Rendszerváltás és az MTI

	Megkezdődött a jugoszláv pártkongresszus 2. (1.rész) (ld. MTIk1026)
Belgrád, 1990. január 20. szombat (MTI-TUD) - Milan Pancsevszki előadói beszédében rámutatott arra, hogy a kongresszusra mély politikai, társadalmi és gazdasági válság közepette kerül sor. Elismerte, hogy az ország helyzete 1986 óta tovább romlott, s ezért részben a párt vezetését terheli a felelősség, mert ingadozott, hibákat követett el, nem volt elég határozott, s csak részmegoldásokra vállalkozott. Elfogadhatatlannak nevezte azonban azt a vélekedést, amely szerint a bajokért kizárólag a vezetés lenne felelős. Megállapította, hogy a szocializmus jugoszláviai modelljének a tartalékai kimerültek, s kijelentette, hogy a JKSZ történelmi sorsforduló előtt áll. A válságból nem lábolhatunk ki a jugoszláv föderáció helyének és szerepének világos és elvszerű meghatározása nélkül - húzta alá. A föderációnak az antifasiszta népfelszabadító tanács 1943-as jajcei ülésén rögzített, titoi elveken kell nyugodnia, mert ez az ország összes nemzete és nemzetisége számára stratégiai érdek. A KB elnöke részletesen foglalkozott a koszovói helyzettel. Leszögezte, hogy ez egész Jugoszlávia ügye, s csak közös erőfeszítéssel, egységesen lehet felülkerekedni a válságon. Elsőrendű és halaszthatatlan feladat - mondotta - az autonóm tartomány minden lakója személyi és anyagi biztonságának megteremtése. A referátum állást foglalt a jogállam megteremtése mellett, ugyanakkor kiemelte, hogy határozottan meg kell akadályozni a szocialista rendszer alapjait támadó nacionalista, soviniszta, vallási és egyéb szembenállásra törekvő pártok és mozgalmak szervezését. Kifejtette azt a véleményét, hogy a politikai pluralizmus nemcsak klasszikus többpártrendszert jelent. A jugoszláviai politikai pluralizmusnak - jelentette ki - szocialista irányultságúnak, a föderatív államrendszeren alapulónak, az emberi szabadságjogok és a társadalmi értékek védelmezőjének kell lennie. Ezeket az elveket alkotmányos és jogi rendszerbe kell foglalni. (folyt.) 1990. január 20., szombat 17:04
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Megkezdődött a jugoszláv pártkongresszus - 2. (2.rész)
Pancsevszki kidomborította, hogy a rendkívüli kongresszusnak a párt gyökeres átalakítása kezdetét kell jelentenie, hogy a kommunista szövetség az eddiginél hatékonyabban harcolhasson a demokratikus szocializmusért, a társadalmi felemelkedésért, az emberek jobb életéért. A JKSZ-nek az új körülmények között is egységes szervezetként kell működnie - szögezte le a pártelnök azt a szlovén javaslatot érintve, hogy a JKSZ mondjon le a demokratikus centralizmus elvéről, s legyen a szabad akaratuk alapján szövetségre lépő tagköztársasági és tartományi pártok egyesülése. A beszámoló végül a kelet-európai szocialista országokban történő változásokat érintve kifejtette, hogy az úgynevezett létező szocializmus országai válságának oka a bürokratikus-etatista és központosított modell túlhaladottsága. A párt parancsnoki szerepével, a hatalom durván elidegenedett a néptől, amelyet elnyom. Világos, hogy ilyen körülmények között a rendszer válsága robbanékony szakaszhoz érkezett. +++ 1990. január 20., szombat 17:06
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Megkezdődött a jugoszláv pártkongresszus - 3
Belgrád, 1990. január 20. szombat (MTI-TUD) - A plenáris ülésen hosszadalmas és éles vita alakult ki a napirendről és az ügyrendről. Ehhez több mint huszan szóltak hozzá. Többnyire azt szorgalmazták, hogy a kongresszus ne bizottságokban vitassa meg nyilatkozatónak tervezetét, hanem plenáris ülésen, s a dokumentumot még szombaton fogadja el. Volt olyan felszólaló, aki követelte: a kongresszus kérje a szövetségi parlamenttől, hogy sürgősségi eljárással tűzze napirendjére a JKSZ vezető szerepéről szóló alkotmányos cikkely törlését. Többen szorgalmazták, hogy a törvényhozás mielőbb fogadja el a pártok és szövetségek alapításáról szóló törvényt. A hosszú vitában kitűnt, hogy a probléma lényege a JKSZ vezető szerepe tételének további fenntartása, vagy a politikai pluralizmus érvényesítése. Ez a két téma képezi ugyanis a kongresszusi nyilatkozattervezet gerincét. Néhányan arra utaltak, hogy ezek a témák nem szerepeltek az alapszervezeti taggyűlések vitáiban, tehát a küldötteknek nehéz állást foglalniuk. Többen viszont azt hangoztatták, hogy az élet már régen túlhaladta ezt a kérdést, s Jugoszláviának is csatlakoznia kell a Kelet-Európán végigvonuló reform-folyamathoz. Az ülésen elnöklő Stefan Korosec, a KB elnökségének titkára azzal érvelt, hogy ha a nyilatkozattervezetet plenáris ülésen vitatnák meg, akkor a kongresszus egy hétig is eltartana. A küldöttek így végül is tudomásul vették, hogy erről a kulcsfontosságú dokumentumról a három munkabizottságban folytatnak vitát és foglalnak állást. A kongresszus szombaton délután és este a gazdaság reformjáról, a politikai intézményrendszerről, valamint a JKSZ átalakításáról tárgyaló három munkabizottságban folytatta tanácskozásait. +++ 1990. január 20., szombat 17:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »