 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kecskeméti független képviselőjelölt közleménye
"Pártonkívüli, független
képviselőjelöltként kíván indulni a kecskeméti 2. számú
országgyűlési választókerületben Velkei Árpád újságíró. Az őt
támogató ajánlási szelvényt a lakására kéri eljuttatni postán vagy
személyesen, címe: 6000 Kecskemét, Tinódi u.6., IV. em. 26. szám,
vagy a segítői nevére és címére: Derdákné Harmatos Ibolya, 6000
Kecskemét, Daróczi köz 7. fszt. 1.; Tamás Katalin, 6000 Kecskemét,
Batthyány u. 25., III. em. 13.; dr. Altorjai Balázs, 6000 Kecskemét,
Pelikán u.22. (Alsószéktó); Gazdik István, 6000 Kecskemét, Kisfái
181.; Szabó István, 6000 Kecskemét, Móra Ferenc u. 5.; Mihályi
Józsefné, 6000 Kecskemét, Tűzoltó u. 16., (Rendőrfalu)."
SZER, Világhíradó:
Mit csinálnak a volt Securitate-ügynökök?
"Egy brassói fiatalember ugyanabban az épületben dolgozik, mint
az a szekus, aki decemberig minden hónapban kihallgatta, mert
hangszalag bizonyította, hogy a fiatalember egy brit turistával
beszélgetve katonai szolgálatának élményeire is kitért, tehát
egyértelműen az imperialistáknak kémkedett. Egykori szekus vallatója
most a román katonai hírszerzés szolgálatában áll. Andrei Plesura,
az új művelődési miniszterre pedig ugyanaz a szekus vigyáz, aki a
Ceausescu-rendszerben megfigyelés alatt tartotta.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Új alapokra helyezik az árellenőrzést - bírság indokolatlan áremelésért (1. rész)
|
1989. február 23., csütörtök - Az Országos Árhivatal elmarasztalta a Tatai Cipőgyárat, mert 1987 második félévében, illetve múlt év első negyedében úgy emelte fel néhány termékének árát, hogy ilyen szándékát előzetesen nem jelentette be az árhatóságnak, holott erre kötelezettsége van. A jogerős döntés alapján az árhivatal elvonta a mintegy 670 ezer forintnyi tisztességtelennek tartott többletárbevételt. Ezt az összeget a gyárnak a piaci intervenciós alapba kell befizetnie.
x x x
Szőke László, az MTI munkatársa írja:
A tatai cipőgyár esete újra felveti: az árellenőrző szervek
rendelkeznek-e kellő szankcionálási joggal, vagyis - büntetéseik -
elrettentik-e a kereskedőket a hasonló szabálytalanságoktól, a vevők
megkárosításától. Manapság ugyanis a vásárlók fokozott
érzékenységgel reagálnak minden áremelésre, még olyanokra is,
amelyeket korábban talán észre sem vettek. A február közepén
végrehajtott konzerv- és hűtőipari áremelés például összesen alig
jelentett 0,1 százalékos árszínvonal-növekedést, mégis sok helyütt
indulatokat váltott ki.
Az árhivatal ellenőrzési osztályán elmondották: mivel a saját
hatáskörben elrendelhető szankciók végső soron nem büntető
jellegűek, vagyis csak a többletbevétel elvonását jelentik, nem
rettentik el a vállalatokat, például az árbejelentési kötelezettség
elmulasztásától. A bírósági ügyek viszont akár évekig is
eltarthatnak, ezért a bírság hatása addigra már elenyésző. Az
árszakemberek most az ellenőrzés és a szankcionálás teljes
átértékelésén dolgoznak, és az árellenőrzést a jövőben új alapokra
kívánják helyezni. Az új módszerek, szabályzók előre láthatóan a
jövő év elején lépnek életbe.
Visszatérve a hírre, a ruházati, cipőipari termékek a szabadáras
kategóriába tartoznak, ám a kereskedelmi forgalmazó vállalatoknak az
árak emelését előzetesen be kell jelenteniük. Az árhivatal és a
különböző szintű megyei, városi árellenőrző szervek, s a tanácsok is
évente összesen 70-80 ezer árellenőrzést végeznek, közülük mintegy
2000-2500 részleteset, elemző igényűt. Ezek során szűrik ki az
előírásokat be nem tartókat, illetve azokat, akik tisztességtelen
árbevételre tettek szert. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 22:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|