|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun megyei jelöltjei
"1. számú választókerület (Kecskemét): dr. Józsa Fábián, jogász.
2. számú választókerület (Kecskemét): dr. Debreczeni József,
tanár.
3. számú választókerület (Tiszakécske): Kánya Gábor, közgazdász.
4. számú választókerület (Kunszentmiklós): Bődi Szabolcs, tanár.
5. számú választókerület (Kiskunfélegyháza): Fekete Pál, tanár.
6. számú választókerület (Kiskőrös): Varga Endre, történész.
7. számú választókerület (Kalocsa): dr. Bárth János,
néprajzkutató.
8. számú választókerület (Kiskunhalas): R. Kiss Sándor, főorvos.
9. számú választókerület (Baja): dr. Péterfi Tamás, ügyvéd.
10. számú választókerület (Bácsalmás): Karsai Péter,
iskolaigazgató."
SZER, Magyar híradó:
Az MDF koalíciós lehetőségeiről - Kulin-interjú
"Az MSZP-vel folytatott tárgyalásos kapcsolatunk nem jelentette
eddig sem azt, hogy valamiféle koalíciós előkészületekről van szó.
Kétségtelen, hogy az MSZP számunkra ígéretesebb politikai erő volt,
mint amivé vált. Azt hittük még néhány hónappal ezelőtt, hogy sokkal
radikálisabb, sokkal egyértelműbb szakításra fog sor kerülni a régi
uralkodó párt és az újonnan megalakult párt között. Ez a radikális
változás azonban nem következett be. Ugyanakkor a külpolitikai
helyzet is úgy alakult, hogy a bennünket körülvevő kommunista gyűrű
ellazult, széttöredezett. Ma nem mondhatjuk azt, hogy azért kell
együttműködni a volt uralkodó párttal, mert a környező országok nem
fogadnának el egy radikálisabb fordulatot. "
|
|
|
|
|
|
|
A MEDOSZ XXVII. kongresszusa (1. rész)
|
1990. január 13., szombat - Szombaton a központi vezetőség
beszámolója feletti vitával folytatta munkáját a Mezőgazdasági,
Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének XXVII. kongresszusa.
A felszólalók részletesen beszéltek arról, hogy nagy feladatok
hárulnak az elmúlt hónapokban létrehozott hat önálló szakmai
szakszervezet által e kongresszuson létrehozandó szövetségre,
valamint a SZOT utódaként megalakuló országos szakszervezeti
szövetségre is.
Hozzászólásukban a legtöbben a tagság és a lakosság életkörülményeit nehezítő, jövedelmi helyzetét rontó intézkedésekről és az érdekvédelmi munka javításának szükségességéről szóltak. Hangsúlyozták: nem értenek egyet a kormány agrárprogramjának azzal a kitételével, amely a mezőgazdasági termelés jövedelemezőségét több év alatt akarja az 1980-as évek elejének szintjére emelni, hanem azonnali intézkedéseket követelnek. S miközben az agrárágazat jövedelem-pozíciójának javítását sürgetik, nem értenek egyet a mezőgazdasági üzemek számára semmi előnyt nem nyújtó élelmiszer-áremeléssel, a lakáshiteladó bevezetésével, ugyanakkor keveslik a nyugdíjak, járadékok ezekkel egyidőben történt emelésének mértékét. (folyt.köv.)
1990. január 13., szombat 11:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A MEDOSZ XXVII. kongresszusa (2. rész)
|
A kongresszuson felszólalt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. Elöljáróban hangsúlyozta: a gazdaság válsága olyan nagy mértékben élezte ki a szociális feszültségeket, hogy azok már nem néhány százezer, hanem több millió ember körében szülnek elégedetlenséget. Ez már nem hangulati, politikai kérdés, mert mind a gazdaság, mind a társadalom működőképességét, a társadalmi béke megőrzését sodorhatja veszélybe. A szakszervezeti mozgalom helyzetét az is nehezíti, hogy olyan politikai harcok dúlnak, amelyekben a szereplők nem a konstruktív programokkal, a konkrét tennivalókkal, hanem gyakran a másik fél lejáratásával foglalkoznak.
A szakszervezet kiváltképpen érzi ennek hátrányát, hiszen rálépett a radikális megújulás útjára, s úgy vállalkozott erre, hogy közben - az általa képviseltek érdekeit figyelembe véve - nem akarta szétrombolni önmagát. Hasonlattal élve a SZOT főtitkára olyan háznak az esetét említette, amelynek rendbehozatalán, újjáépítésén dolgoznak, és amelyben közben lakni is kell.
