 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kecskeméti független képviselőjelölt közleménye
"Pártonkívüli, független
képviselőjelöltként kíván indulni a kecskeméti 2. számú
országgyűlési választókerületben Velkei Árpád újságíró. Az őt
támogató ajánlási szelvényt a lakására kéri eljuttatni postán vagy
személyesen, címe: 6000 Kecskemét, Tinódi u.6., IV. em. 26. szám,
vagy a segítői nevére és címére: Derdákné Harmatos Ibolya, 6000
Kecskemét, Daróczi köz 7. fszt. 1.; Tamás Katalin, 6000 Kecskemét,
Batthyány u. 25., III. em. 13.; dr. Altorjai Balázs, 6000 Kecskemét,
Pelikán u.22. (Alsószéktó); Gazdik István, 6000 Kecskemét, Kisfái
181.; Szabó István, 6000 Kecskemét, Móra Ferenc u. 5.; Mihályi
Józsefné, 6000 Kecskemét, Tűzoltó u. 16., (Rendőrfalu)."
SZER, Világhíradó:
Mit csinálnak a volt Securitate-ügynökök?
"Egy brassói fiatalember ugyanabban az épületben dolgozik, mint
az a szekus, aki decemberig minden hónapban kihallgatta, mert
hangszalag bizonyította, hogy a fiatalember egy brit turistával
beszélgetve katonai szolgálatának élményeire is kitért, tehát
egyértelműen az imperialistáknak kémkedett. Egykori szekus vallatója
most a román katonai hírszerzés szolgálatában áll. Andrei Plesura,
az új művelődési miniszterre pedig ugyanaz a szekus vigyáz, aki a
Ceausescu-rendszerben megfigyelés alatt tartotta.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Kamarai állásfoglalás az áremelés elleni tiltakozásokkal kapcsolatban
|
1989. január 13., péntek - A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége pénteken rendkivüli ülésén foglalkozott a január 9-én meghirdetett áremelésekkel, és az azokkal kapcsolatos felhívásokkal, követelésekkel és ellentételezési javaslatokkal.
A Kamara ügyvezetősége megérti, hogy a dolgozók széles köre
megdöbbenéssel fogadta az áremelés hírét és mértékét., Az intézkedés
azonban váratlanul senkit nem érhetett. Erről az 1989. évi terv- és
költségvetés kidolgozása folyamán több alkalommal nyilvános vita
zajlott.
A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége jogosnak tartja a
társadalom erőfeszítéseit az életszínvonal csökkenésének
megállítására. A megélhetési költségek a 80-as évek eleje óta
gyorsan növekednek és az életszínvonal az 1970-es évek elejének
szintjére esett vissza. Az életszínvonal emelésének feltételei
elsősorban a nemzeti jövedelem bővítésével, a termelés
hatékonyságának növelésével teremthető meg - hangsúlyozza az
ügyvezetőség. Enélkül a béremelés az inflációt gerjeszti, ami
további jelentős terheket ró elsősorban a nyugadíjasokra és az
alacsony keresetüekre. Az infláció növelése sem a munkavállalóknak,
sem érdekképviseleteiknek nem lehet érdeke. A gazdasági
konszolidáció ügyét nem szolgálja sem a sztrájk, sem pedig a
sztrájkkal való fenyegetés. A munkabeszüntetések vosupmt csüllemtol
hazánk tekintélyét gazdasági partnereink, a potenciális
tőkebefektetők szemében és gazdasági károkat okozzanak.
A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége megerősítette azt az
ajánlást, amelyet az Országos Érdekegyeztető Tanács december 22-i
ülésén a SZOT és a Kamara elfogadott, a kormány pedig tudomásul
vett. Eszerint a gazdálkodó szervezetek 1989-ben olyan bérpolitikát
folytassanak, hogy ,,minden dolgozó alapbére legalább 3 százalékkal
emelkedjen,,. Az ügyvezetőség azt ajánlja, hogy a vállalatok ezt a 3
százalékos emelést 1989. február 1-jei hatállyal valósítsák meg,
figyelemmel arra, hogy a dolgozók hangulatának alakulása a vállalati
eredményt közvetlenül befolyásoló tényező.
A Magyar Gazdasági Kamara tagvállalatai 1989-ben minden lehetőt
megtesznek, a bérek differenciált növelésére abban az esetben, ha
ennek fedezete megteremthető az egyes gazdálkodó szervezeteknél. A
tárgyalások az éves tervek előkészítésének keretében az 1989. évi
lehetőségekről már a vállalatoknál megkezdődtek a vállalatvezetés és
a helyi szakszervezeti bizottságok között. (MTI)
1989. január 13., péntek 17:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|