![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Kecskeméti független képviselőjelölt közleménye
"Pártonkívüli, független
képviselőjelöltként kíván indulni a kecskeméti 2. számú
országgyűlési választókerületben Velkei Árpád újságíró. Az őt
támogató ajánlási szelvényt a lakására kéri eljuttatni postán vagy
személyesen, címe: 6000 Kecskemét, Tinódi u.6., IV. em. 26. szám,
vagy a segítői nevére és címére: Derdákné Harmatos Ibolya, 6000
Kecskemét, Daróczi köz 7. fszt. 1.; Tamás Katalin, 6000 Kecskemét,
Batthyány u. 25., III. em. 13.; dr. Altorjai Balázs, 6000 Kecskemét,
Pelikán u.22. (Alsószéktó); Gazdik István, 6000 Kecskemét, Kisfái
181.; Szabó István, 6000 Kecskemét, Móra Ferenc u. 5.; Mihályi
Józsefné, 6000 Kecskemét, Tűzoltó u. 16., (Rendőrfalu)."
SZER, Világhíradó:
Mit csinálnak a volt Securitate-ügynökök?
"Egy brassói fiatalember ugyanabban az épületben dolgozik, mint
az a szekus, aki decemberig minden hónapban kihallgatta, mert
hangszalag bizonyította, hogy a fiatalember egy brit turistával
beszélgetve katonai szolgálatának élményeire is kitért, tehát
egyértelműen az imperialistáknak kémkedett. Egykori szekus vallatója
most a román katonai hírszerzés szolgálatában áll. Andrei Plesura,
az új művelődési miniszterre pedig ugyanaz a szekus vigyáz, aki a
Ceausescu-rendszerben megfigyelés alatt tartotta.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A szegénység kialakulása
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. január 24. (SZER, Hazai híradó) - A Népszabadságból tudjuk: a lakosságnak csaknem a fele a létminimum alatt, vagy küszöbén él. Kemény István még akkor végzett a szegénység körében szociológiai kutatásokat, amikor ez az adat még nem volt ilyen vészes. Mi vezetett a mai döbbenetes eredményhez? - tettem fel neki a kérdést. - A gazdaság rossz teljesítményének nem az elmúlt másfél évtized, hanem a 40 évvel ezelőtt bevezetett gazdasági és politikai rendszer a végső oka. Ez a rendszer eltékozolta az ország belső erőforrásait és tartalékait. Az elmúlt másfél évtized azzal növelte a bajt, hogy a külföldi kölcsönöket is elpazarolta. A tékozlás rendszere és politikája azonban 1987 után is fennmaradt és nem változott a pártértekezlet óta sem. Tovább folyik a pazarlás a kohászatban, a bányászatban, a vegyiparban, a gabona- és hústermelésben, a szovjet exportban, a nagymarosi erőmű gyorsított építésében és a tengiz- jamburgi beruházásban. 1987-ben egyetlen ponton következett be változás: az életszínvonalnak 1979-ben kezdődött rontását annyira fokozták, hogy az emberek ezt már a túlmunka mértéktelen fokozásával sem tudták ellensúlyozni. A januári áremelések további romlást idéztek elő, s az év során 20-25 százalékos infláció várható. Gazdasági reformot hirdetnek, a valóságban azonban csak a fizetőképesség megőrzésére törekednek, és ezt egyetlen eszközzel, a lakosság fogyasztásának csökkentésével akarják elérni. Az egyik baj az, hogy ezen az úton a fizetőképességet nem lehet megőrizni, hanem csupán rövid időre szóló haladékot lehet szerezni. A másik baj az, hogy a szegénység növelésének politikája a társadalom fennmaradásának, az egyszerű túlélésnek rovására megy. Fel kell ismernünk végre a baj nagyságát. Az ország nem képes a felhalmozódott terhek elviselésére. A belső erők ehhez nem elegendők. Szükség van az adósság nyomásának enyhítésére. Ennek azonban az ország demokratizálása, a gazdasági és a politikai szabadság a feltétele. +++
1989. január 24., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|