 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun megyei jelöltjei
"1. számú választókerület (Kecskemét): dr. Józsa Fábián, jogász.
2. számú választókerület (Kecskemét): dr. Debreczeni József,
tanár.
3. számú választókerület (Tiszakécske): Kánya Gábor, közgazdász.
4. számú választókerület (Kunszentmiklós): Bődi Szabolcs, tanár.
5. számú választókerület (Kiskunfélegyháza): Fekete Pál, tanár.
6. számú választókerület (Kiskőrös): Varga Endre, történész.
7. számú választókerület (Kalocsa): dr. Bárth János,
néprajzkutató.
8. számú választókerület (Kiskunhalas): R. Kiss Sándor, főorvos.
9. számú választókerület (Baja): dr. Péterfi Tamás, ügyvéd.
10. számú választókerület (Bácsalmás): Karsai Péter,
iskolaigazgató."
SZER, Magyar híradó:
Az MDF koalíciós lehetőségeiről - Kulin-interjú
"Az MSZP-vel folytatott tárgyalásos kapcsolatunk nem jelentette
eddig sem azt, hogy valamiféle koalíciós előkészületekről van szó.
Kétségtelen, hogy az MSZP számunkra ígéretesebb politikai erő volt,
mint amivé vált. Azt hittük még néhány hónappal ezelőtt, hogy sokkal
radikálisabb, sokkal egyértelműbb szakításra fog sor kerülni a régi
uralkodó párt és az újonnan megalakult párt között. Ez a radikális
változás azonban nem következett be. Ugyanakkor a külpolitikai
helyzet is úgy alakult, hogy a bennünket körülvevő kommunista gyűrű
ellazult, széttöredezett. Ma nem mondhatjuk azt, hogy azért kell
együttműködni a volt uralkodó párttal, mert a környező országok nem
fogadnának el egy radikálisabb fordulatot. "
|
|
|
|
|
|
 |
A MEDOSZ XXVII. kongresszusa (3. rész)
|
A levél további részére utalva kifejtette: a SZOT-ban
tulajdonképpen nem az árakat tartják önmagukban magasaknak, hanem a
béreket alacsonynak, hiszen a kettő együttes hatásaként kialakuló
reálbérek értéke a fontos. Vagyis a szakszervezetek továbbra is
követelik a keresetszabályzás teljes liberalizálását.
A SZOT főtitkára leszögezte: a kormány a legutóbbi, nagy
horderejű intézkedésekkel is a könnyebb ellenállás irányát
választotta, növelve a lakosság terheit. Ehelyett inkább azt kellett
volna megakadályozni, hogy az igen nagy termelési költségek
beépüljenek a fogyasztói árakba. Nagy Sándor a bérliberalizációval
összefüggésben elmondotta: a kormány szakemberei és vezetői is
többnyire elismerték, hogy nem a bérek felszabadítása ellen emeltek
kifogást, hanem azért, mert a kieső kereseti adót nehezen tudná
mással pótolni a költségvetés. Ez pedig nem ugyanaz, mint amit a
miniszterelnök levelében ír - hangsúlyozta a SZOT főtitkára. Ha
ugyanis a kormány annak idején olyan előterjesztést tett volna a
Parlament elé, amelyben más forrást talál az adók pótlására, akkor
az Országgyűlés valószínűleg elfogadta volna ezt a javaslatot. E
véleményét a főtitkár a honatyákkal történt találkozása alapján
alakította ki.
A nyilvánosságra hozott, január 5-én kelt levelével kapcsolatban
Nagy Sándor kijelentette: azt nem sztrájkfelhívásnak szánta, nem is
az volt, ezt határozottan visszautasítja.
A SZOT főtitkára ezután az Országos Érdekegyeztető Tanács
következő ülésére való felkészülésről szólt. Elmondotta: bármi lesz
a megállapodás eredménye, határozottan elutasítják azt, hogy
egyoldalúan a szakszervezeteket tegyék felelőssé azért, ha legvégső
megoldásként a mozgalomban résztvevők a sztrájk eszközéhez
fordulnak. Ehelyett inkább a tiltakozást kiváltó okokat kell
feltárni. (folyt.köv.)
1990. január 13., szombat 18:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|