 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun megyei jelöltjei
"1. számú választókerület (Kecskemét): dr. Józsa Fábián, jogász.
2. számú választókerület (Kecskemét): dr. Debreczeni József,
tanár.
3. számú választókerület (Tiszakécske): Kánya Gábor, közgazdász.
4. számú választókerület (Kunszentmiklós): Bődi Szabolcs, tanár.
5. számú választókerület (Kiskunfélegyháza): Fekete Pál, tanár.
6. számú választókerület (Kiskőrös): Varga Endre, történész.
7. számú választókerület (Kalocsa): dr. Bárth János,
néprajzkutató.
8. számú választókerület (Kiskunhalas): R. Kiss Sándor, főorvos.
9. számú választókerület (Baja): dr. Péterfi Tamás, ügyvéd.
10. számú választókerület (Bácsalmás): Karsai Péter,
iskolaigazgató."
SZER, Magyar híradó:
Az MDF koalíciós lehetőségeiről - Kulin-interjú
"Az MSZP-vel folytatott tárgyalásos kapcsolatunk nem jelentette
eddig sem azt, hogy valamiféle koalíciós előkészületekről van szó.
Kétségtelen, hogy az MSZP számunkra ígéretesebb politikai erő volt,
mint amivé vált. Azt hittük még néhány hónappal ezelőtt, hogy sokkal
radikálisabb, sokkal egyértelműbb szakításra fog sor kerülni a régi
uralkodó párt és az újonnan megalakult párt között. Ez a radikális
változás azonban nem következett be. Ugyanakkor a külpolitikai
helyzet is úgy alakult, hogy a bennünket körülvevő kommunista gyűrű
ellazult, széttöredezett. Ma nem mondhatjuk azt, hogy azért kell
együttműködni a volt uralkodó párttal, mert a környező országok nem
fogadnának el egy radikálisabb fordulatot. "
|
|
|
|
|
|
 |
Kerekasztal-meghallgatás a gazdaságról (2.rész)
|
- Kral Grünheid, a kormány mellett működő Gazdasági Bizottság
elnöke tájékoztatója szerint a januári sztrájkok és
munkabeszüntetések révén még a decemberihez képest is tovább
csökkent az országban a termelés. A kormány számítása szerint az
idén 4-5 százalékkal lesz alacsonayabb a nemzeti össztermék, mint
1989-ben. A külkeresedelemben is ellentmondásos a helyzet: miközben
a tervezett exportmennyiséget nem teljesítik a vállalatok, az ország
terven felül importál nyersanyagokat és késztermékeket. Az év végéig
a tőkés országokkal szemben hárommilliárd nyugatnémet márkára nőhet
a külkereskedelmi deficit. A gazdaságnak sürgős szüksége van a
nemzetközi nyitásra, elsősorban pedig külföldi tőkére - hangoztatta
Karl Grünheid.
Manfred Domagk államtitkár elvetendőnek minősítette az elmúlt
húsz esztendő szubvenciós politikáját, amelynek eredményeképp
1971-hez képest csaknem tízszeresére, mintegy 58 milliárd márkára
nőtt az árak és szolgáltatások dotációjának éves összege. Domagk a
termékekhez kötődő ártámogatás helyett a személyre szóló
ellentételezés rendszerét javasolta. A gyermekruházati cikkek január
15-ikén bevezetett árrendezése nyomán a kormány a következő
lépésként az élelmiszerek és az éttermi szolgáltatások árát kívánja
emelni. Ez a lépés ,,három számjegyű kompenzációt,, tesz szükségessé
az állampolgárok számára - ám nincs más választás, mert az 58
milliárdos szubvenció-hegyből egyedül az élelmiszerek ártámogatása
évi 32 milliárd márkát tett ki.
Az államtitkár a kormány következő intézkedéseként az ipari árak
reformjára vonatkozó elképzelést ismertette a pártok és mozgalmak
képviselőivel. Az ,,általános árreform,, több szakaszban valósulna
meg, célja pedig az, hogy 1992-ig legalább közelítőleg elérjék az
ipari termékek árai a világpiaci szintet. +++
1990. február 5., hétfő 14:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|