragrafusok tételes megvitatása követte. A minisztérium előterjesztéséhez ugyanis több kilónyi módosító indítvány érkezett be. A részletes vitában az első igazi ütközőpont a köztársasági elnöki intézmény volt. A bizottság tagjai és az érdeklődő képviselők - önmagukkal is viaskodva, hogy a politikai felelősséget, választóik érdekeit avagy a szakember véleményét tartsák-e elsődleges szempontnak - szinte minden lehetőséget felvetettek. A bizottság pénteken folytatja munkáját. (MTI)
1989. október 12., csütörtök 18:15
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|