|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun megyei jelöltjei
"1. számú választókerület (Kecskemét): dr. Józsa Fábián, jogász.
2. számú választókerület (Kecskemét): dr. Debreczeni József,
tanár.
3. számú választókerület (Tiszakécske): Kánya Gábor, közgazdász.
4. számú választókerület (Kunszentmiklós): Bődi Szabolcs, tanár.
5. számú választókerület (Kiskunfélegyháza): Fekete Pál, tanár.
6. számú választókerület (Kiskőrös): Varga Endre, történész.
7. számú választókerület (Kalocsa): dr. Bárth János,
néprajzkutató.
8. számú választókerület (Kiskunhalas): R. Kiss Sándor, főorvos.
9. számú választókerület (Baja): dr. Péterfi Tamás, ügyvéd.
10. számú választókerület (Bácsalmás): Karsai Péter,
iskolaigazgató."
SZER, Magyar híradó:
Az MDF koalíciós lehetőségeiről - Kulin-interjú
"Az MSZP-vel folytatott tárgyalásos kapcsolatunk nem jelentette
eddig sem azt, hogy valamiféle koalíciós előkészületekről van szó.
Kétségtelen, hogy az MSZP számunkra ígéretesebb politikai erő volt,
mint amivé vált. Azt hittük még néhány hónappal ezelőtt, hogy sokkal
radikálisabb, sokkal egyértelműbb szakításra fog sor kerülni a régi
uralkodó párt és az újonnan megalakult párt között. Ez a radikális
változás azonban nem következett be. Ugyanakkor a külpolitikai
helyzet is úgy alakult, hogy a bennünket körülvevő kommunista gyűrű
ellazult, széttöredezett. Ma nem mondhatjuk azt, hogy azért kell
együttműködni a volt uralkodó párttal, mert a környező országok nem
fogadnának el egy radikálisabb fordulatot. "
|
|
|
|
|
|
|
Szovjetunió - törlik a legkeményebb lenini tételt?
|
--------------------------------------------------
München, 1990. február 5. (SZER, Világhíradó) - A nemzetközi figyelem középpontjába ma minden bizonnyal Moszkva került, ahol Gorbacsov pártfőtitkár nyitó beszédével kezdődött meg a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának kétnapos ülése.
A várakozásokat a tegnapi események már alaposan felkorbácsolták, hiszen a szovjet állam történetében példátlan méretű tömegtüntetésre került sor a Kreml közvetlen közelében, amelyen több százezren követelték többek között, hogy a párt mondjon le vezető szerepéről.
Az államalapító Lenin csak azért nem forgott díszsírhelyén, mert mauzólaumát - micsoda véletlen - épp a napokban zárták be renoválás miatt. Hogy Lenin visszakerül-e helyére, nem tudni. De azt igen - mint Román István elmondja -, hogy a Szovjet Kommunista Párt első embere magáévá tette a tüntetők egyik fő követelését:
- Történelmi nap a mai. A Szovjetunió Kommunista Pártjának hivatalban lévő főtitkára, a Központi Bizottság ülésén feladta a legkeményebb lenini tételt: kérte, hogy töröljék el az alkotmányból azt a cikkelyt, amely kimondja, hogy a kommunista párt, a szovjet társadalom vezető ereje. Teljesen mindegy, hogy ez a cikkely mikor került be az alkotmányba, a tétel a leninizmus alapja, éppúgy, mint az, hogy nincs szükség több pártra.
Miként értékeljük a fordulatotot? Politikai "NEP"-nek, a leninizmus mérhetetlen rugalmasságának, amely a hadikommunizmus drákói gazdasági szigora után meghirdette a kisárutermelést, a kiskereskedelmet engedélyező új gazdasági politikát, és a mai helyzetben netán vállalkozik egy új belpolitikai politikára? (folyt.)
1990. február 5., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Szovjetunió - a legkeményebb tétel - 1. folyt.
|
A kommunista párt hatalmi monopóliumának megszüntetése utat nyithat a többpártrendszer felé. Ez pedig merőben új csapás. Mihail Gorbacsov szerint valójában a politikai pluralizmus már létezik a Szovjetunióban, és ez bizonyos fokon több párt létezéséhez vezethet. Ez a megállapítása a nyugati demokráciák fogalmai szerint túlzás, de a főtitkár feltehetően így akarta indokolni javaslatát. Mondhatnák, így kívánt elébe vágni a vitának. Azt sugallta: felesleges a töprengés, hogy lemondjuk-e a hatalmi monopóliumról, mert az már úgysem létezik.
Gorbacsov nem feledkezett el a dialektikáról. Kijelentette: a párt csak úgy töltheti be élenjáró szerepét az átalakított társadalomban, ha az SZKP elismerten demokratikus erő - ugyancsak dialektikus megfogalmazás.
