 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kecskeméti független képviselőjelölt közleménye
"Pártonkívüli, független
képviselőjelöltként kíván indulni a kecskeméti 2. számú
országgyűlési választókerületben Velkei Árpád újságíró. Az őt
támogató ajánlási szelvényt a lakására kéri eljuttatni postán vagy
személyesen, címe: 6000 Kecskemét, Tinódi u.6., IV. em. 26. szám,
vagy a segítői nevére és címére: Derdákné Harmatos Ibolya, 6000
Kecskemét, Daróczi köz 7. fszt. 1.; Tamás Katalin, 6000 Kecskemét,
Batthyány u. 25., III. em. 13.; dr. Altorjai Balázs, 6000 Kecskemét,
Pelikán u.22. (Alsószéktó); Gazdik István, 6000 Kecskemét, Kisfái
181.; Szabó István, 6000 Kecskemét, Móra Ferenc u. 5.; Mihályi
Józsefné, 6000 Kecskemét, Tűzoltó u. 16., (Rendőrfalu)."
SZER, Világhíradó:
Mit csinálnak a volt Securitate-ügynökök?
"Egy brassói fiatalember ugyanabban az épületben dolgozik, mint
az a szekus, aki decemberig minden hónapban kihallgatta, mert
hangszalag bizonyította, hogy a fiatalember egy brit turistával
beszélgetve katonai szolgálatának élményeire is kitért, tehát
egyértelműen az imperialistáknak kémkedett. Egykori szekus vallatója
most a román katonai hírszerzés szolgálatában áll. Andrei Plesura,
az új művelődési miniszterre pedig ugyanaz a szekus vigyáz, aki a
Ceausescu-rendszerben megfigyelés alatt tartotta.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Gondolatok az áremelés után
|
Budapest, 1989. január 25. szerda (MTI-Press)
A magyar lakosságot 1951 óta nem érte olyen nagy áremelkedés,
mint a mostani. Akkor a kormányzat túlbecsülte az ország növekedési
képességeit, mindenekelőtt az általa alkalmazott tervgazdálkodásban
rejlő energiákat. A vezetésben általános volt az a meggyőződés, hogy
állandósítani lehet a termelés kétszámjegyű növekedését. A túlzott
önbizalom, a tervezési módszerekben rejlő lehetőségek irreális
túlértékelése két év múlva már nyilvánvalóvá vált, elkerülhetetlen
lett a politikai és gazdaságpolitikai korrekció.
Az 1951-es áremeléseknek a másik jellemző vonása az volt, hogy
az ipari árak az átlagosnál is jobban növekedtek. A hatalom azt
hitte, hogy az ipar bármilyen akkumulációs igény kielégítésére és
viharos növekedésre képes, ugyanakkor a mezőgazdaságot el lehet, sőt
el kell hanyagolni, annak nincs sem politikai, sem gazdasági jövője
és az ipar fejlesztésének érdekében olyan fejőstehén, amit minél
gyorsabban és maximálisabban le kell fejni.
Az 1951-es áremelésnek a harmadik vonása a - már ugyan
jelentősen megcsökkent, de még mindíg lobogó - lelkesedés volt.
Sokan hitték, hogy a jövő érdekében minden átmeneti áldozat
indokolt, mert azzal annál gyorsabban elérhetjük az igények szinte
maradéktalan kielégítését.
alc. Különbség az 1951-es és a mostani áremelés között
A jelenlegi áremelkedés csak a kirakatok árcéduláin hasonlít az
1951-eshez, minden másban éppen az ellentéte:
- Akkor a vezetés túlzott önbizalma volt a jellemző, ma annak
inkább a hiánya.
- Akkor a lakosság rovására és az ipar javára akartak
jövedelmező árakat biztosítani, most elsősorban a mezőgazdasági
árakat emelték.
- Akkor még a közvéleményt a lelkesedés és az erős politikai
aktívitás jellemezte, ma a közvélemény - egy szűk értelmiségi
rétegtől eltekintve - pesszimista, politikai tekintetben passzív.
A jelenlegi áremelések e három karaktervonásából következnek a
gyengéi is. (folyt.)
1989. január 25., szerda 12:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|