Nagy Sándor ezt követően reagált Németh Miklósnak, a kormány elnökének a sajtóban szombaton nyilvánosságra hozott, hozzá intézett levelére. A kormányelnök levele válasz volt a szakszervezet első számú vezetőjének január 5-i, ugyancsak nyilvánosan közzétett levelére.
A SZOT főtitkára előrebocsátotta: első benyomásait, reflekcióit közli a hallgatósággal, ám ennek kapcsán bizonyos konkrét gazdasági és szociális kérdésekről is véleményt alkot. A levelet részleteiben ezután tanulmányozza.
A levél bevezetőjében foglaltakról szólva kiemelte: a szakszervezetekkel semmiféle áregyeztetés nem történt. Tiltakozott viszont a szakszervezet a múlt év őszén, amikor a kormány a szabadár-rendszer koncepcióját kihirdette, mert úgy vélte, hogy annak súlyos következményei lehetnek. (folyt.köv.)
1990. január 13., szombat 18:02
|
Vissza »
|
|
A MEDOSZ XXVII. kongresszusa (3. rész)
|
A levél további részére utalva kifejtette: a SZOT-ban tulajdonképpen nem az árakat tartják önmagukban magasaknak, hanem a béreket alacsonynak, hiszen a kettő együttes hatásaként kialakuló reálbérek értéke a fontos. Vagyis a szakszervezetek továbbra is követelik a keresetszabályzás teljes liberalizálását.
A SZOT főtitkára leszögezte: a kormány a legutóbbi, nagy horderejű intézkedésekkel is a könnyebb ellenállás irányát választotta, növelve a lakosság terheit. Ehelyett inkább azt kellett volna megakadályozni, hogy az igen nagy termelési költségek beépüljenek a fogyasztói árakba. Nagy Sándor a bérliberalizációval összefüggésben elmondotta: a kormány szakemberei és vezetői is többnyire elismerték, hogy nem a bérek felszabadítása ellen emeltek kifogást, hanem azért, mert a kieső kereseti adót nehezen tudná mással pótolni a költségvetés. Ez pedig nem ugyanaz, mint amit a miniszterelnök levelében ír - hangsúlyozta a SZOT főtitkára. Ha ugyanis a kormány annak idején olyan előterjesztést tett volna a Parlament elé, amelyben más forrást talál az adók pótlására, akkor az Országgyűlés valószínűleg elfogadta volna ezt a javaslatot. E véleményét a főtitkár a honatyákkal történt találkozása alapján alakította ki.
A nyilvánosságra hozott, január 5-én kelt levelével kapcsolatban Nagy Sándor kijelentette: azt nem sztrájkfelhívásnak szánta, nem is az volt, ezt határozottan visszautasítja.
A SZOT főtitkára ezután az Országos Érdekegyeztető Tanács következő ülésére való felkészülésről szólt. Elmondotta: bármi lesz a megállapodás eredménye, határozottan elutasítják azt, hogy egyoldalúan a szakszervezeteket tegyék felelőssé azért, ha legvégső megoldásként a mozgalomban résztvevők a sztrájk eszközéhez fordulnak. Ehelyett inkább a tiltakozást kiváltó okokat kell feltárni. (folyt.köv.)
1990. január 13., szombat 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A MEDOSZ XXVII. kongresszusa (4. rész)
|
Befejezésül Nagy Sándor a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről szólt. Egyebek között kifejtette: az alakulóban lévő Országos Szakszervezeti Szövetség száműzni akarja működéséből mindazokat az elemeket, amelyek a demokratikus centralizmus elvét követnék, és csak az alulról építkezés és a szolidaritás elvét kívánják érvényesíteni. (folyt.köv.)
1990. január 13., szombat 18:10
|
Vissza »
|
|
A MEDOSZ XXVII. kongresszusa (5. rész)
|
A beszámoló feletti vita összefoglalásában Czirmay Tibor, a MEDOSZ megbízott főtitkára elsősorban az időszerű kérdések taglalására tért ki. Kifejtette: a résztvevők egyértelműen elítélik azokat a köröket, amelyek az élelmiszertermelőket marasztalják el a fogyasztói árak emeléséért. A szakszervezet tagjai tisztában vannak azzal, hogy a termények felvásárlási ára nem emelhető a végtelenségig, mert ez tovább növelné a fogyasztói árakat. Ez pedig - mint vásárlókat - a mezőgazdasági dolgozókat, az állami gazdaságok, az erdészetek, a vízügyi intézmények alkalmazottait, a szövetkezetek tagjait is sújtaná. Az árak növelésének a lakosság fizetőképessége amúgy is határt szab - mondotta végezetül.
A MEDOSZ kongresszusa vasárnap folytatja munkáját. (MTI)
1990. január 13., szombat 19:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|