|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun megyei jelöltjei
"1. számú választókerület (Kecskemét): dr. Józsa Fábián, jogász.
2. számú választókerület (Kecskemét): dr. Debreczeni József,
tanár.
3. számú választókerület (Tiszakécske): Kánya Gábor, közgazdász.
4. számú választókerület (Kunszentmiklós): Bődi Szabolcs, tanár.
5. számú választókerület (Kiskunfélegyháza): Fekete Pál, tanár.
6. számú választókerület (Kiskőrös): Varga Endre, történész.
7. számú választókerület (Kalocsa): dr. Bárth János,
néprajzkutató.
8. számú választókerület (Kiskunhalas): R. Kiss Sándor, főorvos.
9. számú választókerület (Baja): dr. Péterfi Tamás, ügyvéd.
10. számú választókerület (Bácsalmás): Karsai Péter,
iskolaigazgató."
SZER, Magyar híradó:
Az MDF koalíciós lehetőségeiről - Kulin-interjú
"Az MSZP-vel folytatott tárgyalásos kapcsolatunk nem jelentette
eddig sem azt, hogy valamiféle koalíciós előkészületekről van szó.
Kétségtelen, hogy az MSZP számunkra ígéretesebb politikai erő volt,
mint amivé vált. Azt hittük még néhány hónappal ezelőtt, hogy sokkal
radikálisabb, sokkal egyértelműbb szakításra fog sor kerülni a régi
uralkodó párt és az újonnan megalakult párt között. Ez a radikális
változás azonban nem következett be. Ugyanakkor a külpolitikai
helyzet is úgy alakult, hogy a bennünket körülvevő kommunista gyűrű
ellazult, széttöredezett. Ma nem mondhatjuk azt, hogy azért kell
együttműködni a volt uralkodó párttal, mert a környező országok nem
fogadnának el egy radikálisabb fordulatot. "
|
|
|
|
|
|
|
Tanácskozás a KGST-kapcsolatok jövőjéről (1. rész)
|
1990. február 5., hétfő - Javítható-e a KGST-együttműködés,
lehet-e működőképes és hatékony rendszert létrehozni - ilyen
kérdésekről tárgyalt hétfői ülésén a Kereskedelempolitikai Tanács.
Beck Tamás kereskedelmi miniszter leszögezte: a jelenlegi rendszer nem toldozható-foldozható tovább, hiszen bebizonyosodott, hogy jobb mechanizmust évek alatt nem sikerült kidolgozni. A következmény: a tagországok gazdasága válságba került, s mivel Magyarország ezer szállal kötődik a KGST-országokhoz, a problémák nálunk is csak súlyosbodtak. A kapcsolatokat tehát új alapokra kell helyezni, amihez elengedhetetlen a tagországokban a belső gazdasági reform - ennek folyamata már több helyütt megkezdődött. Minél hamarabb ki kell alakítani a tőkés kapcsolatok konkrét rendszerét is, Magyarország esetében mindenekelőtt az EFTA-val kapcsolatos jogállásunkat szükséges megoldani. Az EFTA-országok - különösen az észak-európai államok - hajlandóak az együttműködésre, de ma már tapasztalható, hogy a többi, eddig ellenálló ország, mint például Svájc, is hajlik a tárgyalásokra.
A KGST-kapcsolatokat célszerű kettéosztani egy úgynevezett centralizált, és egy liberalizált szférára - folytatta a miniszter. Ám a centralizált kapcsolatokban is meg kell szüntetni a hagyományos ötéves tervkoordinációt, a kontingenseket, felülvizsgálatra szorul a bukaresti árelv és a vállalati szerződések rendszere. Az élet bebizonyította, hogy nem működőképes az eddigi centralizált kapcsolatrendszer, hiszen míg például a kontingensek keretében nem szállítanak gépkocsikat a partnerek, bartellüzlet formájában igen. Az elképzelések szerint a KGST-kapcsolatok úgynevezett liberalizált szférájában a vállalatok maximális önállóságot kapnának, ami elsősorban azért lenne előnyös, mert így vélhetően jobban fel tudják kutatni az import-ellentételeket. A liberalizált kapcsolatokban a vámrendszer is felülvizsgálatra szorul, amely ma nem szolgálja az iparvédelmet, mindössze pénzügyi eszköz.
A dollárelszámolásra való áttéréssel kapcsolatosan Beck Tamás úgy vélte, hogy erre 1991-ben valószínűleg nem kerül még sor. Az áttérés magyar veszteségét egyébként több gazdasági szakember és szervezet megpróbálta már kiszámolni, de a legkülönbözőbb eredményre jutottak; 1-1,5, illetve 2 milliárd dollárra becsülik a ráfizetést. (folyt.köv.)
1990. február 5., hétfő 17:52
|
Vissza »
|
|
Tanácskozás a KGST-kapcsolatok jövőjéről (2. rész)
|
A bevezetőt követő hozzászólásokból kitűnt, hogy a hazai szakemberek valamennyien fontosnak tartják a KGST-piacot, amely még a fejlett tőkés országok számára is vonzó. A magyar vállalatok előnyösebb helyzetben vannak, hiszen már évtizedek óta számos termékkel jelen vannak a KGST-országokban.
Tatai Ilona, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke a szocialista exportengedélyezés megszigorításával kapcsolatosan felhívta a figyelmet: a hazai jármű-, gép-, könnyű- és élelmiszeripar szinte leállt, raktárra termelnek, ami plusz kiadást jelent számukra, és a vállalatok kilátástalannak látják helyzetüket. Apró Piroska miniszterhelyettes erre reagálva elmondta: az engedélyek kiadásának sajnos továbbra is gátat szab, hogy nincs meg az export ellentétele. A tárgyalások azt bizonyítják, hogy a politikai események miatt az NDK-ban és Csehszlovákiában szinte leállt a termelés. A szovjet szállításokkal kapcsolatos gondok is ismeretesek, hiszen például kőolajból várhatóan kevesebbet szállítanak az első negyedévben, mint amennyiről a megállapodás szólt. Így megengedhetetlen, hogy szinte hitelként hagyják el az országot a szállítmányok, különösen akkor, amikor ezek egy része jelentős tőkés importhányadot is tartalmaz. (MTI)
1990. február 5., hétfő 17:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|