|
|
|
|
|
|
|
|
VOA, Esti híradó:
Gorbacsov jövőjéről Antall József
"Antall
Józsefet, az MDF elnökét washingtoni sajtókonferenciáján egy
amerikai újságíró megkérdezte, hogy Gorbacsov esetleges lemondása
milyen hatást gyakorolna a kelet-európai fejleményekre. Íme a
válasz:
- Sokféle vád érte már a Magyar Demokrata Fórumot, de olyan még
nem, hogy közvetlen kapcsolatban vagyunk a szovjet hírszerzéssel,
úgy hogy hiteles választ nem tudok erre adni, de gondolom - pusztán
az eddigi tények ismeretében -, hogy nem tekinthető sem kizártnak
Gorbacsov hatalmának megosztása, sem annak egyelőre a fenntartása.
Úgy gondolom, hogy fontos lenne Gorbacsov pozíciójának a megtartása
mind a világ, mind a kelet-közép-európai országok számára.
"
|
|
|
|
|
|
|
Románia - nemzeti kisebbség, Demény Lajos írása (1.rész)
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. február 3. szombat (MTI-tud) - ,,Nemzeti
kisebbség vagy együtt élő nemzetiség?,, - címmel fejtette ki
véleményét dr. Demény Lajos történész, akit napokkal előbb neveztek
ki oktatási miniszterhelyettesnek: a nemzetiségi kérdés
nemzetközileg elismert szaktekintélye a ,,Fiatal Fórum,, című,
Bukarestben megjelenő hetilapban írt a romániai magyarságot érintő
kérdésről tanulmányt.
Abban kifejti:
- A letűnt diktatúra korában a romániai magyarokat előbb az együtt lakó vagy együtt élő nemzetiség, majd később a magyar nemzetiségű románok fogalmával titulálták, jelezvén ezzel azt is, hogy a magyarságot semmilyen kollektív, közösségi nemzeti jog nem illeti meg. A dicstelen Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa nem volt a romániai magyarság választott képviseleti testülete, hanem tulajdonképpen a diktátort dicsőítők egyleteként tevékenykedett. A romániai magyarok csak származásukban mondhatták ki önazonosságukat. A nemzeti homogenizálás ránk erőszakolt sovén elmélete szerint olyan embercsoport lettünk, akikre az elrománosítás sorsa várt. Az Európából kirekesztett diktatúra ideológusai az utóbbi években már minden további nélkül be is vallották ezt. A cenzúra és cenzorok ébersége vigyázott arra, hogy a nemzeti kisebbség fogalmát minden írásból és sajtótermékből kiírtsa. Arról még kevésbé lehetett szó, hogy valaki megemlítse a nemzeti kisebbségek kollektív jogait.
A szerző kiemeli, hogy a politikai vezetés Romániában nagyon ügyelt a nemzetiség kettős - egyéni és közösségi - jelentésére. Azt írja: - Kizárták annak lehetőségét, hogy a romániai magyarság a magyar nemzet részének tekintse magát. A román nyelvben is kifejezésre jutott az elkülönülés: a romániai magyar lett a maghiar, míg a magyarországi magyar az ungur. Az esztelenség nevetséges és primitív volta teljesen csak akkor vált világossá, amikor a két román szót magyarra kellett fordítani, ugyanis mindkettőt csak egyetlen szóval - a ,,magyar,,-ral lehet lefordítani. Az abszurdum azonban nem zavarta a nacionalista és sovén diktatúra ideológusait, akik éberen vigyáztak arra, hogy még a szavak használata szintjén se tévesszék össze a romániai magyart a magyarországival. (folyt.)
1990. február 3., szombat 18:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|