 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kecskeméti független képviselőjelölt közleménye
"Pártonkívüli, független
képviselőjelöltként kíván indulni a kecskeméti 2. számú
országgyűlési választókerületben Velkei Árpád újságíró. Az őt
támogató ajánlási szelvényt a lakására kéri eljuttatni postán vagy
személyesen, címe: 6000 Kecskemét, Tinódi u.6., IV. em. 26. szám,
vagy a segítői nevére és címére: Derdákné Harmatos Ibolya, 6000
Kecskemét, Daróczi köz 7. fszt. 1.; Tamás Katalin, 6000 Kecskemét,
Batthyány u. 25., III. em. 13.; dr. Altorjai Balázs, 6000 Kecskemét,
Pelikán u.22. (Alsószéktó); Gazdik István, 6000 Kecskemét, Kisfái
181.; Szabó István, 6000 Kecskemét, Móra Ferenc u. 5.; Mihályi
Józsefné, 6000 Kecskemét, Tűzoltó u. 16., (Rendőrfalu)."
SZER, Világhíradó:
Mit csinálnak a volt Securitate-ügynökök?
"Egy brassói fiatalember ugyanabban az épületben dolgozik, mint
az a szekus, aki decemberig minden hónapban kihallgatta, mert
hangszalag bizonyította, hogy a fiatalember egy brit turistával
beszélgetve katonai szolgálatának élményeire is kitért, tehát
egyértelműen az imperialistáknak kémkedett. Egykori szekus vallatója
most a román katonai hírszerzés szolgálatában áll. Andrei Plesura,
az új művelődési miniszterre pedig ugyanaz a szekus vigyáz, aki a
Ceausescu-rendszerben megfigyelés alatt tartotta.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Gondolatok 2.
|
A súlyos gazdasági helyzetből való kilábalás alapvető feltétele
a magabiztos vezetés, amelyik vállalja a bonyolult, sokak érdekét
sértő feladatokat is. Már a kibontakozási program is az önbizalom
hiányából fakad. A vezetés elsősorban monetáris eszközöktől várja a
dolgok jobbra fordulását. A monetáris politikát az jellemzi, hogy a
lakosság nem látja közvetlenül az őt érintő nehézségeket kiváltó
intézkedéseket, azok meghozóját: így a felelősség elmosódik. Ennek a
módszernek azonban az a nagy gyengéje, hogy a korrekciós
mechanizmusa csak az egyensúlyi állapot közelében működik. A mi
gazdaságunkat pedig egyáltalán nem az egyensúlyihoz közeli állapot
jellemzi. A korszerű monetáris politika ugyan a válsághelyzetben sem
nélkülözhető, de messze nem pótolja a konkrét, hatékonyságot javító
intézkedéseket.
alc. Például az élelmiszerárak
Maga az áremelés - jelenlegi formájában - ennek a monetáris
szemléletnek felel meg. Az árak emelése azonban csak az egyensúlyi
helyzet közelében képes a korrekciós szerep betöltésére. Ha nagy az
inflációs nyomás, akkor az áremelkedéseket tovább lehet hárítani,
tehát ezzel maga az inflációs folyamat nem lassítható. Ennél is
nagyobb hibája, hogy csökkenti a dolgozók termelési kedvét,
teljesítményösztönzését. Márpedig javuló termelési kedv nélkül nem
képzelhető el hatékonyabb termelés, javuló kínálat. Az áremelkedés
és áremelés ugyan az inflációs nyomás esetén szükséges, de ezt
kísérnie kell egy sor takarékossági, racionalizálási intézkedésnek
is. Ezek nélkül az áremelések negatív hatása nagyobb lesz, mint a
pozitív.
De mi lett volna akkor a teendő? Vegyük az élelmiszerárak
emelését: ettől jelenleg nem várhatunk nagyobb mezőgazdasági
termelést, tehát nagyobb kínálatot. A mezőgazdasági árak emelésétől
csak akkor várhatunk eredményt, ha egy bátor agrárreformmal párosul.
Jelenleg a mezőgazdaság üzemi struktúrája még az iparénál is sokkal
torzabb. Túl sok a nagyüzem, holott a világgazdaságban a sikeres
agrárszektorokra az a jellemző, hogy ott az árutermelés 90
százalékát családi vállalkozások adják, olyanok, amelyek
értékesítését, áruellátását, szolgáltatásait nagyvállalatok,
mindenekelőtt fogyasztási és értékesítő szövetkezetek végzik. A mi
mezőgazdaságunk másik torzulása a rendkívül költséges és az
agrárszektor szellemi tőkéjét elpocsékoló adminisztráció. A világ
minden sikeres mezőgazdaságát az iparénál sokkal kisebb
adminisztrációs igény jellemzi. (folyt.)
1989. január 25., szerda 12:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|