 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun megyei jelöltjei
"1. számú választókerület (Kecskemét): dr. Józsa Fábián, jogász.
2. számú választókerület (Kecskemét): dr. Debreczeni József,
tanár.
3. számú választókerület (Tiszakécske): Kánya Gábor, közgazdász.
4. számú választókerület (Kunszentmiklós): Bődi Szabolcs, tanár.
5. számú választókerület (Kiskunfélegyháza): Fekete Pál, tanár.
6. számú választókerület (Kiskőrös): Varga Endre, történész.
7. számú választókerület (Kalocsa): dr. Bárth János,
néprajzkutató.
8. számú választókerület (Kiskunhalas): R. Kiss Sándor, főorvos.
9. számú választókerület (Baja): dr. Péterfi Tamás, ügyvéd.
10. számú választókerület (Bácsalmás): Karsai Péter,
iskolaigazgató."
SZER, Magyar híradó:
Az MDF koalíciós lehetőségeiről - Kulin-interjú
"Az MSZP-vel folytatott tárgyalásos kapcsolatunk nem jelentette
eddig sem azt, hogy valamiféle koalíciós előkészületekről van szó.
Kétségtelen, hogy az MSZP számunkra ígéretesebb politikai erő volt,
mint amivé vált. Azt hittük még néhány hónappal ezelőtt, hogy sokkal
radikálisabb, sokkal egyértelműbb szakításra fog sor kerülni a régi
uralkodó párt és az újonnan megalakult párt között. Ez a radikális
változás azonban nem következett be. Ugyanakkor a külpolitikai
helyzet is úgy alakult, hogy a bennünket körülvevő kommunista gyűrű
ellazult, széttöredezett. Ma nem mondhatjuk azt, hogy azért kell
együttműködni a volt uralkodó párttal, mert a környező országok nem
fogadnának el egy radikálisabb fordulatot. "
|
|
|
|
|
|
 |
Tanácskozás a KGST-kapcsolatok jövőjéről (1. rész)
|
1990. február 5., hétfő - Javítható-e a KGST-együttműködés,
lehet-e működőképes és hatékony rendszert létrehozni - ilyen
kérdésekről tárgyalt hétfői ülésén a Kereskedelempolitikai Tanács.
Beck Tamás kereskedelmi miniszter leszögezte: a jelenlegi
rendszer nem toldozható-foldozható tovább, hiszen bebizonyosodott,
hogy jobb mechanizmust évek alatt nem sikerült kidolgozni. A
következmény: a tagországok gazdasága válságba került, s mivel
Magyarország ezer szállal kötődik a KGST-országokhoz, a problémák
nálunk is csak súlyosbodtak. A kapcsolatokat tehát új alapokra kell
helyezni, amihez elengedhetetlen a tagországokban a belső gazdasági
reform - ennek folyamata már több helyütt megkezdődött. Minél
hamarabb ki kell alakítani a tőkés kapcsolatok konkrét rendszerét
is, Magyarország esetében mindenekelőtt az EFTA-val kapcsolatos
jogállásunkat szükséges megoldani. Az EFTA-országok - különösen az
észak-európai államok - hajlandóak az együttműködésre, de ma már
tapasztalható, hogy a többi, eddig ellenálló ország, mint például
Svájc, is hajlik a tárgyalásokra.
A KGST-kapcsolatokat célszerű kettéosztani egy úgynevezett
centralizált, és egy liberalizált szférára - folytatta a miniszter.
Ám a centralizált kapcsolatokban is meg kell szüntetni a hagyományos
ötéves tervkoordinációt, a kontingenseket, felülvizsgálatra szorul a
bukaresti árelv és a vállalati szerződések rendszere. Az élet
bebizonyította, hogy nem működőképes az eddigi centralizált
kapcsolatrendszer, hiszen míg például a kontingensek keretében nem
szállítanak gépkocsikat a partnerek, bartellüzlet formájában igen.
Az elképzelések szerint a KGST-kapcsolatok úgynevezett liberalizált
szférájában a vállalatok maximális önállóságot kapnának, ami
elsősorban azért lenne előnyös, mert így vélhetően jobban fel tudják
kutatni az import-ellentételeket. A liberalizált kapcsolatokban a
vámrendszer is felülvizsgálatra szorul, amely ma nem szolgálja az
iparvédelmet, mindössze pénzügyi eszköz.
A dollárelszámolásra való áttéréssel kapcsolatosan Beck Tamás
úgy vélte, hogy erre 1991-ben valószínűleg nem kerül még sor. Az
áttérés magyar veszteségét egyébként több gazdasági szakember és
szervezet megpróbálta már kiszámolni, de a legkülönbözőbb eredményre
jutottak; 1-1,5, illetve 2 milliárd dollárra becsülik a ráfizetést.
(folyt.köv.)
1990. február 5., hétfő 17:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|