Az SZKP hajlandó minden politikai szervezettel párbeszédre, amely elismeri a szovjet alkotmányt és társadalmi rendszert. Ez a megjegyzés nem képzelhető el azonban, hogy azért alakuljon meg más párt, vagy alakuljanak pártok, hogy ugyanazt vallják vagy akarják, amit a Szovjetunió Kommunista Pártja. Ha Gorbacsov kivetette is a lenini tételt, de ezt a fordulatot lenini taktikával készítette elő, amely szerint együttesen kell alkalmazni a felülről és az alulról jövő nyomást.
A moszkvai rádió Interfax nevű szövegeket adó hírszolgálata már szombaton közölte, hogy milyen reformjavaslatok kerülnek a plénum elé. A megfogalmazás Grobacsov stílusára emlékeztetett, és ugyancsak valószínűtlennek látszott, hogy más forrásból származott volna a központi bizottság elé beterjesztendő javaslat, mert a tömegtájékoztatás legfőbb szervei Gorbacsov híveinek kezében vannak. (folyt.)
1990. február 5., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Szovjetunió - 2. folyt.
|
A tegnapi moszkvai tömegtüntetés élén Jelcin és Jurij Afanaszjev állt. Mindkettő Gorbacsovtól radikálisabb reformer, de ezideig legfeljebb néhány ezres, legjobb esetben néhány tízezeres tömeget tudtak mozgósítani a szovjet fővárosban jelszavaikkal.
Honnan a tegnapi 200 ezres tömeg, amelynek követelései nagyrészt megegyeztek a szombaton kiadott javaslattal? Szövetség Gorbacsov és Jelcin között?
Az egykori moszkvai első pártitkár épp most nyilatkozta egy spanyol lapnak: "Gorbacsov megcsalt bennünket, és csak egy radikális változás mentheti meg őt a szakadéktól, amely felé rohan. Azt hiszem - folytatta Jelcin - meg vannak számlálva Gorbacsov napjai, ha nem lép szövetségre a balszárnnyal." Ehhez csupán annyit: a baloldal napjainkban a radikálisabb reformereket jelenti a Szovjetunióban.
A Moszkovszkije Novosztyi már az elmúlt hét közepén kiosztotta Ligacsovot: a lehető legélesebb szavakkal bélyegezte meg dogmatikus felfogását. Az eddig politikailag középen álló Gorbacsovnak valahol keresnie kell szövetségeseit, mert pozíciója az etnikai viszályok és a rossz áruellátás miatt meggyengült. Ligacsov tehát nem lehet a partnere.
Ma a központi bizottság ülésén a Gorbacsov után felszólalók között Borisz Jelcin is a szónoki emelvényre léphetett.
A párt irányító szerveit átalakítják. A főtitkár helyébe az elnök lép, s ezzel megszűnik az 1922-ben életre hívott tisztség, amelyet haláláig Sztálin töltött be. A főtitkári tisztség azonban Lenin életében csak aféle jobb irodafőnöki megbízatás volt. Sztálin építette ki ezt a hadállást diktátori poszttá és nem rövid idő alatt. (folyt.)
1990. február 5., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Szovjetunió - 3. folyt.
|
A párt irányító testületeit is már sokféleképpen hívták. A híres-hírhedt politbüro, vagyis a központi bizottság politikai irodája a XIX. kogresszusig, 1952-ig létezett, ekkor átalakították a központi bizottság elnökségévé és az elnökség irodájává. Mindez természetesen Sztálin utasítása után történt. Halála után megszüntették az elnökségi irodát, de az elnökség 1966-ig fennállt. Ekkor Leonyid Brezsnyev is be akarta írni nevét némi átszervezéssel az SZKP történetébe. Az elnökség helyett felállították a politikai bizotttságot - ez jelenleg 12 tagú.
Ugyancsak 1966-ban újra főtitkár került az SZKP élére. Sztálin halála után ugyanis a kollektív vezetés meghirdetett szellemében Hruscsov csupán az első titkári címet visselhette. Brezsnyev azután újra a főtitkári rangot választotta magának.
Minden attól függ tehát, hogy milyen tartalmat kap az új pártvezetés, hogy egyáltalában kap-e új tartalmat, vagy csupán névcsere történik. A Gorbacsov által előadott javaslatokat jóvá kell hagyni a központi bizottságnak. Ez holnapra várható, és végleg szentesítenie kell majd a pártkongresszusnak. Ennek idejét előrehozzák júniusra vagy júliusra.
- Mint Román István beszámolójából is kitűnt, a végső szót a kongresszus mondja ki a gorbacsovi javaslatokról. A főtitkár helyzetét pedig addig is sokféle tényező befolyásolja. Egy biztos:, Gorbacsov számíthat a Nyugat és elsősorban az Egyesült Államok rokonszenvére, és ezt a hamarosan Moszkvába látogató Baker amerikai külügyminiszter is meg fogja erősíteni. +++
1990. február 5., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|